Az Erste megvásárlásával megint nagy lehet a kormányzat felelőssége a hitelezésben
Már a devizahiteles mentőcsomag bevezetését megelőzően is hallani lehetett róla, most viszont már tény: a magyar állam (is) tulajdonosa az egyik legnagyobb hitelintézetnek, az ERSTE Bank-nak. A tranzakció egészen biztosan stratégiai fontosságú a magyar kormánynak, kérdés azonban, hogy változik-e az ERSTE stratégiája a hiteladósai, elsősorban az – egykori – devizahitelesek irányába.
Ahogyan az a héten közismertté vált, aláírta azt a megállapodást a magyar állam, amelynek értelmében 15 százalékos kisebbségi tulajdonosa lett az Erste Bank Magyarország Zrt.-nek. A bank felvásárlása egy újabb jele annak, ami oly a kormányzat oly sok más intézkedéséről is lerí: a magyar kormány hosszú huzavona és látszólagos keménykedés után végül kiegyezett a hazai bankokkal és stratégiai intézkedésekbe kezd a pénzügyi piacon.
A kérdés csak, hogy a valójában elmaradt adósmentést követően mi lesz így a még mindig több százezer embert érintő hiteladóságokkal, így pl. az Erste adósaival.
Állami bankká vált az Erste
Már valójában évek óta pletykálták, hogy előbb-utóbb beszáll a magyar állam az Erstébe. Így a bennfenteseket nem érhette nagy meglepetésként, amikor tavaly februárban bejelentették, hogy a magyar kormány megállapodott az osztrák Erste Bankkal, hogy beszáll a magyarországi Erstébe.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a sajtósoknak elmondta azt is, hogy az Erste és a kormány több, a magyar gazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű pénzügyi kérdésben a korábbiaknál szorosabban működik majd együtt. Az Erste megvásárlásával pedig a bankok hitelezési tevékenységének élénkülését és ezen keresztül a gazdasági növekedést akarják lendületbe hozni.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy – a kétezres évekhez hasonlóan – ismét jelentős szerepe (és felelőssége!) lesz a kormányzatnak a vállalkozások és a lakosság felé való hitelezésben is.
Mi lesz az adósokkal?
A 15 százalékos banki részesedésért összesen majd’ 40 milliárd forintot fizetett az állam. Egyes szakértők szerint ez az összeg valójában több, mint a részesedés valódi értéke. Ezzel szemben a nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy szerinte hosszú távú befektetésként lehet gondolni a megvásárolt részesedésére. A miniszter azt mondta, a bankot továbbra is Erste irányítja, a magyar kormány pedig egy-egy külsős tagot delegál az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba is.
Kérdés, hogy mit is jelent ez a Erste felé az adósságaikat törlesztők vonatkozásában?
Ismert: Korábban a magyar kormány volt az, amely saját magát a devizahitelesek megmentőjeként kívánta feltüntetni. Ebből következően az Erste devizahitelesei, adósai reménykedhetnének, hogy az Erste talán változtat majd feléjük üzletpolitikáján és valamelyest nagyvonalúbban jár el velük szemben.
Tekintettel azonban arra, hogy érdemi és minden adós számára valódi segítséget jelentő megoldást a kormány sem mutatott fel, ráadásul az utóbbi időben keveset beszél a még mindig óriási hitelek alatt senyvedők százezreivel, erre egyáltalán nem biztos, hogy túl nagy az esély. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy az állam kifejezetten érdekeltté vált az Erste minél nagyobb kaszálásában, továbbra is csak azt lehet javasolni az adósoknak: saját kezükbe vegyék a sorsukat!