FMH-k útján indul meg a végrehajtások jelentős része
Naponta több száz fizetési meghagyás emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá az országban! Egyes kimutatások szerint mintegy hetven-nyolcvan, korábbi elemzések szerint azonban a fizetési meghagyások akár kilencven százaléka is jogerőssé válik, így azok alapján végrehajtás alá vonható az adósok vagyonának akár egésze is. Az elképesztő arány nem pusztán az ország eladósodottságából fakad: sokan egyszerűen azt sem tudják, hogy mi az a fizetési meghagyás! Ebből fakadóan pedig valósággal letarolják az országot az fmh-k: a lakosság jelentősé része hosszabb-rövidebb ideig végrehajtás alá kerül, mint adós. Mindeközben több súlyos kritika is éri az fmh intézményét.
Ön is kapott már fizetési meghagyást?
Naponta több ezer (!) fizetési meghagyást is postáztatnak a magánemberek, cégek levelesládájába a közjegyzők. Az ún. „fmh”-k hivatalosan ugyan az egymillió forint alatti tartozásokra való figyelemfelhívásul szolgálnak elsősorban. Számos alkalommal azonban jóval egymillió forint feletti mértékű követeléseket próbálnak így érvényesíteni az adósoknak bélyegzett egyszerű magánemberekkel szemben.
De mi is az az „fmh”?
A fizetési meghagyásos eljárást leginkább annak érdekében találták ki, hogy a fizetni nem akaró/nem tudó adósoktól tartozásaikat könnyebben tudják behajtatni azok, akiknek az adósok tartoznak. Legyen szó akár bankokról, gazdasági társaságokról, vagy egyszerű magánszemélyektől, a fizetési meghagyásokat szinte minden réteg igénybe veszi követelései érvényesítésére. A fizetési meghagyásban (röviden: fmh) a hitelezők a közjegyzők útján jelölik meg követeléseik összegét, jogalapját (például egy szerződés), valamint az adósaik személyét. Meghatározott esetekben a fizetési meghagyás pedig jogerőre emelkedik, így automatikusan végrehajtást kezdeményezhetnek adósaikkal szemben a hitelezők, vagyis azok, akiknek tartoznak. Az fmh viszonylag egyszerűbb kezelhetőségéből ered azonban számos hátránya is, amelyből jelentős dilemmák és igazságtalan élethelyzetek is kialakulhatnak. (A fizetési meghagyásból eredő problémákkal a későbbiekben egy külön cikkben foglalkozunk.)
Tény és való, hogy Magyarországon az adósságok visszafizetési hajlandósága meglehetősen alacsony. A követeléseiket sokszor nehezen tudják behajtani a különféle cégek, bankok, vállalkozók, ami méltánytalan rájuk nézve, s nehezíti a gazdasági életet is. A trükkös adósokkal szemben tehát ténylegesen segítség az fmh., a probléma azonban az, hogy rendkívül sok esetben mégis igazságtalan és aránytalan helyzetet eredményez. Az fmh-ra az abban a követelő fél által megjelölt adósnak (, aki valójában nem is biztos, hogy ténylegesen is adós és tartozik bárkinek is) kötelező reagálnia, különben az fmh jogerőre emelkedik. Így pedig megindulhatna máris a végrehajtás, a követelés tényleges és jogszerű fennállását pedig csak körülményes, költséges és hosszas procedúra alapján, perújítás során lehet támadni. Elképzelhető tehát (és elő is fordul), hogy bizonyos cégek ügyeskednek az fmh-val, lejárt, elévült, vagy a valósnál magasabb összegű követeléseket jelölnek meg az fmh-ban. A átlagos jogi képzettséggel rendelkező embereknek pedig a legtöbb esetben fogalmuk sincsen, hogy mit is kell csinálniuk, hogyan reagáljanak az fmh-ra. Ha pedig van is, vagy pedig jogi tanácsadót vesznek igénybe, az jelentős és felesleges költségekkel jár számukra. A gazdasági társaságoknál – a rájuk vonatkozó speciális fmh-szabályok miatt – rendszeres, hogy olyan összegeket kell kifizetniük a jogtalanul kibocsátott fizetési meghagyásokra való jogi lépések megtétele érdekében, amelyeket összeadva egy üzleti évben már akár több fizetést is elér az arra kifizetett összegek nagysága. Maguk a közjegyzők és ügyvédek is sok esetben beszélnek arról, hogy aránytalan helyzeteket eredményeznek a fizetési meghagyások szabályai. Előfordult olyan is például, hogy valakinek Budapestről Pécsre kellett leutaznia egy tíz-húszezer forintos, egyébként jogtalan követelés elintézése érdekében, illetőleg, hogy valaki külföldön tartózkodott, s így jogerőre emelkedett vele szemben a fizetési meghagyás és később megindult a végrehajtás.
Fizetési meghagyás a postaládában – mit tegyek?
Abban az esetben, ha a postás fizetési meghagyást, vagyis fmh-t helyez el a postaládában, mindig körültekintően kell eljárni! Érdemes tanácsadásért szakemberhez fordulni, segítségért folyamodni, mert nem mindegy, hogy mekkora összeget, milyen jogcímen követelnek az embertől! Számos esetben előfordul ugyanis például olyan eset is, amikor valóban fennáll egy tartozás és a tartozás alapjául szolgáló viszony (pl. egy szerződés), azonban a tartozás tényleges összege valójában nem akkora, nem olyan mértékű, mint ami az fmh-ban meghatározásra került! Olyan eset is előfordulhat azonban, hogy valójában nem is követelhetne tőlünk a fizetési meghagyást kérelmező fél semmit sem. Ilyen lehet például egy korábban ténylegesen fennálló tartozás elévülésének esete is.
A fizetési meghagyások jogerőre emelkedése esetén a kérelmező fél (pl. a bank) azonnal végrehajtást indíthat, ezáltal pedig alapjaiban veszélyeztetheti az adós (?) egzisztenciális helyzetét.
Mindenképpen lényeges tehát a fizetési meghagyásokat komolyan venni, és legkésőbb két héten belül érdemi lépéseket tenni vele szemben: segítséggel, vagy akár önállóan is, ellentmondással élni! Ezáltal elkerülhetjük, hogy jogerőre emelkedjen és végrehajthatóvá váljon.
(A témát a későbbiekben még folytatjuk. Addig is várjuk továbbra is érdeklődő leveleiket, segítségkéréseiket.)
