Hitelkárosultak blogja

Nem sok jót ígér az első devizahiteles per a bankokra nézve

A legfontosabb hivatkozási alap dőlt meg a bankok devizahiteles perei kapcsán. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem indítványozta az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát a devizahiteles törvény vonatkozásában. A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt kérte ugyanis, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Mindhiába. A bíróság - a devizahiteles törvény már előre is sokat sejtető szabályai alapján - lesöpörte a hitelintézet hivatkozását.

A Takarékszövetkezet úm. "másodlagos" álláspontja szerint az általa beterjesztett bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a takarékszövetkezetnél kötött összesen kevesebb mint száz, 2007 szeptember elsejétől kötött devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt. A szerződések a takarék szerint megfeleltek a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített akkori feltételeknek.

Az állam kezében levő MKB is pereskedik az állam ellen

Rendkívüli médiaérdeklődés mellett kezdődhetnek holnap a bankok által indított devizahitel-perek. Nemcsoda, hiszen a Fővárosi Törvényszéken meginduló eljárások tétje igencsak jelentős: milliárd forintok és milliónyi ember sorsa függhet a jogviták kimenetelétől. A megfontolt döntéshez mégis kevés idő áll rendelkezésre: lényegében heteken belül le kell zárnia a pereket a bíróknak. Nem lesz egyszerű a munkájuk: a hitelkarosultak.blog.hu információi szerint egyes esetekben csak az érdemi indokolást tartalmazó keresetlevelek több mint 300 (!) oldalt tesznek ki, mellékletek nélkül...

Tízezer per volt folyamatban a bankokkal szemben

Az előreláthatóan három jogszabály bevezetéséből álló devizahiteles törvénycsomag jelentősrészt a devizahiteles perek érdeme. Korábban a médiában is rendszeresen szkeptikus hangvételű cikkek és nyilatkozatok láttak napvilágot a devizahitelt kezdeményező perekkel kapcsolatosan, ma már azonban egyértelműen látni lehet: Közvetetten a pereskedő devizahitelesek nyertek csatát az adósoknak az ország tíz éve húzódó devizahitel-kálváriájában. 

"Nem érdemes pereskedni", "nem lehet győzni a bankokkal szemben", "ha aláírtad a szerződést, minek pereskedsz?", stb.-stb.-stb. 

Bizonyára a devizahitel adósok jelentős része találkozott ilyen és hasonló megjegyzésekkel a devizahitel-szerződésekkel szemben indított peres eljárások kapcsán. Sokan el is riadtak a perektől, voltak azonban, akik - talán jobb lehetőség híján - mégiscsak belevágtak a pereskedésbe. 

Való igaz, egyedi győzelmeket viszonylag csak kevesen értek - érhettek el a bíróságokon. Egyrészt még sok eljárás folyamatban van, másrészt maguk a bíróságok is számos esetben már konvencionálisan a bankoknak adtak igazat.

Persze, nincs mit vitatkozni, a szerződéseket mind a két fél aláírta és az is tény, hogy a legtöbb esetben nem az írásbeli szerződéssel, hanem a nemzetközi, magyar gazdasági helyzettel volt igazán a probléma: Így a megszűnt munkahelyekkel, az alacsonyabb fizetésekkel, az emelkedő adókkal és persze, leginkább az egekbe ugró törlesztő részletekkel. 

Ha jobban lekapargatjuk azonban a felszíni előítéleteket, láthatjuk, azért mégsem volt ennyire egyértelmű a devizahitel, és úgy általában, a bankok magatartásának megítélése.

A bankjogászok visszavágnak

Szabotázsakció, vagy támadnak a bankjogászok? Több ezer oldalas anyagokat adtak be egyes hitelintézetek a most kezdődő devizahitel-perekhez. A giga méretű keresetlevelek alig leplezett provokációt és válaszreakciót jelenthetnek az utóbbi idők kormányzati intézkedéseire. A hatalmas anyag átvizsgálását a bíróságoknak kell elvégezniük, ráadásul nem is akármilyen módon: villámgyorsan! 

Fordult a helyzet, a devizahiteles-törvény miatt most a bankoknak kell pereskedniük. Ennek oka, hogy a jogszabály vélelmet állított fel, amely szerint az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenek. Így az azokból következő összegeket a bankoknak kell visszafizetnie az adós felé - vagy pedig pereskednie kell a vélelem megdöntése érdekében. Óriási összegekről van szó.

Óriási kihatással lehet az Európai Bíróság döntése a közjegyzőkre

"A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak." - így szól a közjegyzőkről szóló magyar törvény. A devizahitelezésben óriási szerepet játszó közjegyzők felelősségét eleddig viszonylag kevesen vetették fel. Volt ugyan egy-egy tanácsadó, jogi szakember, aki a közjegyzői okiratokat látta a devizahitel-szerződések gyenge pontjának, de mindeddig alaposabb felülvizsgálat alá nem került tevékenységük. Most azonban az Európai Bíróság fogja megtenni ezt egy devizahitel-adós ügyében. A döntés jelentős kihatásai lehetnek. 

Ebben az ún. Erste-ügyben a hitelt még 2007-ben felvevő adós azt állítja, a közjegyzőnek - az uniós előírások miatt - a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Ezzel összefüggésben az Európai Bíróság - amely ősszel tárgyalja az ügyet - lényegében arról dönt majd, hogy elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. Az ügy tétje (akár visszamenőlegesen, akár a jövőre nézően), hogy a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket.