Hitelkárosultak blogja

"Két évvel ezelőtt úgy döntöttem a családommal, hogy megvalósítjuk álmainkat és házat építünk. Ez önerőből nem ment, így hitelt vettünk fel 7.5 M forintot, ekkor még jó állásom volt havi 300 E Ft fizetéssel.
Az elején 56 E Ft törlesztéssel kezdtük, semmi gond!!! Ekkor jött a válság!!! Mondták semmi gond 20-40% emelkedés, OK. Na, ez a mi esetünkben havi 90-110 E Ft-ot jelent. Kérdés! Milyen számológépet használnak ezek a bankok? Ez is OK. Fizetünk amíg bírunk.

Az állásom természetesen megszűnt a válság következtében, jelenleg havi 130 E Ft-ot keresek. Na de semmi baj majd igényelünk áthidaló kölcsönt aztán majd lesz valami.
Ez így is történt elmentünk a pénzintézethez, három választási lehetőség közül kettőnek nem feleltünk meg így maradt a belső banki áthidaló. (A későbbiekben ezek a kizáró okok már nem jelentettek akadályt.) Elbírálták, HÚÚÚ 2 év SEGÍTSÉG csak havi 70 E Ft.

A mai nap (2010.01.22.) bementünk a bankba aláírni, ügyvéd kedves mosollyal végezte a dolgát, és itt jegyezném meg hogy én egy egyszerű, a jogi nyelvben járatlan ember vagyok, sajnos mi úgy éreztük minden rendben.
Ezután elindultunk a közjegyzőhöz. Na, itt ért a hidegzuhany!!! Az elején minden jól ment, míg be nem jött az egyik közjegyző azzal, hogy nem érti mi ez, ő még ilyet nem csinált ennek a pénzintézménynek, beszéljük át.

Ezúton is hálás vagyok neki hogy emberi, hétköznapi nyelven felvilágosított minket. A mi esetünkben az áthidaló kölcsön nem más, mint egy újabb hitel 2 évre, és az előző hitel addig csak áll és majd ezalatt a 2 év alatt be nem fizetett törlesztő részletet majd tőkésítik és még több lesz.
Tehát cirka 800 E Ft-ért megvásároljuk a jogot, hogy 2évig nem fizetünk törlesztőt csak az új hitelt.

Ez igen, ezt nevezem frankó gerinctelen húzásnak. Egy enyhe idegösszeomlás után vissza a bankba azzal, hogy ez így annyira nem jó, most hogy fény derült erre a kis turpisságra mégsem szeretnénk még egy kölcsönt az amúgy is s..r helyzetben.
Ekkor már pókerarccal mondta a banki munkatárs (akinek gondolom ugrott a jutaléka mínusz egy balek) hogy semmi baj és már nyomtatta is a visszamondó nyilatkozatot, és hozzátette mivel a bank elbírálta a kölcsönt fizessek 50 E Ft-ot, mert ők ezzel dolgoztak.

Hát röviden ennyi.
Egyébként ez egy jelzálog hitel, ami az anyám házára van terhelve, tehát ha ezt a 7.5 M-et nem tudom fizetni még hozzáteszünk kb.1 M-et. És ha ez sem megy, akkor visszük a házat, de most már kicsit többet követelünk, az ingatlan értéke kb.15-18 M Ft. Lehet, hogy maradna belőle egy darab kötélre való.

Ez úton figyelmeztetnék mindenkit jól nézzen körül ebben a bank országban hová megy hitelért és óva inteném a miáltalunk választott banktól,mert ezek a létező legmocskosabb brigád.
Ha lehet, megnevezném ezt a számunkra oly kedves, segítőkész, gátlástalan, mocskos brigádot. AEGON HITEL ZRT."

Az áthidaló kölcsönről már többször is volt szó pl. itt. Valóban elég rossz konstrukció, de minden pénzintézetnél nagyjából úgy működik, ahogyan Ön leírta.
Más kérdés, hogy úgy tűnik nem kapott megfelelő tájékoztatást bankjától ezzel kapcsolatban, ezért érthető a felháborodása.

Szerintem egyébként valami félreértésről lehetett szó. Amit Önök szerettek volna, az valószínűleg a hitelkiváltás, amikor a drágább hitelt lecserélik egy olcsóbbra. Ezt azonban jellemzően egy másik banknál tehetik meg, ahol olcsóbbak a költségek.
Ehhez pedig az kellene, hogy megismerjék a többi bank hitelkínálatát, akár egy független pénzügyi tanácsadó segítségével.

