Durva sértés: a devizahiteles ügyvéd „nem jogász” a Kúria egyik vezetője szerint
Befolyástól mentesek a bírók az ítélkezésben – nem győzte hangsúlyozni Darák Péter, különös tekintettel a hiteladósok és a bankok közötti jogi vitákra. A Kúria elnöke a legfőbb bírói fórum szokásos féléves tájékoztatóján igyekezett mindent megtenni azért, hogy ne érje szó az utóbbi időben sokat kritizált bíróságok működését. A Kúria igyekezete ellenére leszögezhető: Önmagában már az is problematikus, ha a bírósági szervezet élén álló vezetőnek már „mosdatnia” kell a bíróságokat.
Sajtótájékoztató keretében adott fontos információkat a Kúria Budapesten: A legfőbb bírósági szervezet vezetői elárulták, hogy az utóbbi hónapokban ismét drasztikusan emelkedtek az ún. „devizahiteles perek”. Egyúttal nem győzték hangsúlyozni, hogy a bírók abszolút nem elfogulatlanok – sem politikailag, sem a bankok vonatkozásában.
A kijelentés nyilvánvalóan közvetlen reakció volt a sajtó által is felkapott egyes ügyekre, illetőleg a kormány és a bírósági szervezetrendszer összefonódásának gyanújára is.
Drasztikusan nőnek a devizahitel-perek
Fontos pontja volt a sajtótájékoztatónak, amikor Darák Péter, a Kúria elnöke nyilvánosságra hozta: 2016 első félévében drasztikusan, háromszorosára (!) emelkedett a gazdasági ügyek száma. Ez pedig leginkább a devizahiteles perek hatása.
A pontos számoknál maradva 165-ről 445-re nőtt ez a szám az előző félévhez képest.
Kiderült egyúttal az is, hogy jelenleg is több, mint kétszáz devizahiteles ügy van a Kúrián, ami pedig a legfőbb fórum – tehát úgymond a legkényesebb ügyek kerülnek erre a szintre. Az alsóbb fokú bíróságok terheltsége még elképesztőbb, itt a „devizás” ügyek száma több ezer.
Ezek a számok is jól mutatják, hogy elképesztő problémát jelentenek most is a devizahiteles adósságok. Továbbá, hogy a kormány megoldásai „nem sok vizet zavartak”, a legnagyobb bajban levők nem kerültek ki a slamasztikából.
Durva sértés: „A devizahiteles ügyvéd nem jogász”
Megszólalt Wellmann György is, aki néhány hónappal ezelőtt került óriási slamasztikába, miután szinte „elnézést kért” a bankoktól egy bírósági ítélet miatt. Wellmann akkori levelét egyébként maga, Darák Péter is kritizálta most, a sajtótájékoztatón is. Wellmann azonban nem akart elnézést kérni a fogalmazásárét, ehelyett beleszállt a devizahitelesek ügyvédeibe. Ahogyan azt már mások is idézték, Wellmann egy sajtókérdésre úgy reagált: nehezen tudja „jogászoknak tekinteni a devizahiteleseket képviselő ügyvédeket.”
A kijelentés azért is roppant sértő, mert éppen a devizahiteles perek és jogi kifogások voltak azok, amelyek rámutattak arra, hogy a devizahiteles szerződések sok esetben – tagadhatatlanul – jogi polémiák sokaságának adnak okot. Nem véletlen, hogy számos esetben maga a Kúria is hónapokig-évekig kellett, hogy emésszen egy-egy jogi kérdést, mielőtt döntést hozott volna arról.
Wellmann azt is hozzáfűzte, hogy a devizahitelezés problémái jelentős részt a hitelnyújtás után bekövetkezett árfolyamváltozásokból erednek, a szerződés érvénytelensége azonban általában a szerződés megkötésekor fennálló körülményre vezethető vissza.
Azt azonban érdemes ehhez a véleményéhez is hozzáfűzni: a problémát valóban nagyban a árvolyamok okozták, azonban az árfolyamváltozás kockázatai egyoldalúan át voltak terhelve az ügyfelekre. Márpedig a polgári jog ezeregy esetben kimondja (pl. kamat, kötbér szabályozása, stb.), hogy a szerződésben egyenlőtlenül szabályozott jogok-kötelezettségek miatt a szerződés utólag felülvizsgálandó.
Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a bankihitekarosultak@gmail.com címre vagy látogasson el a www.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot szakemberekkel.
