Érdemes lehet pereskedni a bankokkal szemben
Régóta húzódik, mindenkit idegesít, sokba kerül, valamennyi résztvevőnek súlyos kárt okozott – nagyjából így lehetne összefoglalni a devizahitelekkel kapcsolatos helyzetet 2013 végéhez közeledve. Magyarországon a helyzet tehát változatlan, pedig a legújabb kimutatások szerint a kormány ígérgető politikája miatt az eddigieknél is több, halomnyi devizahitel dőlt be 2013 második felében. Tényleges állami megoldás híján sokan inkább „privát” eszközökhöz, így leginkább a pereskedéshez nyúlnak, azonban a jogi viták kapcsán a fejekben még mindig nagy a bizonytalanság.
Nagyjából egy éve megfogalmazódott már az az igény, amely szerint szükség lenne egységes jogi állásfoglalásra a hasonló kaptafára készülő deviza alapú hitel, ill. kölcsön típusú szerződések megítélése kapcsán. Az egységes állásfoglalás eleddig azonban elmaradt, nemrég éppen a Kúria döntött arról, hogy inkább elhalasztja döntését a precedensértékű Kásler-ügy kapcsán.
Márpedig két és fél ezer peres eljárás indult csak idáig a devizaszerződések értékelése vonatkozásában, és ez a szám még nőhet is. Sok ügyben mind a mai napig nem történt jogerős ítélet, egyes esetekben azonban egymástól eltérő tartalommal hoztak ítéletet bíróságok. Részben ebből is fakad, hogy a devizahitelesek túlnyomó többsége még mindig ódzkodik peres eljárásokat kezdeményezni, pedig a nyári, a szerződésekben előírt „árfolyamrés”-sel kapcsolatos bírósági döntés miatt rendkívül sok a támadható megállapodás, még ha csak részlegesen is.
Devizahitel – de most hogy van ez jogilag?
A devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos egységes jogi állásfoglalás szükségességére mind ellenzéki, mind kormánypárt politikusok, jogi és gazdasági szakemberek is felhívták már a figyelmet. A kormány legutóbb – szavazatok szerzésében bízva – éppen azzal próbálkozott, hogy kissé áthárítsa a bíróságokra a devizahitel-válság megoldásának felelősségét. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyilatkozott a soron kívüli, jogegységi határozatok meghozataláról, és maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is hasonlóan beszélt már sajtótájékoztatója során a bírósági ügyek vonatkozásában.
Sőt, úgy hírlik, Navracsics Tibor igazságügyminiszter egy, a devizahitelek egységesebb és az adósokra nézve kedvező elbírálást jelentő állásfoglalás összeállítására törekszik csapatával. Egy ilyen „jogi mentőcsomag” összeállítása – a jogállam tekintetéből – óriási dilemmákat vetne fel a magyar jogszolgáltatással kapcsolatosan, azonban az adósok számára ez mégis hatalmas segítséget is jelenthet. A „jogi mentőcsomag” elviekben egyébként az ún. „clausula rebus sic stantibus” elvet használná fel mintegy segítségül. Eszerint az elv szerint a szerződést kötő fél az idő múlásával a körülményekben beállt nagyfokú változásra hivatkozhat akkor, ha a megváltozott körülmények miatt a szerződés teljesítésére már nem képes. Ilyen megváltozott körülmény lehet például a frank árfolyamának drasztikus változása is…
Érdemes pereskedni?
Ugyan még mind a jogegységi határozat, mind az ún. „jogi mentőcsomag” távolinak tűnik, az adósoknak azonban – szorult helyzetük miatt – most is érdemes megfontolniuk a peres eljárások megindításának lehetőségét. Mindenképpen érdemes szakértővel átnézetni a szerződéseket, illetőleg megvizsgálni a szerződésekhez képest az elmúlt években a bankok tényleges gyakorlatát. (Emeltek-e egyoldalúan költségeket, kamatot, visszaéltek-e erőfölényükkel, stb.) A végrehajtások felfüggesztésének elérése, az árfolyamrés megtámadása most is részleges segítségül és átmeneti menedékül szolgálhatnak a devizahiteleseknek. Azonban vigyázni is kell! Minden szerződés egyedi valamelyest, ezért egyenként kell átnézni az írásbeli megállapodásokat, a közokiratokat, mégpedig olyan szakértővel, aki felismeri a támadható, jogsértő pontokat. Erre nem mindegy ügyvéd és gazdasági szakember képest. Arra pedig különösen nem, hogy számszerűen prognosztizálja, milyen eredményeket érhet el az adós a perrel. Szintén ajánljuk, hogy amennyiben a pereskedés mellett döntenek, a jogi képviselővel mindenképpen érdemesebb sikerdíj megfizetésére irányuló szerződést kötni. Így amennyiben a peres eljárás sikertelenné válik, a jogi képviselőnek nem kell fizetni eredménytelen eljárásért.
