Hitelkárosultak blogja

ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
végrehajtási ügyekben (klikk ide)
ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
egyéb ügyekben (klikk ide)

Hirdetés

Bemutatkozás

Kedves Látogatónk!

Oldalunk, a Hitelkárosultak blogja egy 2009-ben civil kezdeményezésre létrejött és 2021-ben is aktívan működő társadalmi fórum, amely lehetővé teszi az adóssággal küzdők számára, hogy az érintettek ajánlása által megismerjék azokat az ügyvédeket, adósságszakértőket, szervezeteket, akik a legjobb megoldásokat szállították az elmúlt tízenegy-két év során. Ők váltak a blog szakmai partnereivé 2012-től, így konkrét segítséget is nyújtanak a blog látogatói számára, Mindazok az ügyvédi irodák, követeléskezelési szakértők és szervezetek, akik 2012-óta a blog olvasói visszajelzései alapján a legsikeresebbnek és legmegbízhatóbbnak bizonyultak, az alábbi weboldalon lettek egybegyűjtve: bankihitelkaroslutak.hu 

Írásainkat megtalálja az Index címoldalán, a portfolio.hu-n, a bankihitelkarosultak.hu-n és más oldalakon.

Kérjük olvasson tovább...

A blog által ajánlott jogászok, bankügyi és követeléskezelésben járatos adósságszakértők 2009-óta foglalkoznak Magyarországon lakossági adósságkezeléssel. Olvasóink ajánlásai alapján ismerik azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenthető vagy véglegesen megoldható az adósságprobléma, akár végrehajtási eljárás alatt is. Mivel a követeléskezelés szakterületén több mint tizenkét éves gyakorlattal rendelkeznek, így jelentős (használható) kapcsolatrendszerük és válságkezelési tapasztalatuk halmozódott fel az adósságkezelési eljárások területén (peres vagy peren kívül egyaránt).

Keresse a bankihitelkárosultak irodáját, ahol az ügyének megfelelő ügyvédet, szakembert, vagy társaságot fogják kiajánlani Önnek.

Üdvözlettel, Hitelkárosultak blog szerkesztőség

Felhívás!

Hirdetés

https://bankihitelkarosultak.hu/peren-kivuli-egyezsegkotes/

Hitelkárosultak blogja

Padlóra küldött egy rosszul megválasztott hitel? Itt már mindent láttunk, neked is tudunk segíteni!

E-mail

 Bedőlt a hiteled? Kopogtat a végrehajtó? Keresed a megoldást? Lehet, hogy elévült a tartozásod? Nincs reménytelen helyzet! Írj nekünk, vagy látogass el a 2009-óta működő bankihitelkarosultak.hu weboldalra:

ELÉVÜLÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE

ELÉVÜLÉSI IDŐK KISOKOS

MEGÁLLAPODÁS KÖVETELÉSKEZELŐVEL

VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉS

ÍGY LEHET A VÉGREHAJTÁST FELFÜGGESZTENI-INGYENES EBOOK

MEGÁLLAPODÁS INTRUM ZRT-VEL

 

