Hitelkárosultak blogja

Átlagos módon tesz eleget a kormány annak a vállalásának, hogy privatizálja a Budapest Bankot. A friss kormányhatározat szerint ugyanis a pénzintézet verseny nélkül vihető, aminek a haszonélvezője ismét Mészáros Lőrinc lehet. Varázslatnak ígérkezik az állam által elvárt 200 milliárd forintnyi vételár előteremtése.

Lassan szó szerint igaz, hogy Mészáros Lőrinc – és a mögötte állók – vagyoni gyarapodásának a határa a csillagos ég. Alig száradt meg a tinta azon a szerződésen, amellyel a nemzet gázszerelőjének üzlettársa, Szijj László közel 33 százalékos részvénypakettet vásárolt az MKB Bankban, 82 százalékra növelve ezzel Mészáros befolyását benne, az utóbbi máris lehetőséget kapott a Budapest Bank bekebelezésére is. A kormány ugyanis tegnap úgy határozott, hogy végre – eleget téve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak tett ígéretének – privatizálja azt. S mivel a magyar állam jó gazda, nem adja kevesebbért annál a 700 millió dollárnál – megközelítőleg 200 milliárd forintnál – amennyiért 2015-ben megvette az amerikai General Electric-csoporttól. Szakértők kissé túlzottnak tartották ezt az árat a magyar piacon csupán nyolcadik legnagyobb Budapest Bankért, ám az egy szélesebb körű megállapodás része lehetett a kormány és a multi között.

Sokat érhet azonban a Budapest Bank annak a pénzintézetnek, amely ügyesen be tudja építeni a saját szervezetébe, kihasználva a kettejük közti szinergiákat. Ilyen a 15 százalékban az osztrák Erste itteni leánya (amely egyébként 15 százalékban a magyar államé) és a belga tulajdonú K&H – mindkettő jelezte, hogy érdekli az üzlet, s nyilván ki tudják pengetni a vételárat is. S immár ilyen az MKB is, neki azonban nincs 700 millió dollárnyi befektethető pénze.

A kormánynak olyan, trükkös megoldást kell találnia, amellyel fenntartja a látszatát a tisztességes privatizációnak, mégis végül az általa kedvezményezett oligarcha-csoportnak adhatja oda a Budapest Bankot. A minapi határozatból kiderül, hogy a nemzeti vagyon felelőse, Bártfai-Máger Andrea miniszter tárgyal majd a potenciális érdeklődőkkel, ám az ügyletet az állami vagyonról szóló törvény egyik speciális paragrafusa szerint bonyolítják le. E szerint kivételes esetekben mellőzni lehet a versenyeztetést, ilyen például a részvénycsere, vagy ha a portékát „gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként” bocsátják rendelkezésre. A kormányhatározat szerint ez utóbbi esetről lesz szó. Azaz, bármilyen jó ajánlatot is tesz az Erste és a K&H, erre hivatkozva el lehet küldeni őket.

Semmit sem mond ugyanakkor a kormányhatározat arról, hogyan kapja meg ebben az esetben az állam az általa elvárt magas vételárat. Aligha lehet az a cél, hogy a Budapest Bankért cserébe ismét tulajdonrészt szerezzen az MKB-ban, amelyből nemrég szállt csak ki. Arról nem beszélve, hogy az MKB részbeni újraállamosítása az uniós hatóságok ellenállását is kiváltaná. Mészáros Lőrinc persze nagy bűvész, ha kell, előteremti a pénzt. Széles cégbirodalmát mozgósítva, végrehajthat például tőkeemelést az MKB-ban, igaz az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azt ő nem friss tőkével, hanem saját érdekeltségei magasra értékelt üzletrészeivel szokta megtenni.

