Bizonytalanságra vannak kárhoztatva a devizahitelesek a peres eljárásban

Akár több mint egy évig is bizonytalanságban maradhatnak a pozitív döntésre váró magyar devizahitelesek. Az Európai Bíróság ugyanis elutasította a kamatrésekkel kapcsolatos felülvizsgálat gyorsított eljárásban való lefolytatását. 

Az azenpenzem.hu írása alapján akár 15 hónapig is elhúzódhat az Európai Bíróság döntése. Átlagosan ennyi ideig tart ugyanis egy eljárás az EB-nél az utóbbi időszakban. 

A kormány sikertelen próbálkozásai után most a bankok által összeállított mentőcsomagokról beszélnek

Egyes híresztelések szerint a bankok által közösen kidolgozott mentőcsomaggal kívánnának segíteni a legreménytelenebb devizaadósokon. A hitelintézetek javaslatukról néhány héten belül a kormányt is informálnák. A hír felröppenése azért is érdekes, mert a deviza-adósok az elmúlt években éppen abból kifolyólag kritizálták leginkább a bankokat, hogy azok nem hajlottak semmilyen rugalmas, a kialakuló helyzetre legalább részleges megoldást kínáló magatartásra. 

A bankok most az olyan adósok helyzetére keresnek megoldást, akik már legalább 90 napja nem tudják fizetni jelzálogkölcsönük törlesztőrészletét, ez jelenleg mintegy 110 ezer devizahitelest jelent. Az adósok egy részén a Nemzeti Eszközkezelő segíthet majd lakásuk megvásárlásával, ám 70-80 ezren abba a programba nem férnek bele, mert nem felelnek meg a szociális rászorultsági feltételeknek – az ő számukra kínálnának kiutat a pénzintézetek.

A mentőcsomag több elemből, illetve kiegészítő lehetőségből állna, a tervek szerint ezeket úgy állíthatnák össze egy személyre szabott megoldássá a bankok, hogy az egyrészt a legnagyobb segítséget jelentse az adós számára, másrészt biztosítsa fizetőképességének tartós helyreállítását. Fontosnak tartják még a pénzintézetek a hiteltartozás és az ingatlanfedezeti érték közelítését is: az adósok negyede ugyanis már többel tartozik bankjának, mint amennyit a lakása ér, emiatt pedig sokan nem motiváltak abban, hogy együttműködjenek a finanszírozóval, mivel helyzetüket kilátástalannak tartják.

A most összeálló javaslat szerint az egyik lehetőség a forintosítás: a pénzintézetek a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, így csökkentve a törlesztőrészletet. A másik opció, hogy az adós marad a devizahitelben, de a késedelmes tartozásának részleges elengedésével alkalmassá tennék arra, hogy élhessen az árfolyamgát adta lehetőséggel. A törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyam rögzítését ugyanis csak azok kérhetik, akiknek nincs 90 napot meghaladó tartozásuk bankjuk felé. Az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos dilemmákról a hitelkarosultak.blog.hu már szót ejtett. 

(Népszabadság, Index alapján)

A sokadik részmegoldást jelentő elképzelés a társadalmi probléma kezelésére

Elképzelhető, hogy önkormányzati lakások bérlését tennék lehetővé a fizetésképtelen deviza-adósok számára. A hírek szerint központi direktíva alapján az önkormányzatok az illetékességi területükön rendezetlen devizaadósságok terhei alatt nyögőket segítenék az állami tulajdonban levő lakások használatba adásával.

Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közleménye szerint az önkormányzatokat arra sarkallják majd, hogy – ezáltal is részt vállalva az adósságspirálból fakadó súlyos problémák enyhítésében – szociálisa alapú bérlés lehetővé tételével segítsen a devizahiteleseken.

A közlemény felidézi, hogy a milyen állami segítő intézkedések történtek eddig: ilyen volt az árfolyamrögzítés, az árverezések limitálása, a Nemzeti Eszközkezelő megalapítása, a devizaalapú lakáshitelezés korlátozása, az otthonvédelmi kamattámogatás bevezetése, továbbá az otthonteremtési program kialakítása.

A felsorolt intézkedések és az újabb ötletelések azonban egyértelműen rámutatnak arra, hogy mindezidáig tényleges és végleges megoldással nem tudtak előrukkolni a kormányoldalról. Vélhetően komoly oka ennek az, hogy egy ilyen, a devizahitelesek problémáit feloldó megoldás a másik, vagyis a bankok oldalán már komoly érdeksérelmeket okozna.

A legújabb, az önkormányzati lakások bérlési lehetőségére vonatkozó elképzelés előrelépést jelentene a legreménytelenebb helyzetben levők egy része számára, azonban egyelőre tisztázatlan, hogy milyen anyagi feltételekkel (bérleti díj) milyen lakásokat bérelhetnének a deviza-adósok, továbbá kérdés, hogy az egyes önkormányzatoknak milyen lakásállomány áll rendelkezésére a helyzet megoldása céljából.

