Óriási kihatással lehet az Európai Bíróság döntése a közjegyzőkre
"A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak." - így szól a közjegyzőkről szóló magyar törvény. A devizahitelezésben óriási szerepet játszó közjegyzők felelősségét eleddig viszonylag kevesen vetették fel. Volt ugyan egy-egy tanácsadó, jogi szakember, aki a közjegyzői okiratokat látta a devizahitel-szerződések gyenge pontjának, de mindeddig alaposabb felülvizsgálat alá nem került tevékenységük. Most azonban az Európai Bíróság fogja megtenni ezt egy devizahitel-adós ügyében. A döntés jelentős kihatásai lehetnek.
Ebben az ún. Erste-ügyben a hitelt még 2007-ben felvevő adós azt állítja, a közjegyzőnek - az uniós előírások miatt - a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Ezzel összefüggésben az Európai Bíróság - amely ősszel tárgyalja az ügyet - lényegében arról dönt majd, hogy elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. Az ügy tétje (akár visszamenőlegesen, akár a jövőre nézően), hogy a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket.
Lehóczki Balázs, a luxembourgi székhelyű bíróság egyik szóvivője elmondta, egy magánszemély még 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt az Erste Banktól. Az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amit - ahogyan azt még milliónyi hasonló esetben - közjegyzői okiratba foglaltak. A speciális jogi jelentőséggel felruházott közjegyzői okirat akkor nyert különös jelentőséget, amikor az ügyfél nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket. Az irat miatt ugyanis a végrehajtás megindításáért a hitelintézetnek nem kellett bírósághoz fordulnia: elegendő volt a közjegyzőt megkeresnie, s indítványoznia az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását. A közjegyző eleget is tett a bank kérésének. Bizonyára ez ismerős lehet sokak számára, hiszen általában is a hitelszerződés felmondásakor ez az eljárás.
Igen ám, azonban az adós úgy véli, a folyamat jogszerűtlen volt. Szerinte a közjegyzőnek - az uniós szabályok miatt - a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen, avagy jogszerűtlen feltételeket.
Az ügyet az év elején a Fővárosi Törvényszék utalta az európai fórum elé, azt tudakolva, megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak az a magyar szabály, amely lehetővé teszi a végrehajtás megindítását anélkül, hogy a kölcsönmegállapodást bármely hazai bíróság felülvizsgálta volna. Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy az európai szabályok kimondják: a bíróságnak tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a szerződésében tisztességtelen kikötésre bukkan.
A közjegyzők is sárosak?
Való igaz, a közjegyzőknek pártatlan szolgáltatást kell nyújtaniuk a feleknek. A probléma azonban ezúttal is az, hogy a közjegyzők anyagilag a közjegyzői okiratok aláírásában érdekeltek. Tehát az érdekeikkel ellentétes, ha végül - például esetleges jogszerűtlen pontok miatt - a felek elállnak a szerződéskötéstől.
Azt korábban is felvetették, hogy a közjegyzőknek akár a devizahitel-szerződésekhez hasonlóan bonyolultabb megállapodásoknál szakértőket kell igénybe venniük. A szerződések ugyanis - a jogállami biztosítékokból következően - akkor lehetnének közhitelesek, amennyiben azok - legalább alapvető szinten - megfelelnek a jogszabályok előírásainak. Éppen tehát ennek a vizsgálata lenne a közjegyzők rendkívül fontos feladata.
Ami biztos, hogy az Európai Bíróság döntése mindenképpen óriási kihatással lesz a közjegyzők munkájára, a devizahitel-szerződések elbírálására is.
