A Kúria állásfoglalása ellenére is lehetnek semmisek hitelszerződések. Ezt mutatja egy, a napokban lezárult devizahiteles per, amelyben a Fővárosi Törvényszék másodfokon semmisnek nyilvánított egy hitelszerződést.

„A Kúriának igaza volt akkor, amikor kimondta: a devizahitel-szerződések problémáját nem jogalkalmazással, hanem jogalkotással kell kezelni.” – fejtette ki véleményét Navracsics Tibor. Ugyan az igazságügyért felelős miniszter szerint elsődlegesen az Európai Bíróság döntése lesz majd igazán döntő az ügyben, azonban az látható: továbbra is lehetnek gyenge pontjai a hitelszerződéseknek a Kúria állásfoglalása ellenére. Ezúttal a Budapest Bank egy hitelszerződését nyilvánították semmisnek.

 Másodfokon döntött a Fővárosi Törvényszék úgy, hogy semmisnek nyilvánítja a Budapest Bank egy 2007-ben megkötött hitelszerződését. A határozatban felülbírálták az első fokon hozott döntést és éppen a felperesnek, vagyis az adósnak adtak igazat.

In integrum restitutio

A bíróság úgy találta, mivel a hitelintézet az eredeti szerződésben nem tüntette fel a törlesztő részleteket, a megállapodás nem jogszerű. Az akkor, még a szerződés létrejöttének időpontjában hatályos jogszabály szerint érvénytelen és semmis ugyanis az a fogyasztási, illetőleg lakossági kölcsönről szóló szerződés, amelyben a havonta fizetendő részleteket számát, összegét és a törlesztés időpontját nem határozzák meg. Ez a szabály egyértelműen fogyasztóvédelmi célú, mert azt szolgálja, hogy a fizetési kötelezettségek feltételeivel a fogyasztók, vagyis a hitelfelvevők teljesen tisztában legyenek.

Kevésnek bizonyult a Budapest Bank azon érvelése, mely szerint a változó körülmények miatt nem lehetett előre egyértelműen meghatározni a havonta fizetendő összegeket. A bíróság erre azonban – laikus szemmel nézve kissé meglepően – úgy reagált, hogy a banknak kötelessége lett volna akkor legalább meghatározni egy általános törlesztő részletet, s egyúttal azt is feltüntetni a szerződésben, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén ez változhat.

A bíróság döntése értelmében a feleknek a szerződés megkötését megelőzően fennállt állapotot kellene helyreállítaniuk, vagyis minden vissza kell fizetni: a médiában elterjedt rémisztgetés ellenére ez nem feltétlenül rossz. Ebben az esetben ugyanis a pernyertes adós a már banknak megfizetett részleteket beszámíthatja tartozásába, amely a teljes hitel összege. Sőt, úgy is spekulálhat, hogy adott esetben felvesz egy – forintalapú – hitelt annak érdekében, hogy rendezhesse és lezárhassa a bankkal a viszonyát véglegesen. Ebben az esetben jóval kedvezőbb konstrukcióval kezdhet új lapot – igaz, fizetnie így is kell.

„Mindenki a megoldást várja”

Időközben Navracsics Tibor, a kormány igazságügy minisztere fejtette ki véleményét sajtónyilatkozatában a devizahitelekkel kapcsolatos helyzetről. Mint ismeretes, Navracsicsék is meg lettek bízva a kormány részéről, hogy vizsgálják meg, miként lehetne megoldásokat találni a devizahitel problémakörére.

"Azt vegyük már figyelembe, hogy 2002-től 2010-ig itt mindenki vígan vett fel devizahiteleket, és most, amikor baj van, akkor viszont egyik napról a másikra várják a megoldást" - jegyezte meg a fideszes politikus. Mivel sokféle devizahitel van, ezért nagyon nehéz a jogalkotónak egy általános érvényű szabályt alkotnia – jegyezte meg Navracsics, aki szerint sokféle problémával szembesülnek a devizahitelek esetében: a mentőcsomagként is beillő jogszabály megalkotásakor tekintettel kell lenniük arra is, hogy még érvényes és hatályos szerződésekről döntsenek, vagy a korábbiakról is, csak a lakáshitelekről, vagy más fajta hitelekről is, stb.

Navracsics kijelentette: ő kifejezetten szeretné, ha még a választásokig tudnának megoldással szolgálni.

Mi is…