Drasztikus szabályokat vezetnek be az adósokkal szemben

A lánctartozások és az adóssághalmozódás elkerülése érdekében lépnek hatályba új szabályok 2014-ben. Az új Polgári Törvénykönyv márciusi hatálybalépését követően mind a privát, mind a vállalkozói szférában igencsak elkerülendővé válik a tartozások késedelmes teljesítése – még ha a fizetés elmaradása sokszor nem is szándékos, vagy éppen nem is a kötelezetten múlik. A szabályozás kissé életszerűtlen és a magyar valóságtól elrugaszkodott – azonban egyes esetekben akár ösztönzőleg is hathat a fizetni nem akaró adósokra.

Már az új alkotmány, akarjuk mondani Alaptörvény szövegének nyilvánosságra kerülésekor is egyértelmű volt, hogy az Orbán-kormány a haza és haladás és Simicska jelszavai zászlóra tűzésével egyidejűleg hadat üzentek az adóssághalmozódás hazai szubkultúrájának – nagyon helyesen. Még ha a szabályozás rendkívül erőltetett és kissé populista is volt, legalább elvszerűen kimondásra került: véget kell vetni az államadósság és a privát adósságok felhalmozódásainak.

Ez a politikai akarat ebben az évben érhet el a vállalkozói és a magánszférába. Az új szabályozás pedig egészen a devizahitelesektől a cégek tartozásaiig sok mindent érinthet.

„Csak” 5 évig kell kihúzni valahogy…

Az egyik legfontosabb változás, hogy a tartozásokat, követeléseket (akár egy hitelszerződésből fakadó követelést is) öt év alatt érvényesítenie kell a jogosultnak. Március 15-től, amikor az új PTK hatályba lép, nem lesznek már tehát az elévülés megszakadását eredményező felszólító levelek, a hitelezőknek, vállalkozásoknak mindenképpen pert kell kezdeményezni. Sőt, azt be is kell majd fejezni öt év alatt. Ez alapvetően változtathatja meg a tartozások kezelésének módját, hiszen évekkel kevesebb idő lesz az igények érvényesítésére. Talán egyesek már dörzsölhetik is a tenyerüket, mondván: a tartozással most már csak öt évet kell kihúzni biztosan.

A gyakorlat azonban vélhetően az lesz, hogy az eddiginél jóval erőteljesebb és gyorsabb fellépésre lehet számítani a követeléskezelések területén. Könnyen lehet, a behajtó cégeknek is megnövekedhet a gyakorlati szerepük és olyan jogintézményekkel is „operálhatnak”, mint az engedményezés, jogátruházás, szerződés átruházás. Tekintettel arra, hogy az elévülés megszakadását eredményezi az egyezség és a szerződés közös megegyezéssel történő módosítása is, így jobb esély van arra, hogy a bankok kénytelenek lesznek adósaikkal egyezségeket kötni – ezáltal talán kisebb kompromisszumokat is kötni.

A lánctartozások visszaszorítását szolgálja elviekben az a szabály is, hogy a vállalkozások kötelesek egymásnak késedelmi kamatot felszámolni abban az esetben, ha a határidőre nem történik meg a tartozások kifizetése. Sőt, ezen túlmenően behajtási költséget is fel kell számítaniuk adósaikkal szemben!

Lánctartozás stop!

Az egyik legnagyobb problémája a magyar társadalomnak a „mindenki tartozik mindenkinek” gazdasági helyzet kialakulása és fokozódása.

Az adósságspirál nemcsak a (deviza)hitelek, illetőleg a vállalkozási szféra kapcsán merül fel, hanem már a magánszférában is komolyan rontja a kapcsolatokat. A lánctartozás visszaszorítása érdekében tavaly már született jogszabály, amely elsősorban az építőiparban próbálja rendezni ezt a problémakört, valamint új rendelkezéseket vezet be a közbeszerzések és a pályázatok területén. Hamarosan megszülethet a devizahitelesek védelméről szóló jogszabály is, ami ugyancsak alakíthatja az adósok helyzetét.

Jogszabályokkal tehát már el vagyunk látva dögivel annak érdekében, hogy kevesebb legyen a gazdaságot gúzsba kötő adóssághalmaz az országban  –  most már csak a gazdasági helyzetnek kellene végre javulnia.