Hitelkárosultak blogja

Tízezer per volt folyamatban a bankokkal szemben

Az előreláthatóan három jogszabály bevezetéséből álló devizahiteles törvénycsomag jelentősrészt a devizahiteles perek érdeme. Korábban a médiában is rendszeresen szkeptikus hangvételű cikkek és nyilatkozatok láttak napvilágot a devizahitelt kezdeményező perekkel kapcsolatosan, ma már azonban egyértelműen látni lehet: Közvetetten a pereskedő devizahitelesek nyertek csatát az adósoknak az ország tíz éve húzódó devizahitel-kálváriájában. 

"Nem érdemes pereskedni", "nem lehet győzni a bankokkal szemben", "ha aláírtad a szerződést, minek pereskedsz?", stb.-stb.-stb. 

Bizonyára a devizahitel adósok jelentős része találkozott ilyen és hasonló megjegyzésekkel a devizahitel-szerződésekkel szemben indított peres eljárások kapcsán. Sokan el is riadtak a perektől, voltak azonban, akik - talán jobb lehetőség híján - mégiscsak belevágtak a pereskedésbe. 

Való igaz, egyedi győzelmeket viszonylag csak kevesen értek - érhettek el a bíróságokon. Egyrészt még sok eljárás folyamatban van, másrészt maguk a bíróságok is számos esetben már konvencionálisan a bankoknak adtak igazat.

Persze, nincs mit vitatkozni, a szerződéseket mind a két fél aláírta és az is tény, hogy a legtöbb esetben nem az írásbeli szerződéssel, hanem a nemzetközi, magyar gazdasági helyzettel volt igazán a probléma: Így a megszűnt munkahelyekkel, az alacsonyabb fizetésekkel, az emelkedő adókkal és persze, leginkább az egekbe ugró törlesztő részletekkel. 

Ha jobban lekapargatjuk azonban a felszíni előítéleteket, láthatjuk, azért mégsem volt ennyire egyértelmű a devizahitel, és úgy általában, a bankok magatartásának megítélése.

A bankjogászok visszavágnak

Szabotázsakció, vagy támadnak a bankjogászok? Több ezer oldalas anyagokat adtak be egyes hitelintézetek a most kezdődő devizahitel-perekhez. A giga méretű keresetlevelek alig leplezett provokációt és válaszreakciót jelenthetnek az utóbbi idők kormányzati intézkedéseire. A hatalmas anyag átvizsgálását a bíróságoknak kell elvégezniük, ráadásul nem is akármilyen módon: villámgyorsan! 

Fordult a helyzet, a devizahiteles-törvény miatt most a bankoknak kell pereskedniük. Ennek oka, hogy a jogszabály vélelmet állított fel, amely szerint az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenek. Így az azokból következő összegeket a bankoknak kell visszafizetnie az adós felé - vagy pedig pereskednie kell a vélelem megdöntése érdekében. Óriási összegekről van szó.

Óriási kihatással lehet az Európai Bíróság döntése a közjegyzőkre

"A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak." - így szól a közjegyzőkről szóló magyar törvény. A devizahitelezésben óriási szerepet játszó közjegyzők felelősségét eleddig viszonylag kevesen vetették fel. Volt ugyan egy-egy tanácsadó, jogi szakember, aki a közjegyzői okiratokat látta a devizahitel-szerződések gyenge pontjának, de mindeddig alaposabb felülvizsgálat alá nem került tevékenységük. Most azonban az Európai Bíróság fogja megtenni ezt egy devizahitel-adós ügyében. A döntés jelentős kihatásai lehetnek. 

Ebben az ún. Erste-ügyben a hitelt még 2007-ben felvevő adós azt állítja, a közjegyzőnek - az uniós előírások miatt - a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Ezzel összefüggésben az Európai Bíróság - amely ősszel tárgyalja az ügyet - lényegében arról dönt majd, hogy elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. Az ügy tétje (akár visszamenőlegesen, akár a jövőre nézően), hogy a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket.

Egyesek titkos megállapodásokról pusmognak a bankok és a végrehajtók között

Szünetelnie kellene a devizahiteles adósok végrehajtási eljárásainak az új törvény alapján, mégsem történik ez így minden esetben. A devizahiteles-törvény ellenére nem függesztik fel a végrehajtók automatikusan az eljárásokat. Különösen igaz ez azokra a végrehajtásokra, amelyeket külföldi székhelyű pénzintézetek kezdeményeztek végrehajtást kérőként magyar adósokkal szemben. A végrehajtók magatartásai igencsak vitathatóak, bár nagyon is érthetőek.

A július végén hatályba lépett devizahiteles-törvény értelmében szüneteltetni kell minden végrehajtási eljárást, amely a devizaalapú hitelszerződések, a forintalapú fogyasztási hitelszerződések, valamint a lízingszerződések alapján indult. A végrehajtói kamara és a végrehajtók azonban mintha inkább azon igyekeznének, hogyan kerülhetik meg a törvényt.

Hiába sarcolják őket, egyelőre nem tettek drasztikus jogi lépéseket a bankok

Egyelőre csak háborognak a magyar bankok az MNB múlt héten közzétett útmutatója miatt. A pénzintézeteknél úgy gondolják, hogy a jogi előírások szerint nem jogszerű az MNB által alkalmazott ún. képlet. A bankokat a képletben főleg az zavarja, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Érdekes módon drasztikus jogi lépéseket mégsem tettek eddig a hitelintézetek.

Az útmutatóban meghatározott számítási mód mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a hitelintézeteknek, mint amit becslésként eddig közzétettek. Ilyen módon összejöhet a 900 milliárd (!) forintos veszteség. A Magyar Nemzeti Bank útmutatója szerint a bankoknak úgy kell kiszámolniuk az adósoknak visszajáró pénzt, mintha korábban sem létezett volna árfolyamrés, és egy ilyen árfolyamrés nélküli konstrukcióhoz viszonyított túlfizetéseket tőketörlesztésként kell értelmezni.