Az MNB kiterjesztené az árfolyamgát rendszerét szinte valamennyi devizaadósra

„Még hatékonyabb” megoldásként aposztrofálta legfrissebb jelentésében a Magyar Nemzeti Bank az árfolyamgát rendszere általános kiterjesztésének ötletét. Az MNB május 21-én közzétett stabilitási jelentésében a hazai hitelezési folyamatok, a bankrendszer pénzügyi helyzete mellett a problémás magánhitelek kezelésével is foglalkozott. A jelentésben foglaltak szerint ezév február végéig az árfolyamgát intézményébe a jogosult devizahitel-állomány mintegy 38 százaléka, azaz nagyságrendileg 1100 milliárd forint jelzáloghitel került be, ami elmarad az előzetes várakozásoktól. Ennek kiküszöbölésére ajánlja a jelentés azt, hogy az árfolyamgátba történő belépés lehetőségét ismételten hosszabbítsák meg, sőt, akár terjesszék is ki azt általános jelleggel!

A pénzügyi mutatók alapján egyértelmű, hogy a hazai bankrendszer nemteljesítő hitelállománya továbbra is magas. Kifejezetten kedvezőtlenül hat ez a gazdaság stagnálásában is szerepet játszó és eddig is alacsony hitelezési hajlandóságra, másrészt a pénzügyi intézmények szorulttá váló helyzetére. Ezen túlmenően pedig a családi háztartások és a vállalati szféra eladósodottságára is újfent rámutat…

Az MNB friss elemzése szerint a háztartások hitelmutatóin már javított valamelyest az árfolyamgát intézménye, amely az állami oldalról nyújtott segítő eszközök egyikeként került bevezetésre az elmúlt esztendőben. Túlzónak minősíthető azonban a jelentés azon állítása, amely szerint a következő években az eddig bevezetett adósságsegítő programok (, így az árfolyamgát) a következő két esztendő során megállíthatják a hitelportfólió  egészének romlását.

Árfolyamgát-automata?

A központi bank jelentése alapján 2013 elejéig az arra jogosult devizaadósok nagyságrendileg 37 százaléka, több mint 1000 milliárd forint lépett be az árfolyamgát rendszerébe, ami relatíve visszafogott aktivitásnak minősül az előzetes várakozások tükrében.

(MNB-kimutatás az árfolyamgát kihasználtságáról)

Úgy tűnik azonban, a jelenlegi pénzügyi vezetés ragaszkodik az árfolyamgát intézményéhez, amit jól mutat, hogy a stabilitási jelentésben az MNB szakemberei arra tesznek javaslatot, hogy akár a hitelek teljes futamidejére hosszabbítsák meg az árfolyamgát szisztémájába való belépés lehetőségét, sőt! „Még hatékonyabb” megoldásként kerül megjelölésre a jegybank jelentésében az az elképzelés, amely alapján valamennyi devizahitelre automatikusan, általános jelleggel kiterjesztenék az árfolyamgát rendszerét. Ezáltal külön, arra vonatkozó kifejezett kérelem alapján mentesülhetne csak az adós az árfolyamgát rendszerében történő részvétel alól!

Segítséget jelent az árfolyamgát?

Az árfolyamgát intézményének megítélése több szempontból is vitatott. Egyrészről elhangzottak olyan állásfoglalások, amelyek szerint az intézmény korántsem jelent hosszú távú, tényleges megoldást, másrészt pedig a futamidő lejártával a gyűjtőszámlán felhalmozott terhek kezelhetetlen módon és mértékben ömlenének az adósok nyakába. Olyan kritikai megjegyzéseket is érzékelni, amelyek szerint csak egy plusz, újabb hitelszerződéssel terhelné magát az árfolyamgát rendszerében résztvevő, továbbá, hogy az esetlegesen még jogilag támadható eredeti hitelszerződés az újabb közokirattal kifogásolhatatlanná válik. Mérsékeltebben fogalmaztak azok, akik szerint az árfolyamgát elsősorban a jelenlegi vezetés statisztikai mutatóit hivatott javítani, mert valójában viszonylag csak a devizaadósok egy szűkebb rétegének jelent korlátozott mértékű segítséget. A Nemzetgazdasági Minisztérium, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének képviselői szerint azonban inkább a probléma csak annyi, hogy a legtöbben nem értik teljesen az árfolyamgát rendszerét – ennek tulajdonítható az alacsony érdeklődés is.

Az árfolyamgát rendszerébe való belépés lehetőségének meghosszabbítása egyúttal költségvetési terhet is jelent, ezért egyes gazdasági szakemberek szerint megfontolandó a határidő lejártának újabb kitolása.