Hitelkárosultak blogja

Újabb devizahiteles törvény - újabb milliárdok

Valóságos össztársadalmi válságot okoztak a devizahitelek a 2008-as gazdasági világválságot követően. Az aránytalanul megugró törlesztő részletek, a bankok részéről mindemellett egyoldalúan felemelt kamatok is mind-mind sarokba szorították nemcsak a devizahiteleket felvevőket, hanem az ország gazdaságát is (ti. az eladósodás miatt csökkent a fogyasztás, így zsugorodott a piac is). Úgy tűnt, hogy az egyeztetésekre, közös megoldásokra nem hajlandó bankok az utolsó szuszt is kitapossák a mintegy egymillió hiteladósból. Ekkor azonban jött Orbán Superman Viktor és különleges ügyosztálya: És végre egy igazán hasznos (?) intézkedésük...

 "Fél éven belül mindennek a végére érünk." 

Orbán Viktor megint megmondta a frankót. A miniszterelnökünk, vezérünk szerint fél éven belül a devizahitelesek adóssága harmadával csökken, törlesztő részleteik harmadával csökkennek, meg úgy egyáltalán, minden harmadával csökkenni fog. És, ha ő egyszer megmondja, akkor... akkor a bankok menekülhetnek.

Speciális bankadók, államosított takarékszövetkezetek, nyársra húzott OTP, felvásárolt MKB, menekülő Rafi, devizahiteles jogszabályok... Még lehetne sorolni azért. 

Az biztos, hogy összetett téma ez. Mi is tudjuk. Számtalan óriási költségekkel járó felesleges állami intézkedések (árfolyamgát, Ócsai ócska lakópark...), elbocsátott banki alkalmazottak, jogállamiság sárba tiprása, s miegymás van a mérleg másik serpenyőjében is. 

Nem lehet azonban elmenni amellett, hogy nagyságrendileg egymillió magyar ember került nagyon nehéz helyzetbe a devizahitelek miatt. Akárki is hibázott, a lényeg, hogy honfitársaink bajba kerültek. S hiába nyavalyognak sokan, az a jó, ha egy társadalom szolidaritást vállal a tagjainak a problémáival. Ezért mondjuk azt, hogy végre egy hasznos és jó intézkedés Orbánék részéről. Legalábbis egy bizonyos szempontból.

 Hogyan lehet mégiscsak alkotmányellenes a devizahiteles törvény

Még márciusban éppen az Alkotmánybíróság nyitotta fel "Pandora szelencéjét" - most mégis az AB lehet ismét az, amely le is zárhatja azt. A devizahiteles törvény rendelkezései rendkívül megnehezítették a bankok dolgát. A törvény elfogadása után már a hitelintézeteknek kellett pereket indítani, vaskos perindítási illeték ellenében és a rájuk nézve igencsak kedvezőtlen eljárási feltételek között. Pénteken egy bíró már megálljt parancsolt ennek a hercehurcának és kezdeményezte az Alkotmánybíróság vizsgálatát. Most pedig már több forrásból is azt hallani: újabb ügyek landolhatnak az AB asztalán.

Eddig elég egyszerű a képlet: a kisbankokat többnyire (egy kivétellel) elmeszelik, a nagybankok ügyeit elhalasztják döntéshozatalra a bíróságok a devizahiteles perek ügyeiben.

A nagy fordulat igazán nem is a múlt héten részlegesen pert nyerő hitelintézetekre vonatkozó döntésekkel jött el. Pénteken döntött úgy egy bíró a Fővárosi Törvényszéken, kezdeményezi, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a devizahiteles törvény rendelkezéseit.

A devizahitel adósok örülhetnek ennek a legkevésbé, hiszen így hatalmas segítségtől eshetnek el - amennyiben az Alkotmánybíróság kimondja a devizahiteles törvény alkotmányellenességét.

Bukásra készülő bankok – még a bankmogul is pesszimista

Nem sok jót ígérnek a bankoknak Csányi Sándor bankmogul szavai. A magyar bankvilág majd’ negyedévszázada első embereként nyilvántartott Csányi szerint ugyanis „nem sok jót” ígérnek az eddig bankperek és mások mellett vélhetően a Csányi által vezetett OTP szerződési kikötései sem felelnek meg az előírásoknak. Mindeközben eddig két hitelintézet bukott el, további mintegy tíz eljárásban elhalasztották az ítélethirdetést a pénzintézetek állami elleni pereiben.

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet után a Raiffeisen Bank indítványát is elutasította a bíróság, így nem lesz közvetlenül alkotmánybírósági vizsgálat a devizahiteles törvény kapcsán. A Raiffeisen Bank az Európai Bíróság vizsgálódását is kezdeményezte, azonban ez az ötlet sem nyerte el a bíróság tetszését. Gyorsan lezárulhatnak tehát a devizahiteles törvény nyomán meginduló perek az állam ellen. Igaz, az nagy kérdés, mi következhet utána.

Nem sok jót ígér az első devizahiteles per a bankokra nézve

A legfontosabb hivatkozási alap dőlt meg a bankok devizahiteles perei kapcsán. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem indítványozta az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát a devizahiteles törvény vonatkozásában. A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt kérte ugyanis, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Mindhiába. A bíróság - a devizahiteles törvény már előre is sokat sejtető szabályai alapján - lesöpörte a hitelintézet hivatkozását.

A Takarékszövetkezet úm. "másodlagos" álláspontja szerint az általa beterjesztett bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a takarékszövetkezetnél kötött összesen kevesebb mint száz, 2007 szeptember elsejétől kötött devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt. A szerződések a takarék szerint megfeleltek a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített akkori feltételeknek.

Az állam kezében levő MKB is pereskedik az állam ellen

Rendkívüli médiaérdeklődés mellett kezdődhetnek holnap a bankok által indított devizahitel-perek. Nemcsoda, hiszen a Fővárosi Törvényszéken meginduló eljárások tétje igencsak jelentős: milliárd forintok és milliónyi ember sorsa függhet a jogviták kimenetelétől. A megfontolt döntéshez mégis kevés idő áll rendelkezésre: lényegében heteken belül le kell zárnia a pereket a bíróknak. Nem lesz egyszerű a munkájuk: a hitelkarosultak.blog.hu információi szerint egyes esetekben csak az érdemi indokolást tartalmazó keresetlevelek több mint 300 (!) oldalt tesznek ki, mellékletek nélkül...