Csak kimondták, amiről eddig is tudtunk?
Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bíróság egy magyar devizahiteles ügyben nemrég kimondta: nem elég az, ha egy pénzintézet általánosságban ír az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben, hanem köteles kimerítő tájékoztatást adni az ügyfélnek a várható pénzügyi következményekről, hogy az megalapozott döntést hozhasson. A szerződéseket a nemzeti bíróságok ebből a szempontból (is) felülvizsgálhatják – szólt az ítélet, amelynek fogadtatása politikai oldal szerint eltérő. Az alábbiakban a reakciókból szemezgetünk.
Amíg a hazai bíróságok általi felülvizsgálatok megtörténnek, „követeljük, hogy a kormány a folyamatban lévő kilakoltatásokat állítsa le” – reagált az új helyzetre az ellenzéki pártok közül az LMP. Csárdi Antal képviselő arra is felszólította a kabinetet, hogy alkossa meg azon törvényi rendelkezéseket, melyek alapján az adósok gyors és igazságos újraszámítást kapnak. A Magyar Nemzeti Banknál lévő vagyonból képezzenek alapot, amelyből konszolidálhatók a devizahitel-károsultak szerződései – javasolta még Csárdi. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a felvetésekre válaszolva annyit mondott, hogy a kormány tucatnyi intézkedéssel próbálta elérni, hogy a lakosság megszabadulhasson a devizahitelektől.
Szakács László, az MSZP elnökhelyettese mindeközben szorgalmazta, hogy: „Az Országgyűlés mondja ki törvényben, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük!”. Sérelmezte, hogy ma az adósoknak bíróságon kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást, holott a parlamentben ülő „fideszes urak” 2011-ben azt mondták, hogy a devizahiteleseket a bankok becsapták. A politikus szerint az ezrével induló perek helyett a Parlament törvényt is alkothatna, főleg, hogy a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Az MSZP be is nyújtott egy törvényjavaslatot, és várja, hogy „a fideszesek az adósok mellé állnak-e a bankok helyett”…
Székely Sándor, a DK képviselője kiemelte, hogy a kormány a gazdag családokat kimentette, az alsó középosztályt és a szegényeket viszont otthagyta a bankok áldozatainak. Közölte, hogy határozati javaslatot nyújtott be kilakoltatási moratórium bevezetésére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától Rétvári Bence parlamenti államtitkár a képviselő bocsánatkérését hiányolta azért, mert szerinte „a szocialista kormányok politikai bosszút akartak állni az első Orbán-kormány sikeres otthonteremtési programja miatt, és devizahitelekbe hajszolták az embereket. A szocialisták alatt százszorosára emelkedett a devizahitelek mértéke, mégsem tettek ez ellen semmit” – közölte, majd a Fidesz-KDNP kormány intézkedései közül felsorolta többek közt a devizahitelezés megtiltását, a végtörlesztés lehetővé tételét, az árfolyamgátat és a forintosítást.
A Jobbik szerint az Európai Bíróság döntése nyomán valamennyi devizahitel-károsultat érintő végrehajtást, illetve kilakoltatást fel kellene függeszteni. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője egy televíziós interjúban elmondta: új elszámolási törvényt, a hitelek felvételkori árfolyamán történő forintosítását akarják, a kormány részéről azonban nem látják a szándékot. Beszélt arról is, hogy ők személyesen is elmentek kilakoltatásokhoz, és 75 százalékban sikerült is megakadályozni azokat, mert jogsértések történtek. A károsultaknak azonban a Jobbik szerint nem egyenként kellene perelniük, hanem a kormánynak kellene fellépnie mellettük. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor kritizálta azokat a politikusokat, akik a kilakoltatások megakadályozását segítik, és „hiú ábrándokat keltenek bajba jutott emberekben”. Völner szerint a jogszabályok alkalmasak a helyzet kezelésére, „a kormány intézkedései sokat segítettek a károsultakon, az embereket véglegesen kiszabadították a devizahitel csapdájából”.
Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara alapítója attól tart, hogy az Európai Bíróság döntését a hazai bíróságok éppen kormányzati nyomásra nem hajtják majd végre. Szerinte a Kúria (a volt Legfelsőbb Bíróság) a törvények alapján eddig is eljuthatott volna erre az álláspontra, de nem tette. „Magyarországon a devizahitelezés nem jogi, hanem politikai probléma, megoldása is csak a politika döntésére változik” – mondta az egykori bíró, aki szerint a devizakárosultaknak ki kell harcolniuk, hogy a Kúria a jog oldalán maradjon, és ne a kormány által megfogalmazott politikai utasításokat hajtsa végre. „Valamennyi devizaper újratárgyalására szükség van, ami több százezer pert érintene. A leggyorsabb megoldás, ha a kormány azonnal felfüggesztené a végrehajtásokat devizahiteles ügyekben. Hatályon kívül kellene helyezni azon jogszabályokat is, amelyek nehezítik a devizahitelesek jogérvényesítését” – tette még hozzá a jogász.