Az MKB azonban idén nyáron a tőzsdére készül, ha a befektetők ráharapnak a részvényeire, abból is forráshoz lehet jutni. A hvg.hu által megkérdezett elemzők azonban szkeptikusak, mint mondják, az MKB bevezetésekor már nem lehet ahhoz hasonló eufóriára számítani, mint amibe a tőzsdei befektetők estek, amikor Mészáros beszállt a Konzum és az Opus cégekbe. „Egy olyan bank részvényeit, amelynek a főtulajdonosa egy kormányzati megrendeléseken gazdagodó oligarcha, komoly befektető nem vagy csak súlyos diszkonttal veszi meg” – mondja a hvg.hu-nak nyilatkozó egyik szakértő. Ez persze nem zárja ki, hogy a csekély forgalmú Budapesti Értéktőzsdén a spekulánsok felhajtsák az MKB-részvények árát is.

Százmilliárd forintnyi szabad pénz hever ugyanakkor a takarékszövetkezeti integrációban. Ezt a pénzt fél évtizeddel ezelőtt az államtól kapták azért, hogy stabilizálják vele a szektort. Erre azonban nincs már szükség – folyamatos összevonások után a takarékszövetkezeti rendszerben is elindult egy megabank kialakítása. Piaci hírek szerint a kormány távlati célja, hogy egy vele együttműködő magyar nagyvállalkozói kör tulajdonában álló szuperbankot építsen fel, amiben egyesítené a jelenlegi takarékszövetkezeteket, a Takarékbankot az FHB Kereskedelmi Bankot (Takarék), az MKB-t és a Budapest Bankot. Az FHB Jelzálogbankkal (Takarék) együtt e konglomerátumot akár az OTP kihívójának szánják. A roppant különböző kultúrájú, profilú, jövedelmezőségű bankok összefésülése legalább 3-5 éves procedúra, aminek logikus induló lépése lenne, ha a Mészáros Lőrinccel többszörös üzleti összefonódásban lévő Takarék-csoport beszállna a Budapest Bank privatizációjába.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres hitelproblémájára, írjon a valsagstabok@gmail.com  címre vagy látogasson el a www.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot szakemberekkel.

Forrás:https://hvg.hu/gazdasag/20190125_Verseny_nelkul_viheti_a_Budapest_Bankot_is_Meszaros_Lorinc?fbclid=IwAR3FZlYqvJ4xwVUwttfziqcTxjKEe2-2S4XcFVCFN5JT6LNG1ZsI1J6Qnrs            

A tegnap benyújtott törvényjavaslat szerint visszaadják lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak - közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya.

A NET Zrt.-t a devizahiteleseket segítő intézkedéssorozat, az Otthonvédelmi Akcióterv keretében hozta létre a kormány 2011-ben. A NET programban az állam megvásárolta a hiteladósok, köztük számos gyermekes család ingatlanát és biztosítja számukra évek óta a bérlés lehetőségét. A program keretein belül 36 ezer otthont vásárolt meg az állam, 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

Mint írták, az otthonteremtési intézkedések újabb mérföldköve, hogy a NET program keretében az érintett bérlők ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi otthonuknak. A törvényjavaslat alapján ugyanis a kormány rendkívül kedvező visszavásárlási feltételeket teremtene, ezáltal biztosítva részükre hosszú távú otthonteremtési lehetőséget.

A javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, melynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege, kamat felszámítására nem kerülne sor az állam részéről és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílna a bérlő ez irányú igénye esetén.  A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének. Így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok.

Azon bérlők esetében, akik nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, a kormány hosszú távú részletfizetést tud felajánlani. A nehéz anyagi helyzetben lévők számára pedig továbbra is biztosított a jelenlegi konstrukció: bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlők maradhatnak.

A kormány további jelentős terhet kíván levenni az emberek válláról azzal, hogy a tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli. Ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor a NET Zrt. hivatalosan is értesíti az érintetteket a lehetőségről, és a lakás egyösszegű visszavásárlásáról szóló szerződést a tervek szerint 2019 végéig megkötik azokkal, akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel.

