Akár 1 millió olyan szerződéses ügy is lehet Magyarországon, amelyeket az EUB döntése érinthet.

Mi történik akkor, ha az Európai Unió Bíróságának döntése miatt semmissé válnak a devizahiteles szerződések? Az ügyben hamarosan döntés születhet. Az indexnek nyilatkozó szakügyvédek szerint pedig jó esély van arra, hogy Luxemburgban semmisnek mondják ki ezeket a szerződéseket.

 A jövő év elején hozhat döntést az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben, amelyben azt vizsgálják, hogy fenntartható-e az adós akarata ellenére egy, az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelensége miatt átváltási árfolyam nélkül maradt devizahitel-szerződés. Az Index úgy értesült, hogy főtanácsnoki indítvány – amely egyébként nem köti a bíróságot – valamikor az év elején lehet, míg az ítélet várhatóan majd év első felében születhet meg.

A bankoknak jelentős pénzeket kellene visszaadniuk a fogyasztóknak.

 Az EU Bírósága alapvetően a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések kapcsán értelmezi az uniós irányelvet. A témával foglalkozó ügyvédek szerint az EU igazat ad annak érvelésnek, amely szerint „megilleti a fogyasztót az a jog, hogy visszautasítja a számára roppant hátrányos helyzetet előidéző tagállami beavatkozást”. Ez utóbbi abban áll, hogy a devizahiteles törvények (DH-törvények) miatt nem lehetett kimondani a szerződések érvénytelenségét. Akiknek már annak idején úgy bírálták el a jogvitáját, hogy nem alkalmazták a közösségi jogot, és így megfosztották őket a jogérvényesítéstől, ebben az esetben százezres nagyságrendben indulhatnak új perek. Adott esetben a magyar állam tartozhat kártérítési felelősséggel a bíróságok uniós jogot megtagadó intézkedései miatt.

Mely szerződésekre vonatkozhat majd az EUB döntése?

 Ha az EUB semmisnek mondaná ki a szerződéseket, akkor felvetődik a kérdés: ez kiket érinthet. A forintosítás ellenére ezek a szerződések nem szűntek meg. Például ha valaki kötött egy devizahitel-szerződést 2008-ban, amit a magyar parlament döntése alapján 2015-ben forintosítottak, az a szerződés ma forintszerződés, de eredetileg devizahitel-szerződésként indult – ezekre a szerződésekre elvileg mind alkalmazható lesz az EUB döntése. Szintén alkalmazható lenne a döntés azokra a hitelszerződésekre is, amelyeket már visszafizettek az elmúlt években – hacsak nem járt le az elévülési idő, tehát az utolsó törlesztés óta nem telt el öt év.

 Viszont itt van egy újabb csavar: azáltal, hogy 2015-ben belenyúlt a parlament a szerződésekbe, bizonyos jogértelmezések szerint az 5 éves elévülési időt 2015-től kell majd nézni, azaz 2010-ig.

 Ha valóban semmisek a szerződések – így döntene a bíróság –, akkor mi lesz? Remélhetőleg végre semmisnek mondják ki a devizahitel-szerződéseket. Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt.

Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak. Ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni.

A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is. Ez csak tovább bonyolíthatja a helyzetet, főként azok esetében, akiknek a házát adott esetben elárverezték.

 forrás: index.hu

Amennyiben ügyével kapcsolatban segítségre van szüksége, kattintson ide