A kormány tegnap (szerda) este a hiteltörlesztési moratóriumról a Magyar Közlönyben két új rendeletet jelentetett meg. Az első a 536/2021 arról szól, hogy milyen rászoruló csoportoknak hogyan hosszabbodhat meg a fizetési haladék. Akinek nehéz helyzetében nincs más megoldása, tényleg nem tud törleszteni, annak a moratórium – minden negatív következményével együtt hasznos lehet hiszen – időnyerést jelent.
A második a 537/2021. számú rendelet a természetes személyek hitelkártya-szerződésére, valamint a fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésére (folyószámlahitel) vonatkozik.
Az új kormányrendelet (így a választások előtt..) visszamenőlegesen arról rendelkezik, hogy a moratóriumban résztvevők kevesebbet fizessenek az eredetileg meghatározott összegnél, kisebb kamatot lehessen velük szemben meghatározni és érvényesíteni. Ezért a bankok gyorsan számítsák ki, hogy a piaci átlagos kamatnál többet vagy kevesebbet számoltak fel, és ha többet, akkor számolják újra és csökkentsék a kamat terheket a visszamenőleges rendelet alapján. A bankoknak 60 napjuk van, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel, és rendezzék az elszámolási tételeket.
A hiteltörlesztési moratórium hátulütője, hogy a moratórium alatt az adós szerződés szerinti (jellemzően magas) kamata gyülemlik, akkor bár a bankok kamatos kamatot nem számíthatnak fel mégis magas profitit realizálhatnak a bankok a felhalmozódó tartozások „kedvezményes” törlesztési ajánlataival, futamidő kitolásával stb. A moratórium következtében például amennyiben egy adós 10 hónapig nem fizetett, akkor nem 10 hónappal nőtt meg a hitel futamideje, hanem akár 13-14, egyes esetekben 25-30 hónappal is. Ha pedig egy hosszabb és nagyobb hitelnél haladékot kért, úgy akár sok millió forinttal kell majd többet fizetni a bankoknak. A „moratórium 1”-et követő értesítők, lezáró levelek olvasását követően sokan kiakadtak, amikor azzal szembesültek, hogy miképpen módosult a szerződésük.
A bankok eddig jól jártak a moratóriummal, hiszen 2021-ben kitűnő féléves nyereséget értek el. Mivel a törlesztési moratórium miatt nem dőltek be a hitelek, a bankok új hiteleket is folyósítottak, így a moratóriumosok és az új hitelek egyaránt kiváló hasznot termeltek a bankoknak.
Azoknak, akiknek komoly jövedelmi gondjaik vannak, a hiteltörlesztési moratórium segítség lehet, de egyfajta kényszer is, hiszen nincs más választás. Még mindig jobb a moratóriummal időt nyerni, mint hogy bedőljön a hitel és meginduljon az adós ellen a végrehajtás.
Azoknak azonban, akik dönthetnek, folytatják-e a régi mederben a törlesztést, vagy haladékot kérnek, tudniuk kell, hogy nem érdemes nagyon megnyújtani a bankkal való frigyet, hiszen a pénzintézet hosszas ölelése keserű élményekkel járhat. Aki tehát tud, annak érdemesebb kimaradnia ebből a „segítségből”.
Akik viszont bekerültek a moratóriumba és le kellett nyelniük a keserű pirulát, jó hír a mostani változás, bár nem tudjuk, hogy ez konkrétan milyen pénzbeli kárpótlást fog jelenteni az érintettek számára.
Már látjuk, hogy ez az „ajándék” lesz a következő balhé forrás a bankok és adósok között, mivel a bankok majd ezen kötelezettségüknek is vonakodva tesztnek majd eleget, az ügyfelek pedig verhetik az asztalt a panaszaik miatt. Az, hogy a kormány milyen politikai hasznot fog nyerni mindezen, később kiderül.
forrás: bankihitelkarosultak.hu
