Hitelkárosultak blogja

Végleg eldőlt: Már csak az államtól várhatnak segítséget a devizahitelesek

 Borítékolható volt: hasztalan dolgozott ki javaslatcsomagot a Bankszövetség. A devizahitelekkel kapcsolatos válság megoldására a hazai bankokat tömörítő szervezet állított össze egy komplex, ámde teljesen felesleges programcsomagot. Az Orbán-kormány ugyanis nem a hitelintézetek javaslatai alapján fogja megoldani a helyzetet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt legutóbbi sajtónyilatkozatában szögezte le, és azt is megjegyezte: a kormány saját mentőcsomagot fog benyújtani még novemberben a Parlament felé. Ezzel lassan a kegyetlen politikai játszma végére érhetünk. A mézesmadzag már elfogyott – ki kell teregetnie a lapjait az Orbán-kormánynak.

 Mint ismert, a Magyarországon működő hitelintézeteket tömörítő szervezet, a Bankszövetség még az elmúlt héten továbbította elképzeléseit a magyar kormány felé a devizahitel-válság megoldására irányulóan. Ezt a lényegében egész évben folyó politikai nyomásgyakorlásra és a ténylegesen romló hitelportfólióra tekintettel tették – nagy kérdés azonban, hogy milyen tényleges etikai és szakmai hozzáállással.

Jogszabállyal rendezhetik a devizahitelek miatt kialakult válságot

„Nemcsak közgazdasági, hanem jogi oldalról is megoldható akár a probléma.” – fejtegette Rogán Antal friss sajtónyilatkozatában. A Fidesz frakcióvezetőjének állásfoglalása megerősítéssel szolgál azokra az információkra, amelyek szerint még ebben az évben törvényt alkothatnak a problémás devizahitelek rendezéséről. Az újabb „mentőakció” egyébként dicséretes kezdeményezés lenne a kormány részéről, azonban félő, ezúttal is csak félmegoldással reagál az állam a még mindig égetően fájó problémára.

A Magyar Nemzeti Bank dolgozik ezúttal azon, hogy megoldást kínáljon a lakásvásárlásokra felvett devizahitelek miatt kialakuló súlyos társadalmi problémára. A még most is közvetlenül több százezer embert érintő gócpont kezelésére ezúttal a jegybank vállalkozik, mégpedig egy törvénytervezet elkészítésével.

A jogszabály szövege akár már november végére is elkészülhet, reálisabb azonban az, hogy december elején kerül a parlamenti képviselők „asztalára”.

Mindkét fél érdekeit szolgálná egy közös kompromisszum

Mind a bankok, mind egyes adósok magatartását érte már súlyos kritika a nehezen teljesülő hitelállomány révén előálló hazai válság megítélése kapcsán. A legtöbb hazai bank - kegyetlen módon - sokszor még akkor sem törekedett egyezségre adósaival, ha hosszú távon mind az adós, mind számára ésszerűbb lett volna. Egyes adósok pedig –  igaz, leginkább már csak gazdasági ellehetetlenülésüket követően – inkább „köddé válnak”, mintsem, hogy hagyják elúszni utolsó vagyontárgyaikat is kezeik közül. A rendkívül komplikált helyzet megoldására szolgálhatna az adósok és a bankok ésszerű megállapodása, erre azonban eddig mégis csak rendkívül ritkán került sor.

 A hatályos jogszabályok (például a Polgári Törvénykönyv) szerint a feleknek már a szerződések megkötését megelőzően, majd a jogviszonyok lebonyolódása során is folyamatosan együttműködésre kell törekedniük, a másik fél jogos érdekeire tekintettel.

Még mindig szolgál újjal a devizahitel: jogerősen győzött egy adós a pécsi bíróságon

A pécsi bíróság legfrissebb ítélete szerint érvénytelen a devizaszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a hiteldíj olyan változó mértékű költség, amit a bank egyoldalúan változtatgathat. Felettébb érdekes, hogy néhány kilométerrel arrébb és kicsit korábban a Debreceni Ítélőtábla még homlokegyenest ellenkezőleg döntött.  A debreceni bíróság úgy találta, hogy mivel a hitelintézet a piacról beszerzett devizából kölcsönözhet csak, ezért joga van érvényesíteni a piaci kockázatokat a jogviszony alakulása folyamán – mégpedig éppen azért, mert már a szerződés megkötésekor ezt a kockázatot feltárták az adós előtt… Úgy látszik, a devizahitel fél évtizeddel a válság kirobbanását követően is tud újjal szolgálni a magyar emberek számára.

Magyarország első számú hitelintézetét, az OTP Bankot beperlő adós 2007-ben vett fel nyolcmillió forint összegű, svájci frank alapú hitelt. A jogerős ítéletet kimondó baranyai ítélőtábla szerint teljes egészében érvénytelen ennek a hitelnek az alapjául szolgáló kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint "a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni"

Új mentőcsomagot állítottak össze a deviza-adósok számára

„Még a vonatkozó jogszabályok alapelveinek sem felelnek meg.” – állította Róna Péter a devizahitelek jogi megítélésével kapcsolatban. A világhírű közgazdász most ennél is továbbment, állítása szerint ugyanis hazudik, aki azt mondja, hogy a deviza-adósokat annak idején nem kényszerítették a szerződések aláírására. A devizahiteleket – mások mellett – Róna Péter is hibás hibás terméknek titulálta korábban, szakmai véleménye mellett pedig azóta is szilárdan kitart. Mindeközben – Róna Péter javaslatait felhasználva – egy új mentőcsomagot állítottak össze ellenzéki politikusok a deviza-adósok számára.

A nemzetközileg is elismert oxford-i egyetemen végzett Róna úgy látja, hogy a hitelintézetek, a közvetítők és a pénzügyi felügyelet mellett bizony, a közjegyzők is nyakig sárosak a devizahitel problémában. „A közjegyzők rendszerint úgy hitelesítették a bankok által megírt hitelszerződéseket, hogy közben pontosan tudták, az anyag hibás, ráadásul még ők maguk sem tudták azokat értelmezni. Ennek ellenére a szerződéseket közokirattá minősítették, így pedig megfosztották a hitelek felvevőit a jogorvoslat lehetőségétől.” – vélekedik a korábban egyébként egy angol bankot vezető Róna. Ezáltal ugyanis jogerős bírósági határozat nélkül lehet végrehajtási eljárásokat kezdeményezni – az adósok pedig rövid idő alatt mélyszegénységben, fedél nélkül találhatják magukat.