Hitelkárosultak blogja

Ok és lehetőség is lenne több százezer háztartás tehermentesítésére

A bankrendszer elbírná az adósságok jelentős részének elengedését – derül ki egy friss elemzésből. A tehermentesítésnek pedig erkölcsi és gazdasági okai is lennének: egyrészről a bankok és hiteleik közvetítői egyáltalán nem jártak el maradéktalanul korrekten ügyfeleikkel szemben. Másrészt pedig a magyar gazdaság számára is fontos lenne lerázni végre a lassan egy évtizede húzódó adósrabszolgaságot.   

Devizahitelek ide, vagy oda, a magánadóságok láncolata minden egyes ember számára problémát jelent Magyarországon. Jelentős részt az eladósodás az oka a gazdaság impotenciájának, illetőleg az alacsony vállalkozási kedvnek is itthon. Ez nem csoda: Több százezer háztartást érintenek még most is a szinte visszafizethetetlen hiteladósságok. A számok nyelvére lefordítva: még mindig 3500 milliárd (!) jelzálogszerződés maradt a deviza alapú jelzáloghitelekből. Óriási szám.

Egy friss elemzés szerint abszolút megoldható lenne ez a probléma:

Sok az érdeklődő, de még több az ódzkodó

Ugyan jelentős az érdeklődés az ún. nullaszázalékos hitelek iránt, még többen vannak, akik a devizahitelek által okozott bizalmatlanság és a piaci bizonytalanságok miatt ódzkodnak hitelt felvenni. A megfelelően körülbástyázott és ésszerű hitelezés a gazdasági növekedést is elősegítheti, éppen ezért érdemes szakemberekhez fordulni megfelelő és szakszerű tájékoztatásért a következő hónapokban.

A hivatalos verzió szerint „messze az előzetes becsléseken túl”, egymilliárd forint körüli hitelkérelmet regisztráltak eddig az ún. MFB pontokon. Nagy tehát az érdeklődés az ún. nullaszázalékos hitelek iránt, viszont ez elsősorban és leginkább a vállalkozások és a lakosság pénzügyi kimerültségére, semmint a gazdaságpolitikusaink bölcs intézkedéseire mutat rá. Még ennél is nagyobb lehetne a kérelmek száma, amennyiben az érdeklődők megfelelő és korrekt tájékoztatásban, illetőleg állami (uniós) támogatásban részesülhetnének.

Az egyik legvitatottabb kérdésben állt a bankok mellé a Kúria

Ahogyan azt a hitelkarosultak.blog.hu már előre jelezte, ma hozta nyilvánosságra döntését a Kúria az egyik legjelentősebb kérdésben a devizahiteles szerződések ügyében. A Kúria – amint az sejthető volt - nem vállalta fel azt a kockázatot, amely egy esetleges hiteladósoknak kedvező döntéssel állt volna elő. Így végül tulajdonképpen a bankok mellé állt akkor, amikor kimondta: a szerződéseknek nem kell tételesen tartalmaznia a folyósított összeg és a törlesztések összegét.

A Kúria – nem éppen szokásos időpontban – késő délután tette közzé: A devizaalapú kölcsön-, illetőleg hitelszerződések akkor is megfelelnek a törvényi követelményeknek, ha az írásbeli szerződés tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának módját. Továbbá azt, hogyan határozzák meg a törlesztő részletek számát, összegét és időpontját. Tehát a szerződések érvényesek akkor is, ha lényegében nem tartalmazzák konkrétan a tartozást. A Kúria ezzel a bankokra nézve hozott kedvező határozatot.

Furcsa döntés

Lakásalapokat állít fel a kormány, kérdés, kinek az érdekében

Új ötlettel állt elő a kormány: a rendkívül rossz gazdasági mutatók és a hiteladósok még mindig magas száma miatt lakásalapok felállítását tervezik. A lakásalapokba kerülnének bele a nem teljesítő hitelek. Vagyis mintegy 40-50 ezer hitel kerülhet így az alapokba – kérdés azonban, hogy a bankok, vagy az adósok járnak jobban ezzel. Illetőleg, hogy mi lesz így az Eszközkezelő Program tervezett kibővítésével.

A lakásalapok felállítása lényegében beismerése lehet annak, hogy a nagy „adósmentés” egyáltalán nem sikerült igazán jól. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a világhírű Reuters hírügynökségnek árulta el, hogy új ötlettel hozakodnak elő. Úgynevezett lakásalapok felállítását tervezik.

Hétfőre várható a Kúria újabb jogegységi határozata

A jövő hét első napjaiba várható a Kúria újabb jogegységi határozata. A legfőbb magyar bírósági fórum azoknak a devizahiteles szerződéseknek az ügyében hoz egy úm. bírósági határozatokat „egységesítő” döntést, amelyek nem rendelkeztek pontosan az adósok kiinduló tartozásáról. Ezek a fajta devizahitel-szerződések igen nagy fejtörést okoztak a jogászoknak az elmúlt években.

Könnyen lehet, újabb devizahiteles elszámolás alapját teremtheti meg a Kúria újabb jogegységi határozata. Mint ismert, az elmúlt időszakban óriási bizonytalanságot idézett elő egy decemberi bírósági döntés: Akkor éppen a legfőbb jogi fórumon mondták ki, hogy érvénytelen az a szerződés, amely nem tartalmazza konkrétan az adósság kezdeti mértékét.