Bár soha nem végeztem kérdőíves kutatást a témában, de tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a lakosság nagy része devizahitelekkel rendelkezik. Ebben szinte biztos vagyok, és meg is mondom miért:

Ugyanis a devizahitel Magyarországon az egyetlen módja volt annak, hogy havi 200 ezer forintos fizetés alatt is vehessen fel hitelt az ember. Mint ahogy a múltkori bejegyzésben említettem, a forinthitelek régen akár 15%-os magasságban is ugrálhattak, szóval csak a nagyon fanatikusak, vagy a nagyon gazdagok vettek fel ilyen hiteleket. Mindenki másnak ott volt a CHF és EUR alapú hitelek, és persze még a japán jen is, bár azt most már 20 méteres bottal se érintené meg senki, amióta a jen 1.4 forintról felcsúszott szolid 2 fölé.

Miért tudja a bank olcsóbban adni ezeket a hiteleket? A válasz egyszerű: a devizához köthető jegybanki alapkamat miatt. Annak aki nem tudná, egyszerűsítve: a jegybanki alapkamat az az alap haszon, amivel a jegybank kiadja az adott devizát a kereskedelmi bankoknak. Tehát: minél magasabb egy deviza jegybanki alapkamata, annál magasabb kamattal éri meg a banknak kiadni a hitelt az adott devizán.

A következők most az alapkamatok:

EUR: 1%
CHF: 0,25%
HUF: 6%

A következők voltak 1 évvel ezelőtt:

EUR: 2%
CHF: 0,5%
HUF: 9,5%

Érthető már, hogy miért drágább a forinthitel? Szóval, akinek van bedőlt devizahitele, az nyugodtan szidhatja a bankot, forintban valószínűleg meg sem kapta volna azt a hitelt, mert fizetni se tudta volna. Sőt, nagyon kevés devizahitel járt úgy a válság alatt, hogy drágább lett, mint egy ugyanakkora összegre vonatkozó forinthitel.

Végezetül, azért én még elmondanék három tudnivalót annak, aki ilyen hitelekkel kacérkodik:

Hogyan próbál egy bank eladni egy devizahitelt, avagy mire számítson az ember, ha a bankban kér tanácsot?

Nagyon egyszerűen: az ügyfelük elé rakják, hogy tessék, ennyi forintban, és ennyi lenne euróban, és az ügyfélnek kiveri a szemét, hogy euróval mennyivel olcsóbb. Persze, mintegy mellékesen megemlítik a devizakockázatot, mint jelenséget, de a bank mindig igyekszik a devizakockázatot jelentéktelennek feltűntetni. Pedig nem mindig az.

Egyszerűen kénytelenek sztárolni a devizahiteleket, mert különben az emberek nagy része nem venne fel hitelt, mert nincs pénzük egy forinthitelre. Persze, azért ez a tendencia változik, mostanra már kezdenek egyre fizethetőbbek lenni a forinthitelek is.

Milyen devizában érdemes a hitelt felvenni?

Akinek van rá pénze, az maradjon a forintnál. Egyébként a legjobb devizahitel a svájci frankos. Egyrészt a 0,25%-os alapkamat miatt, másrészt mert a svájciak igyekeznek a frank árfolyamát mesterségesen egyensúlyban tartani, alkalmasint gyengíteni a többi valutához képest.

Csakhogy, kevés bank ad már ki ilyen hitelt Magyarországon. 2008 év végén a legtöbb bank megszüntette a CHF alapú hiteleket, azzal a nagyon rossz szöveggel, hogy az ügyfeleik védelmében teszik ezt. Persze, ez egy orbitális hazugság volt. Azért álltak le a CHF hitelezésével, mert akik a 2008 év végi, 2009 év eleji 200 forint fölötti árfolyamon vettek fel CHF hitelt, azok baromi jól jártak volna, amikor 200 forint alá, vagy még lejjebb esik a frank ára.

Majd akkor fog újra minden bank adni CHF hitelt, ha megint 160 forint körül lesz ez a deviza jegyezve. Addig csak egy-két bank fogja forgalmazni ezeket a hiteleket, és mindenhol máshol meg marad a drágább euró, és a még drágább forint.

Érdemes-e devizahitelt felvenni, amikor nagyon erős a forint?

NEM! NEM! NEM!
Remélem három nem elég kifejező volt! Devizahitelt akkor érdemes felvenni, amikor gyenge a forint, mert ha visszaerősödik, a tartozásunk is összemegy. Tudom, hogy az ingatlanvásárlást nem túl egyszerű a forint aktuális árfolyamához időzíteni, viszont érdemes-e álmaink otthonát megvenni csak azért, hogy aztán egy-két év múlva válhassuk is meg tőle?

Remélem tanulságos volt ez az olvasmány annak a maximum 4 embernek, aki elolvasta, elérhetőségem, ha kell valakinek, akkor itt van valahol baloldalt.

"Szeretném röviden megosztani Önnel a történetemet az OTP-vel kapcsolatban.

2008. nyarán volt egy kb. 150000-200000 ft közötti rendezetlen A-hitelem. Mivel megszűnt a rendszeres jövedelmem és nem tudtam időben törleszteni azt mondták, hogy változtassuk át adósságrendező hitellé, így nem kell egy összegben visszafizetni, hanem törleszthetem tovább.

