Hitelkárosultak blogja

Svájci frankot soha senki nem látott, de forintosítsunk. 

"A devizahitelek ügyét, beleértve a forintosítást is, az idén le kell zárni. - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a "királyi" HírTV egyik műsorában. Korábban azt is nyilatkozta, hogy még karácsonyig megtörténik a forintosítás. Ehhez hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor is korábban, amikor a kormány három csapásáról, vagyis a még idén bevezetendő három jogcsomagról beszélt. Varga Mihály aztán már azt mondta, hogy "magára a forintosításra" inkább csak 2015-ben kerül majd sor. Ez sem semmi.

Varga Mihály legutóbbi sajtónyilatkozatában - sok, talán általa sem igazán értett közgazdasági adat mellett - kitért arra is, hogy a devizahitelek ügyét, beleértve a forintosítást is, az idén le kell zárni. Úgy vélte, a pénzügyi év lejártához - ez december 31., január 1. - kell kötni a "fordulópontot". (Milyen fordulópontot??) A szabályokat az idén meg kell hozni, az ősszel el kell számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, egy-két hónappal később pedig a forintosítás szabályait kell a parlamentnek elfogadnia - jelezte Varga Mihály. Varga hozzáfűzte: október-november folyamán lehet majd konkrétumokról - így például az átváltási árfolyamról - beszélni a forintosítással kapcsolatban.

Óriási kaszáltak a bankok egy-két tisztességtelen szerződési ponttal is

Vajon mennyi nyereséget könyvelhettek el a magyarországi bankok, ha még az utóbbi évek veszteségei után is simán talpon vannak? - tehetjük fel a kérdést. A pénzügyi elemzők számításai szerint csak az árfolyamrésből eredő visszafizetési kötelezettség miatt összességében nagyságrendileg 100 milliárd forinttól esnek el a nagyobb magyar bankok. Ennek ellenére még mindig nem tervezik a kivonulást, sőt, egyes hitelintézetek még ezzel együtt is nyereséges évet zárhatnak! Mindeközben már toborozzák az ügyvédeket a devizahiteles törvény miatt meginduló perekre.

Egy vezető pénzügyi cég szerint nagyságrendileg 20 milliárd  forintra tehető az az összeg, amely magyarországi törvénymódosítások miatt kiesik az egyik, devizahitelezésben egyébként kevéssé érintett banknál. Az utóbbi hetek hasonló bejelentései alapján meglepő következtetésekre juthatunk.

Negatív következményeket eredményezhetnek a kormány "adósmentő" törvényei

Nehéz értelmezni a helyzetet a két héttel ezelőtt megszavazott devizahiteles jogszabály hatályba lépését követően. Az adósokban növekedett a remény, a bankok szívják a fogukat, pontosan azonban senki nem tudja, mit is fog eredményezni hitelére nézve a jelenlegi helyzet. Össztársadalmi szinten és hosszú távon negatív tendenciákkal is számolni kell. 

Legalábbis erre igyekezett rámutatni több makrogazdasági elemző is, amikor a tervezett jogszabályok nemzetgazdaságra gyakorolt hatásáról értekeztek. Egyesek szerint azon valóban lehet vitatkozni, hogy tisztességesek voltak-e a bankok, amikor egyoldalúan áthárították a fogyasztókra finanszírozási költségeik változását. A 2008-as világválság hatására ugyanis a pénzintézetek egyre drágábban tudtak csak svájci frankhoz jutni, a különbözet egy részét kamat formájában érvényesítették az ügyfelek felé, ám amikor 2010 után elkezdett normalizálódni a piac, a kamatok a felemelt szinten maradtak. Magyarán a rossz adósok miatti költségeiket a jó adósokkal fizettették meg.

Berendelhetik a bírókat az ítélkezési szünet után a devizahiteles ügyekben

Amennyiben a hitelintézetek úgy ítélik meg, hogy a kamatemelések megfelelnek a Kúria által megszabott feltételeknek, pert indíthatnak a tisztességtelenség vélelmével szemben. A bevezetésre kerülő mentőcsomag első elemeként megszavazott devizahiteles törvény vélelmezte ugyanis a hitelszerződések tisztességtelenségét az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések vonatkozásában. Pereket tehát most ebben a vonatkozásban már nem az ügyfeleknek (adósoknak), hanem a bankoknak kell indítaniuk - valamennyi érintett szerződés vonatkozásában. Több ezer eljárás indulhat.

A hitelkárosultak blogja úgy értesült, a fővárosi bíróságok már most mozgósítják a bírókat a nyár végére. A bírói fórum tehát arra készül, a hitelintézetek nem hagyják annyiban a dolgot, s akár több ezer pert indíthatnak egyszerre. Az OTP a devizahiteles jogszabály megszavazását követően szinte azonnal bejelentette, hogy pert indít szerződései védelme érdekében. 

Szokatlan és nehezen értelmezhető helyzetet teremt a devizahiteles törvény

Elfogadta a Parlament a devizahiteles törvényt, így bő egy hét múlva hatályba lép a jogszabály. Ezzel a Kormány a Kúria néhány hete hozott jogegységi határozatának „babérjait” kívánja learatni. Lényeges lehet még, hogy jelentős mértékben csökkenhet a bíróságok leterheltsége is: a törvény ugyanis leállítja a vonatkozó devizahiteles pereket is!

Nagy a bizonytalanság, s egyelőre nem látható pontosan, mit fog eredményezni a Kormány által ma megszavaztatott ún. devizahiteles törvény.

A törvény ugyan meghatározza, mikor is érvénytelen az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás, önmagában ettől még a jelenlegi helyzetet továbbkomplikáló szabályokat is alkalmazni rendel.