Hitelkárosultak blogja

 Csábítják az árfolyamgátba a bankok az adósokat

Az Erste és az OTP is jelezte, leállítják a felmondásokat meghatározott szerződések esetében. Ugyan a felmondás-stop csak rövid időre szól és ideiglenes, ezáltal sok ezer személy juthat „levegőhöz” a téli hónapok alatt. A döntések hátterében az árfolyamgát rendszerének kiszélesítése áll, amely ugyan messze nem ad végleges megoldást a devizahitelek miatt kialakult problémára, közvetetten azonban legalább átmenetileg enyhíteti a „tüneteket”. És persze, a bankoknak valami miatt nagyon tetszik…

A bankszektor üzleti érdeke, hogy egy fennálló, fizetőképessé tehető szerződés esetében az ügyfél ismét rendesen törlessze hitelét. – áll a Bankszövetség közleményében. A magyar hitelintézeteket tömörítő szervezet végre (legalább elméletileg) elismerte, hogy a nem teljesítő jelzáloghitelek kezelése, a végrehajtásokkal kapcsolatos terhes és költséges folyamatok minden érintett, így a bankok számára is károsak és megterhelőek. Ezzel szemben az árfolyamgátat a magyar bankok is támogatják – derül ki a proklamációból.

„Lehet, hogy jobban is jársz, de veszíteni biztosan nem vesztesz”

A végrehajtási törvényben megvan az a kiskapu, amely átmeneti menedéket nyújthat a devizahitelezés károsultjainak. Az adósok ugyanis a szerződés bedőlését követően a végrehajtási eljárás során akár kedvezőbb feltételekkel teljesíthetnek havi részletekben, mint a szerződést megelőzően. Ez következik legalábbis egy Somogy megyei ügy ítéletéből, amely végeredményében az első olyan ítélet, ami – a puszta számokat tekintve – viszonylagos igazságos helyzetet teremt a felek között. Az adós azonban mégis sokat kockáztathat ezzel.

A végrehajtási törvény szerint jobban megéri bedőlni hagyni a hitel-, és kölcsönszerződéseket, mint a szerződés pontjait megtartva kifizetni a tartozást. Ez a közvetett konzekvenciája annak az ügynek, amely során első fokon a siófoki, másodfokon pedig a kaposvári bíróság döntött az adós javára a hitelintézettel szemben. Az adós jogi képviselője leleményes volt ugyanis, s rátalált egy olyan szakaszra a végrehajtásról szóló jogszabályban, amely szerint a végrehajtási bírónak a részletfizetés lehetőségét biztosítania kell az adós számára az eredeti szerződésnek megfelelő részleteknek megfelelően. Ezáltal az adós – ugyan korábban két évig nem fizette a hitelét – most mégis törleszthet újra. Ráadásul az eredetileg megszabott részletek szerint elegendő teljesítenie, a korábbi mértékű törlesztő részletekkel.

Azoknál a 90 napon túli devizahitel-tartozással rendelkező adósoknál, akik belépnek az árfolyamgátba, az állam csak akkor vállal garanciát a gyűjtőszámlára, ha a bankok elengedik a tartozás egy részét - tájékoztatott a portfolio.hu, Rogán Antal keddi budapesti sajtótájékoztatója után.

A Fidesz frakcióvezetője ezt azután mondta, hogy a parlament elfogadta a devizahiteles törvényjavaslatot, amely a teljes körű kilakoltatási moratóriumról és az árfolyamgát megnyitásáról szól. Az árfolyamrögzítésbe így például azok is beléphetnek majd, akiknek 90 napon túli tartozásuk van.

Semmit sem segít a devizahiteleseken a Fidesz javaslata

Újabb, javarészt értelmetlen politikai húzásra készülhetünk Rogán Antal bejelentését követően. A kormánypárt frakcióvezetője bejelentette ugyanis, hogy az árfolyamgátba való belépés teljes megnyitását és a kilakoltatási moratóriumnak a teljes téli időszakra való kiterjesztését javasolja a Fidesz. A javaslatot pedig akár már kedden is elfogadhatja a parlament.

Már be is nyújtotta az Országgyűlésnek a Fidesz azt az összefoglaló törvényjavaslatot, amellyel – elviekben – a devizahitelek miatt kialakuló és lassan mintegy fél évtizede tartó társadalmi válságot kívánja orvosolni a kormány. Ezt Rogán Antal mondta el a Fidesz frakció ülését követően. A frakcióvezető hozzátette: sürgősségére való tekintettel azt akár már kedden is elfogadhatják a parlamenti képviselők.

Adósok készültség: a kormány tovább halogat

Jogi bizonytalanságokra hivatkozva húzza az ország idegeit az Orbán-kormány. Varga Mihály szerint ugyanis a devizahitelesek helyzetének rendezéséről a kormány csak a jogi kérdések tisztázása után határozhat. Orbán Viktor kasszafőnöke szerint az egész ügy rendezését tekintve további szakmai egyeztetésekre van szükség, ezért a kormány egyeztetésbe kezd a különböző szervezetekkel, és a gazdaság szereplőivel. Hogy pontosan milyen szervezetekről van szó, és hogy ennyi idő után még miért van szükség további konzultációkra, azt nem tudni. Egy biztos: az adósok és a bankok talán jobban járnának, ha a politikai kontármunkák után valamiképpen már maguk rendeznék a kezelhetetlenné váló hitelviszonyokat.

Vajon meddig tarthat még a devizahitel-válság? Mikor rendezik már a helyzetet hosszú-hosszú évek után? – tehetnénk fel a kérdést a nemzetgazdasági miniszter újabb nyilatkozatát követően.