A Bártfai-Mager Andrea tárcavezető által kidolgozott intézkedés lehetővé tenné, hogy a kormány otthonteremetési céljaival összhangban, a NET programban résztvevő, korábban nehéz helyzetbe került devizahitelesek végérvényesen visszakaphassák a bankok által elvett otthonukat.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com  címre vagy látogasson el a www.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot szakemberekkel.

 Forrás:https://www.penzcentrum.hu/hitel/visszaszerezhetik-otthonaikat-a-bedolt-hitelesek.1072207.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

A régi BAR-listások kétharmada már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik. Szeptemberben háromszor annyi nem teljesítő hitelt tartottak nyilván, mint júniusban.

Folytatódik a követeléskezelők számára nem kívánt trend: nő a perek és végrehajtások száma; 300 ezer fizetési meghagyás és 700 ezer végrehajtás van folyamatban, ezekkel szemben 200 ezer egyezség áll, ami aktív kommunikáció esetén 60 százalékban sikeres – mondta Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) az elnöke a Országos Követelésmanagement Konferenciáján.

Felfalusi szerint 2019 fontos feladata lehet a perrendtartás jelenlegi gyakorlatának javítása, mivel ma szinte lehetetlen pert indítani. Szükség lenne a cégkapu és egyéb közigazgatási, jogérvényesítési rendszerek változásaira is – írta a Portfolio.

Mára a Központi Hitelinformációs Rendszerbe került követelések kétharmada a követeléskezelő cégeknél van, a megbízásos piac viszont továbbra is szűkül. Ősszel egyébként újraéledt a követeléskezelési törvényre vonatkozó igény, és a MAKISZ-nál azt remélik, hogy a kormányzat foglalkozik majd a témával, és az önkormányzati választások után elfogadhatják a törvényt.

Kiss Attila, a Központi Hitelinformációs Rendszert üzemeltető BISZ Zrt. szenior üzletfejlesztési managere szerint a magyar lakossági hitelek darabszámának 13 százalékát teszik ki a jelzáloghitelek, a szerződött ügyfelek harmadának van jelzáloghitele, a kihelyezett összegnek azonban a kétharmada jelzáloghitel.

2014 ősze óta a lakáscélú jelzáloghitelek darabszáma nőtt, a többi jelzáloghitel darabszáma viszont csökkenő pályán van, összesen kevesebb, mint 1 millió ilyen hitelt tartanak nyilván. A nem teljesítő hitelek aránya a teljes pénzügyi rendszerben 18 százalék. Míg júniusban 814, augusztusban már 1269, szeptemberben pedig 2487 jelzáloghitel vált nem teljesítővé, azaz emelkedik a számuk.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com  címre vagy látogasson el a www.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot szakemberekkel.

Forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20181119_Elkezdodott_sorra_dolnek_be_a_jelzaloghitelek?fbclid=IwAR0RqNfqVi1ZFAVW5xfMKdgkFabla-m8_YIO98j1VFON8i_NRWwq3LOGD7Q

Csak kimondták, amiről eddig is tudtunk?

Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bíróság egy magyar devizahiteles ügyben nemrég kimondta: nem elég az, ha egy pénzintézet általánosságban ír az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben, hanem köteles kimerítő tájékoztatást adni az ügyfélnek a várható pénzügyi következményekről, hogy az megalapozott döntést hozhasson. A szerződéseket a nemzeti bíróságok ebből a szempontból (is) felülvizsgálhatják – szólt az ítélet, amelynek fogadtatása politikai oldal szerint eltérő. Az alábbiakban a reakciókból szemezgetünk.    

Amíg a hazai bíróságok általi felülvizsgálatok megtörténnek, „követeljük, hogy a kormány a folyamatban lévő kilakoltatásokat állítsa le” – reagált az új helyzetre az ellenzéki pártok közül az LMP. Csárdi Antal képviselő arra is felszólította a kabinetet, hogy alkossa meg azon törvényi rendelkezéseket, melyek alapján az adósok gyors és igazságos újraszámítást kapnak. A Magyar Nemzeti Banknál lévő vagyonból képezzenek alapot, amelyből konszolidálhatók a devizahitel-károsultak szerződései – javasolta még Csárdi.  Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a felvetésekre válaszolva annyit mondott, hogy a kormány tucatnyi intézkedéssel próbálta elérni, hogy a lakosság megszabadulhasson a devizahitelektől.