Igenám de az összegből hirtelen 500000 ft körüli összeg lett. Egy pár hónapig tudtam törleszteni aztán viszont elmaradtam 3 hónappal. Felszólítottak hogy fizessem ki a tartozásomat.

Sajnos nem tudtam, így átadták egy követelésbehajtó cégnek. Tőlük kértem részletfizetési lehetőséget. Megadták, de az összeg immár közel 800000 ft.
Még ők is azt mondták, hogy jobban jártam volna, ha még az A-hitel fizetési elmaradásomnál azt mondtam volna, hogy nem tudok egyenlőre tovább törleszteni, azt csinálnak amit akarnak.

Kérem írja meg mi a véleménye az ügyről! Ezt meg lehet csinálni, hogy mindenki rárakja a hatalmas kamatát egy korábbi összegre és ezáltal többszörösére nő az, miközben azért valamennyi már vissza lett fizetve?"

Ha sikerülne összegyűjtenie egy nagyobb összeget (családi segítséggel vagy ingóság eladásával), talán tudna egyezkedni a követelésbehajtó céggel, hogy a maradék elengedésével egy összegben rendezhesse tartozását.
Sajnos részletfizetés esetén az adósság csökkentésére nem sok esélye van.

A hazai pénzintézeti rendszert és annak felügyeletét leginkább egy jófajta húsbolthoz tudnám hasonlítani, mivel tele van disznósággal, marhasággal, baromsággal. Nézzünk erre egy példát a gyakorlatban.

Egy tökéletes világban a felügyelet miután megállapítja a jogsértő magatartás tényét, kötelezné a pénzintézetet az összes érintett ügyfél kártalanítására és ezután szabna ki egy cseppet sem vicces összeget. Hogy ne nagyon érje meg ilyesmit csinálni.

"Érdekelne hogy amit 2008 09 hónapban felvett devizalakáshitel törlesztése meddig emelkedhet még? Több mint 50% -al emelték a havi törlesztést, mondván a válság miatt kell a kamat emelés is. De mikor a szerzödést aláírtuk nem 118000 ft-ot válaltunk havonta csak 67000ft -ot.
A bankok mért csak az adósokra hárítják a válság nehézségeit? Amikor nekik jó profitál a válság."

Önnek igaza van abban, hogy nem 118.000 Ft havi törlesztést vállalt a szerződésben, viszont nem is 67.000 Ft-ot, hanem mondjuk 450 svájci frankot, hiszen devizahitelről van szó.
Abban viszont megint csak Önnek van igaza, hogy már ez a bizonyos szerződés szerinti 450 CHF sem annyi, mivel a bankok a válságra hivatkozva kivétel nélkül kamatot (meg miegymást) emeltek. Utólag és egyoldalúan módosítva a már aláírt szerződést. Ez a törlesztők emelkedésének egyik oka.

A másik ok a forint árfolyamának gyengülése. Ha megnézzük az MNB árfolyamait, pont 2008 nyarán volt a legerősebb a forint, kevesebb mint 150 forintot kellett adni 1 svájci frankért. Ezután folyamatosan gyengült a magyar fizetőeszköz egészen 2009 tavaszáig, amikor az árfolyam a 215 forintot is elérte.
Ez önmagában több mint 40 százalékos emelkedést jelent a havi törlesztőben. Szóval sajnos a lehető legrosszabb időpontban sikerült felvenni ezt a hitelt, bár az is igaz, hogy az ingatlanvásárlás viszonylag nehezen időzíthető.

Magából a válságból egy bank nem profitál, inkább veszteségeket halmoz fel, persze nem Magyarországon. Itt valóban a jól fizető adósokra terhelik az esetleges veszteségeket, mivel nem akadályozza meg őket ebben senki és semmi. Emiatt nem igazán látszik a folyamatos forinterősödés a törlesztő részletekben.
Ami a törlesztők emelkedését illeti, jelenleg 185 forint körül mozog a svájci frank és nem várható hogy gyengülne. Sőt, egyes elemzők további forinterősödést jósolnak a nyárra, azaz elvileg tovább kellene csökkennie a havi részletnek.

Szintén jó hír, hogy a PSZÁF márciustól fokozottan ellenőrzi, hogy a pénzintézetek az adós számára kedvező változásokat is figyelembe veszik-e a havi részlet meghatározásakor, tehát elvileg lassan kamatot is illene csökkenteniük.
Reméljük a legjobbakat.

Ahogyan egy kommentelő jelezte, az is előfordulhatott, hogy a hitel egy bizonyos ideig kedvezményes volt (kezdetben alacsonyabb kamat, vagy halasztott tőketörlesztés, stb.) és ennek lejárta után kellett fizetni a normál - természetesen magasabb - törlesztőt.