Facebook

Friss topikok

Címkék

adókedvezmény hitel (1) adósmentő csomag (1) adósság (2) aegon (1) ajánló (10) állami megoldás (1) árfolyamgát (4) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (2) árverezés (11) áthidaló kölcsön (4) átverés (6) autóhitel (1) autó hitel (2) axa (6) axa bank (1) bank (6) bankérdekek (1) bankfelügyelet (23) banki költségek (54) banki perek (5) bankok (3) bankszövetség (6) bank válaszol (6) bedőlt hitel (98) behajtás (33) bhke (1) Budapest Bank (1) budapest bank (3) céges sikersztori (1) cetelem (1) cib (4) citibank (1) credithill (20) családi csődeljárás (1) csalás (3) csok (1) devizahitel (268) devizahiteles ügyvéd (136) devizahitel állami megoldás (47) devizahitel egyezség (2) devizahitel európai bíróság (4) devizahitel hibás termék (4) devizahitel közérdekű kereset (1) devizahitel kúria (3) devizahitel megoldás (4) devizahitel megoldások (128) devizahitel per (144) devizahitel perek (5) devizahitel pertársaság (1) devizahitel semmis (2) devizahitel sikerek (3) devizahitel ügyvéd (4) devizahitel végrehajtás (3) devizahitel végrehajtás portfolioblogger devizahitel per hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd (1) devizhaitel megoldások (2) devizhitel megoldások (1) diákhitel (2) egyoldalú szerződésmódosítás (17) eladósodás (72) elérhetőség (1) életbiztosítás (2) elévülés (14) elévülési idők (3) elévülés kisokos (2) elévülés megszakadása (4) elévült tartozás (8) előadás (1) előtörlesztés (1) erste (19) eszközkezelő (3) etikai kódex (3) Európai Bíróság (5) európai bíróság devizahitel (5) felhívás (3) fhb (1) fizetési meghagyás (5) fizetési moratórium (2) fizetési nehézség (118) fmh (1) FMH (1) folyószámlahitel (3) forinthitel (8) forintosítás (5) futamidő (2) gvh (1) gvh bírság (1) hazai bankok (4) hírek (15) hitelbírálat (4) hitelezés szigorítása (28) hitelfelvétel (1) hitelintézetek (1) hitelkárosultak (7) hitelkártya (5) hitelkiváltás (4) hitelösszevonás (3) hitelsikerek (35) hiteltörlesztési moratórium (6) hiteltörlesztési moratórium 2021 (4) hitel sikerek (134) hitel törlesztő részletek (1) humor (1) ingatlanpiac (2) Intrum (2) Intrum Justitita (2) jelzáloghitel (39) jövedelem letiltás (1) k&h (2) kapcsolat (1) kásler devizahitel (2) khr lista (3) kilakoltatás (1) kilakoltatás stop (1) követelé (1) követeléskezelők (2) közjegyzők (1) kúria (3) lakásárak (1) lakáshitel (81) lánctartozás (1) magyar (1) magyar bankok (4) matolcsy (3) Matolcsy (2) Mészáros Lőrinc (1) mkb (6) mkb bank (1) mnb (4) modern adósrabszolgaság (3) moratórium (7) ócsa lakópark (1) okirat-hamisítás (1) olvasói levél (94) orbán devizahitel (3) Orbán hitel (1) orbán viktor devizahitel (2) otp (10) otp bank (1) pénzügyi tanácsadó (15) peren kívüli egyezségkötés (1) portfolioblogger (370) pszáf (7) raiffeisen (6) robbantás (1) sajtóanyag (5) Schadl György (3) Schadl György és Völner Pál (3) segítség (56) sikersztori (1) szakértői sarok (12) személyes történet (2) személyi hitel (7) takarékszövetkezet (1) tanácsok (56) társadalmi szolidaritás (2) tartozás (39) tartozás elévülése (2) ucb (3) undefined (1) unicredit (1) üzenet (4) van megoldás (5) végre (1) végrehajtás (81) végrehajtási eljárás (10) végrehajtási jog elévülése (4) végrehajtási kifogás (2) végrehajtás elévülése (1) végrehajtás felfüggesztés (7) végrehajtás felfüggesztése (5) végrehajtás ha nincs semmim (1) végrehajtás leállítása (5) végrehajtás megszüntetése (6) végrehajtás megszűntetése (2) végrehajtó (8) végrehajtói botrány (1) végrehajtó botrány (2) végtörlesztés (9) vélemény (39) versenyhivatal (1) volksbank (1) Völner Pál (1) Címkefelhő

Portfolio Blogger

Portfolio hírbox

A Kúria halogat, nő a feszültség

2013.06.26. 14:03 | Élet a hitel után

Meghozta a döntést a Kúria: úgy döntött, hogy nem dönt.

Ahogy azt előző cikkünkben írtuk, a  21. század egyik legjelentősebb magyar bírósági ítéletére került volna sor tegnap, ám a Kúria elnapolta a döntést július 4-ére.

Botrány a belvárosban

A döntés következtében több száz felháborodott tüntető indult el Budapest utcáin kiabálva. A rendőröknek sorfallal kellett védeni az egyik nagykörúti bankfiókot. A tüntetők vezetője azt mondta: elegük van, hogy ha kell, akkor vér fog folyni Budapest utcáin. Egy embert őrizetbe vettek.