Szakács László, az MSZP elnökhelyettese mindeközben szorgalmazta, hogy: „Az Országgyűlés mondja ki törvényben, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük!”. Sérelmezte, hogy ma az adósoknak bíróságon kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást, holott a parlamentben ülő „fideszes urak” 2011-ben azt mondták, hogy a devizahiteleseket a bankok becsapták. A politikus szerint az ezrével induló perek helyett a Parlament törvényt is alkothatna, főleg, hogy a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Az MSZP be is nyújtott egy törvényjavaslatot, és várja, hogy „a fideszesek az adósok mellé állnak-e a bankok helyett”…

Székely Sándor, a DK képviselője kiemelte, hogy a kormány a gazdag családokat kimentette, az alsó középosztályt és a szegényeket viszont otthagyta a bankok áldozatainak. Közölte, hogy határozati javaslatot nyújtott be kilakoltatási moratórium bevezetésére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától Rétvári Bence parlamenti államtitkár a képviselő bocsánatkérését hiányolta azért, mert szerinte „a szocialista kormányok politikai bosszút akartak állni az első Orbán-kormány sikeres otthonteremtési programja miatt, és devizahitelekbe hajszolták az embereket. A szocialisták alatt százszorosára emelkedett a devizahitelek mértéke, mégsem tettek ez ellen semmit” – közölte, majd a Fidesz-KDNP kormány intézkedései közül felsorolta többek közt a devizahitelezés megtiltását, a végtörlesztés lehetővé tételét, az árfolyamgátat és a forintosítást.

A Jobbik szerint az Európai Bíróság döntése nyomán valamennyi devizahitel-károsultat érintő végrehajtást, illetve kilakoltatást fel kellene függeszteni. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője egy televíziós interjúban elmondta: új elszámolási törvényt, a hitelek felvételkori árfolyamán történő forintosítását akarják, a kormány részéről azonban nem látják a szándékot. Beszélt arról is, hogy ők személyesen is elmentek kilakoltatásokhoz, és 75 százalékban sikerült is megakadályozni azokat, mert jogsértések történtek. A károsultaknak azonban a Jobbik szerint nem egyenként kellene perelniük, hanem a kormánynak kellene fellépnie mellettük. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor kritizálta azokat a politikusokat, akik a kilakoltatások megakadályozását segítik, és „hiú ábrándokat keltenek bajba jutott emberekben”. Völner szerint a jogszabályok alkalmasak a helyzet kezelésére, „a kormány intézkedései sokat segítettek a károsultakon, az embereket véglegesen kiszabadították a devizahitel csapdájából”.

Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara alapítója attól tart, hogy az Európai Bíróság döntését a hazai bíróságok éppen kormányzati nyomásra nem hajtják majd végre. Szerinte a Kúria (a volt Legfelsőbb Bíróság) a törvények alapján eddig is eljuthatott volna erre az álláspontra, de nem tette. „Magyarországon a devizahitelezés nem jogi, hanem politikai probléma, megoldása is csak a politika döntésére változik” – mondta az egykori bíró, aki szerint a devizakárosultaknak ki kell harcolniuk, hogy a Kúria a jog oldalán maradjon, és ne a kormány által megfogalmazott politikai utasításokat hajtsa végre. „Valamennyi devizaper újratárgyalására szükség van, ami több százezer pert érintene. A leggyorsabb megoldás, ha a kormány azonnal felfüggesztené a végrehajtásokat devizahiteles ügyekben. Hatályon kívül kellene helyezni azon jogszabályokat is, amelyek nehezítik a devizahitelesek jogérvényesítését” – tette még hozzá a jogász.