Gátlástalan eszközök
Egyre gyakrabban folyamodnak követeléskezelők gyomorforgató eszközökhöz. Ebben az írásban leleplezzük az egyik jól bevált módszert, amelynek alkalmazásával előszeretettel hajtják be vitatott, vagy elévült követeléseiket eredményesen. Jó ha résen vagy te is, kedves olvasó!
Mivel a legtöbb embernek az elmúlt 10-20 évben történt lakcím változása - ezért bevett módszerré vált - hogy követeléskezelők a régi címre küldik ki a fizetési meghagyást. Ennek következtében a címzett tudta nélkül emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá a követelés. Az érintettek már csak arról értesülnek, hogy a végrehajtó visz mindent, ráadásul gyakran elévült követelések miatt annak ellenére, hogy a Ptk. alapján elévült követelést jogi úton behajtani nem lehet. A nagy kérdés, hogy van-e megoldás.
Gátlástalan, pofátlan, rosszhiszemű, de jogszerű...
Tisztázzuk, hogy hogyan lehetséges ez. Ahhoz, hogy valaki végrehajtást tudjon indítani bárki ellen, szüksége van egy ún. végrehajtható okiratra, amelynek birtokában a végrehajtó jogszerűen elindíthatja a kényszereljárást: jövedelem letiltást, ingó foglalást, ingatlan árverést, gépjármű lefoglalást, stb. Ilyen végrehajtható okirathoz a legkönnyebben úgy juthatunk, ha fizetési meghagyásos eljárást indítunk a célszemély ellen.
A fizetési meghagyás
A fizetési meghagyásos eljárás jogi eljárás, melynek célja, hogy (jogerőre emelkedését követően) a kérelmező végrehajtási (kényszer) eljárást tudjon indítani a kötelezettel szemben. Kibocsájtását közjegyzőnél kell kérelmezni, aki nem vizsgálja a követelés jogalapját, összegszerűségét, vagy elévülését, hanem a kérelmező egyoldalú kérelme alapján – a kötelezett meghallgatása és a kérelem érdemi vizsgálata nélkül – bocsájtja ki a kötelezettel (azaz a követelés adósával) szemben. A közjegyző nem is vizsgálhatja, hogy tényleg fennáll-e, vagy jogos-e a követelés.
Ebből adódóan fizetési meghagyást (pénzkövetelés behajtására) gyakorlatilag bárki, bármikor küldhet bárkinek, ami (ellentmondás hiányában) a 16. napon jogerőre emelkedik és végrehajtható. Akár valótlan, vagy elévült követelésről van szó, amennyiben határidőn belül nem vitatjuk megfelelő módon, akkor olyan mintha elismertük volna.
Itt válik aljassá
Mivel (egyes) követeléskezelők pontosan tudatában vannak a fent leírtakkal, illetve tudják, vagy vélelmezik, hogy a célszemély lakcímében idő közben változás állt be - a biztos eredmény érdekében - a fizetési meghagyást a régi lakcímre kérik küldeni, így esélye sincs az áldozatnak arra, hogy reagáljon, vitassa annak tartalmát. Bármilyen valótlan követelés végrehajtható ezzel a módszerrel, mivel ha a fizetési meghagyással szemben nem élt ellentmondással 15 napon belül, azzal elismerte a tartozást.
Megoldás?
Per? Nem, ez a vonat elment akkor, amikor (önhibánkon kívül bár, de) nem éltünk ellentmondással az Fmh jogerőssé vált, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna. Esetleg elévülés érvényesítése? Nem, mivel a végrehajtás épp most indult el, a követelés a végrehajtási joggal együtt évül el, tehát ekkor már nem beszélhetünk elévülésről, legközelebb több mint öt év elteltével. Végrehajtási kifogás? Nem! A végrehajtó jogszerűen indította el a végrehajtási eljárást és foglalt le minden vagyonelemet. Akkor mit lehet tenni? Valóban kevesen tudják (jogászokat is beleértve) ráadásul csak rövid idő áll rendelkezésre a megoldásra.
Három lehetséges forgatókönyv
1:
A fizetési meghagyást rossz (régi) címre küldik, így azok kézbesítési fikcióval (vélelemmel) emelkednek jogerőre és válnak végrehajthatóvá.
2:
A címzett átveszi, de nem tudja van-e tennivalója vele, így a jogorvoslatra nyitva álló idő eltelet után a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. Ez olyan, mintha a kötelezett elismerte volna a tartozást és a végrehajtás jogszerűen elindul, a követelés a továbbiakban vitássá nem tehető.
3:
A fizetési meghagyást a címzett lakcímkártyán szereplő bejelentett címére kézbesítik szabályosan, ám ő már rég nem tartózkodik azon a címen. Ez is gyakori eset.
A lényeges kérdés, hogy ezekben a helyzetben megszüntethető-e a végrehajtás? Az 1. és a 3. esetben igen.
A 2. esetben az a probléma, hogy a fizetési meghagyás szabályai úgy lettek megalkotva, hogy amennyiben a kötelezett (adós) nem ismeri el a tartozást, vagy úgy gondolja elévült, illetve bármilyen okból vitatja, ellentmondással kell élnie, mégpedig az átvételtől számított 15 napon belül. Amennyiben ezt a címzett nem teszi meg, úgy a fizetési meghagyás jogerőssé válik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, a közjegyző – a jogosult kérelmére – elrendeli a követelés végrehajtását. Mivel a kézbesítés szabályos volt és a címzett átvette az iratot, viszont nem élt ellentmondással – ezáltal a követelés jogalapját és összegszerűségét elismerte – ezért az a továbbiakban már vitássá nem tehető, hiába évült el a tartozás korábban.
Az 1. és a 3. esetben a fizetési meghagyás kézbesítési vélelemmel emelkedett jogerőre, ezért itt kell keresni a megoldást.