A sztori

A pert kezdeményező magánszemély eredeti keresetlevelében a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól, mégpedig arra hivatkozva, hogy a hitelintézet által alkalmazott árfolyamrést költségként tételesen fel kellett volna tüntetni a szerződésben – ez azonban nem történt meg. A felperes álláspontja szerint ez nem felel meg a Hpt. (hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény) rendelkezéseinek. Az alperes pénzintézet a kereset elutasítását kérte az eljárásban. Az eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB-n) kezdődött 2012 februárjában, amely azonban áprilisban elutasította a keresetet.

A felperes azonban nem hagyta magát és a későbbiek során megtörtént a fordulat: a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2012. decemberi jogerős közbenső ítélete – a felperesi érveléssel összhangban – azt mondta ki: érvénytelen a felek között létrejött kölcsönszerződés, a felperes által hivatkozott törvényhelybe ütközik, mivel nem nevesített minden költséget, köztük az árfolyamrést. A másodfokú bíróság határozatában az elsőfokú bíróságnak adott útmutatása szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani.

A tét tehát igen nagy, a folytatást július 4-én várjuk...

Címkék: eladósodás devizahitel portfolioblogger devizahitel per

218 komment · 1 trackback

Végképp eldőlhet a devizahitelesek sorsa?

2013.06.24. 12:52 | Élet a hitel után

A 21. század egyik legjelentősebb magyar bírósági ítéletére kerül sor holnap

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a deviza alapú hitel- és kölcsönszerződések megítélése kapcsán döntő jelentőségű ítélethozatalra kerülhet sor június 25-én, azaz holnap. A devizahitelezésből fakadó gazdasági, társadalmi és morális dilemmák miatt túlzás nélkül jelenthető ki, hogy az elmúlt évtized legjelentősebb határozatát hozhatja a magyar bírói fórum a gazdasági ügyek körében.

Korántsem volt véletlen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének levelére történő felháborodás az elmúlt héten. A legfőbb magyar bírói fórum ugyanis várhatóan kedden, azaz holnap dönt egy lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása iránt indított peres eljárásban – közölték a Magyar Távirati Iroda érdeklődésére.

A magyar jogrendszer ugyan nem a precedensjog alapján áll, a Kúria határozatai mindazonáltal mégis irányadóak lehetnek az összes devizahitel-ügylet megítélése vonatkozásában. A döntés közvetlenül tehát több százezer embert is érinthet, valamint természetesen a legtöbb magyar bankot is.

 

De miről is döntenek pontosan?

 1514_devizahitelesek_bank.jpg

Az ügy középpontjában egy devizaalapú lakossági fogyasztói kölcsönszerződés áll. Az eredeti megállapodás szerint a hitel összegét és a tartozás összegét svájci frankban állapították meg, a kölcsön folyósítása és a törlesztő részletek megfizetése forintban történt. A kölcsönösszeg pontos meghatározása a folyósítás időpontjában érvényes, a hitelintézet által alkalmazott „devizavételi” árfolyamon, míg a svájci frank alapú kölcsön egyes törlesztő-részleteinek megállapítása az adott részlet esedékességét megelőző napon érvényes, a hitelezők által alkalmazott deviza-eladási árfolyamon történt. A szerződésben nem részletezett a bank által a teljes hiteldíj mutató (vagyis az ún. THM) kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértéke.

A pert kezdeményező magánszemély eredeti keresetlevelében a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól, mégpedig arra hivatkozva, hogy a hitelintézet által alkalmazott árfolyamrést költségként tételesen fel kellett volna tüntetni a szerződésben – ez azonban nem történt meg. A felperes álláspontja szerint ez nem felel meg a Hpt. (hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény) rendelkezéseinek. Az alperes pénzintézet a kereset elutasítását kérte az eljárásban. Az eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB-n) kezdődött 2012 februárjában, amely azonban áprilisban elutasította a keresetet.