A pénzügyi biztos szerint egy összetett és szakszerű javaslattal segíteni lehet a devizaadósokon

A pénzügyi biztos saját javaslatával segítené ki a deviza alapú hitel-, és kölcsönszerződések alapján koldusbotra jutókat. Doubravszky György olyan megoldást találna megfelelőnek, amely nem igényelné újabb állami pénzek felhasználását, egyúttal azonban nem is szűkítené le az abban résztvevők körét. A pénzügyi ombudsman hangzatos felvetését követően kérdés azonban, hogy mikor áll elő a devizahiteleseket a gyakorlatban tényleg segítő konkrétumokkal.

A Matolcsy György által is támogatott Doubravszky György hétfőn, a fogyasztóvédelmi bizottság előtt a Parlamentben beszélt a devizahiteleseket sújtó problémák megoldását célzó javaslatáról.

Doubravszky – állítása szerint – elsőként azt járná körül, hogy a devizahitel ténylegesen devizahitel és nem minősül-e hibás terméknek. A biztos szerint egy szakemberrel közösen elkészített szakmai anyagában olyan megoldást dolgozott ki, amely újabb állami források felhasználását nem igényelne – ráadásul nem is korlátozná a javaslat által szorgalmazott eszközöket felhasználók körét.

Elutasította azt a feltevést is, mely szerint a megoldás a devizahitelek jelenlegi árfolyamon történő forintosítása (kvázi rögzítése) lenne. Ezzel lényegében ugyanis a kialakult egyoldalú, igazságtalan és egyúttal kilátástalan helyzetet szentesítenék. Doubravszky vélekedése szerint a devizában nyilvántartott, de forintban felvett, és abban is törlesztett hitelekre számos olyan költség - például árfolyamrés - rakódott, amelynek nem lett volna szabad. Ezt kiindulópontul véve kellene rendezni a több százezer bajba kerülő deviza-adós helyzetét.

Érdekesség, hogy számos olyan esetben, amikor bankok ellen indítottak az adósok pereket devizahiteleik miatt, a peres eljárás során a kereseti kérelemben ezt már megtámadták a devizahitelesek. A bíróságok jogértelmezése azonban korántsem egyértelműsödött. Volt már példa arra is, hogy jogerősen az adós nyerte meg a pert (az árfolyamrést kifogásolva), továbbá volt olyan peres eljárás is, amikor a bírói döntés nyomán a jogerős határozat a banknak kedvezett.

Doubravszky javaslatáról egyelőre konkrétumokat nem lehet tudni, kérdés, hogy mikor áll elő javaslatának pontos részleteivel és azt mikor teszik „elérhetővé” és felhasználhatóvá a deviza-adósságaikkal küszködők számára.

A kvázi új pénzügyminiszter, Varga Mihály szerint a devizahitelesek mentéséhez új megoldásokra nincs szükség, elég csak felvizezni a korábbi eszközöket

A köznyugalom zavarására alkalmas Matolcsy György lefokozó áthelyezését követően Varga Mihály lett az új nemzetgazdasági miniszter. Ugyan - részben már a 2014-es választásokra pillantgatva - a kormánypárt az elmúlt hetekben még arra tett utalásokat, hogy a devizahitelesek segítésére újabb mentőcsomagok kialakítását tervezi, Varga most még is úgy nyilatkozott, újabb eszközökre nincsen szükség - az eddigieket elég lesz csak feljavítani.

A kvázi pénzügyminiszternek (a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma tekinthető a korábbi klasszikus hatáskörű kormányzati szerv utódjának) is nevezhető Varga Mihály első miniszteri kommünikéjében a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban is kifejtette álláspontját. Varga - elmondása szerint - már egyeztetett a Magyar Bankszövetség vezetőivel, s ígéretet tett arra, hogy a jövőben olyan előterjesztések készülnek csak, amellyel kapcsolatban a szövetség is kifejtheti a véleményét. Lényeges hogy az új miniszter vélekedése szerint a devizahitelesek megmentésére a már meglévő eszközöket kell használni. "A mai helyzetekben új eszközöket vagy az eszközrendszer bővítését nem tartom időszerűnek" - válaszolta egy  újságírói kérdésre az újdonsült nemzetgazdasági miniszter. Csak olyan változtatások képzelhetőek el, amelyekkel kapcsolatban a Bankszövetség kifejti álláspontját - tette hozzá Varga. Mint ismert, felmerült a devizatartalék ilyen céllal történő felhasználása is a napokban, az ötletet azonban egyelőre nem kívánja felhasználni a kormányoldal.