A felperes azonban nem hagyta magát és a későbbiek során megtörtént a fordulat: a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2012. decemberi jogerős közbenső ítélete – a felperesi érveléssel összhangban – azt mondta ki: érvénytelen a felek között létrejött kölcsönszerződés, a felperes által hivatkozott törvényhelybe ütközik, mivel nem nevesített minden költséget, köztük az árfolyamrést. A másodfokú bíróság határozatában az elsőfokú bíróságnak adott útmutatása szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Az alperes bank azonban nem hagyhatta annyiban a dolgot (nem is csoda: milliókról van szó), így kérelmet nyújtott be a Kúriához a másodfokú határozat felülvizsgálata érdekében. Elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság számukra kedvező ítéletének helybenhagyását kérték. Az alperes szerint a szerződésben nem kell meghatározni az árfolyamrés mértékét, mert az nem költség, a vételi és eladási árfolyam alkalmazása a folyósítandó kölcsön, illetve a törlesztendő kölcsön összegének kiszámítását teszi lehetővé. Az alperes másodlagos kérelme arra irányul, hogy amennyiben a legfőbb bírói fórum a szerződést törvénysértőnek találná, ne az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezzen, mert az aránytalan jogkövetkezményt jelentene. A felperes magánszemély mindeközben természetesen a jogerős közbenső ítélet hatályban tartását kérte.

Lényeges momentum, hogy a Kúria felhívására az ügyben a legfőbb ügyész szakmai véleményt adott, amely szerint az árfolyamrés nem költség. Hasonlóan nyilatkozott meg a PSZÁF is. Könnyen lehet tehát, hogy az ügy már végső soron el is dőlt… Ahogyan ezzel a devizahitelesek (jogi) sorsa is.

Mit eredményezhet?

Akár elfogadja a Kúria a másodfokú bíróság határozatát, akár elutasítja, mindenképpen nagy jelentőségű döntésre kerül sor a holnapi napon. Egyrészről az árfolyamrés alkalmazásának etikai és szakmai megítélése, másrészt a devizahitelezést iparszerűen űző bankok és az adósságcsapdába kerülő devizaadósok perlekedése vonatkozásában is.

Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása mellett dönt a bíróság, úgy a hitelintézeteknek – könnyen lehet – az összes hasonló típusú kölcsönszerződés alapján súlyos millióktól kell elesniük. Minden bizonnyal erre utalt Szász Károly is a Kúriának írt levelében akkor, amikor bankcsőd rémképével riogatta az ítélethozókat. Ugyan sok esetben beszéltek arról már, hogy az eredeti állapot helyreállítása az adósoknak lenne rosszabb, azonban a helyzet mégsem ez teljesen: Sok esetben ugyanis az eredeti összeget már régen visszafizették a bankoknak. Amennyiben erről nincsen szó, úgy egy hitelkiváltáshoz hasonló konstrukcióval még így is sokkal jobban jöhetnek ki a jogviszony lezárásából. (Nem feledhetjük, a devizahitelesek jelentős részének még húsz-harminc-negyven (!) évig kellene fizetniük több százezres havi törlesztő-részletet!)

Abban az esetben azonban, ha a Kúria végül elutasítja a másodfokú bíróság határozatát, a devizahitelesek helyzete – a szerződéseik kedvező jogi megítélése kapcsán legalábbis – reménytelenné válhat. A Kúria állásfoglalása ugyanis nem pusztán a jogszabályok, illetőleg a megállapodások értelmezése vonatkozásában lehet iránymutató jellegű. Egyúttal ugyanis arra is rámutathatna, hogy az egyébként is erőfölényes piaci helyzetben levő bankok egyoldalú magatartásaival, a pontos tájékoztatás elmaradásával (például az árfolyamrésről) szembeni etikai, jogi korlátok kultúrájának kialakítása Magyarországon még korántsem kezdődött meg. 

Címkék: devizahitel bankfelügyelet bedőlt hitel hitelezés szigorítása fizetési nehézség egyoldalú szerződésmódosítás banki költségek portfolioblogger devizahitel per

102 komment · 1 trackback

Nyomást helyezhettek Szász Károlyra?

2013.06.20. 12:22 | Élet a hitel után

Politikai játszmákról és szakmai függetlenségről pusmognak a PSZÁF-elnök levele kapcsán

 

Ahogyan arról már beszámoltunk, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke levelet írt a Kúriának, amelyben a bankokkal szembeni bírósági döntések veszélyeire hívta fel a figyelmet. Az eset meglehetősen nagy port kavart, több okból kifolyólag is. Egyrészről néhány nap múlva, június 25-én az egyik legjelentősebb, precedens-értékű bírósági határozathozatalra kerülhet sor a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatosan. Másrészről sokan pénzügyi érdekszférák, illetőleg politikai csoportosulások összjátékának következményeként fogják fel, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók (végtére is: a lakosság) védelmét ellátni hivatott szervezet vezetője - érdekes módon - a bankok érdekeit védi foggal-körömmel.

 

A június 25-ei ítélethozatalt még megelőzi a 2013. június 24-ei bírósági konferencia, amely során vélhetően már jelentősen kitárgyalják a magyar bírósági vezetők a devizahitelekkel kapcsolatos jogi problémákat. Éppen ebből fakadóan is rendkívül aktuális a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének levele, amelyet a legfelsőbb magyar bírói fórumnak címzett. Szász Károly levelében leplezetlenül utal is erre, sőt, kifejezetten úgy fogalmaz, hogy „elvi támpontokat” kíván nyújtani a bíróságok részére. Ez azért is érdekes, mert a magyar jogrendszernek, az ítélkezési folyamatnak már eleve megvannak a maga elvi támpontjai.

Szász leszögezi, a devizahitel szerződések „unblock” nem voltak jogellenesek. Rendelkezéseik utólagos semmissé nyilvánításának pedig rendkívül extrém kihatásai lehetnek: „A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betéteseik pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)”

szász károly.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Karesz, világos már, hogy mi legyen?"

 

 

 

„A bankok nem tudtak semmiről”

Keveset írnak róla a médiában, de Szász, illetőleg a PSZÁF legjelentősebb kijelentése valójában levelének mellékleteiben olvasható. Ez a devizahitelek, illetőleg a devizahitelezésben élen járó bankok magatartásának jogi megítélése kapcsán jelentős következményeket vonhat maga után a továbbiakban. A Kúria kérdésére a levél a következőképpen fogalmaz:

„Összességében azt mondhatjuk, hogy a bankok (és más gazdasági szereplők) nem láthatták előre az árfolyamváltozásnak sem a mértékét, sem az irányát. Az árfolyamváltozás irányát tekintve ugyanakkor a 2000-es évek elején egységesen a hosszabb távú erősödés volt a várakozás, a konvergencia folyamatnak köszönhetően, amely ceteris paribus a forint árfolyamát erősítő hatással bírt volna.

Érdemes megemlíteni, hogy a korabeli időkben még a legnevesebb hazai és nemzetközi közgazdászok sem érzékelték, sem jelezték a potenciális veszélyeket.”

A levél mellékletei egyebekben elemzéseket, gazdasági állásfoglalásokat tartalmaznak. Némely esetekben azonban kitűnik, hogy az elemzések sokkal inkább a bankok, semmint a banki szolgáltatást, tehát a devizahiteleket igénybevevő fogyasztók szempontjai mentén folynak végig. Egyesek szerint Szász Károly a bíróságokra kívánt ezzel nyomást gyakorolni. És talán éppen azért, mert valakik már rá is nyomást helyeztek.

 

 Összeesküvés-elméletek…

A levél nyilvánosságra kerülését követően számos kritika elhangzott, elsősorban Szász Károly szerepe vonatkozásában. Volt olyan politikai képviselő, aki szerint „fordítva ülte meg a lovat”, egy másik szerint a levelében írtak „életveszélyesek”, amelyekért inkább talán büntetés járna. Az összeesküvés-elméletek szerint Szász Károly azért is foglalt így állást az ügyben, mert érintett: korábban az egyik kereskedelmi bank vezetője, a devizahitelek bevezetésekor a PSZÁF első embere volt – most tehát éppen saját szennyesét próbálja kimosni.

Fidesz megrendelés?

Hasonló véleményen vannak azok, akik szerint alapvetően politikai színezetű az egész történet. Szász Károlyt voltaképpen Orbán Viktor nevezte ki, Orbán Viktor embere (nem véletlen, hogy 2000-ben és 2010-ben lett a PSZÁF vezére). Most is a jelenlegi kormánypárt érdekeit szem előtt tartva kellett eljárnia. Éppen azért nyilatkozott meg így a levélben, hogy később a Fidesz szóvivői a devizahitelesek, mint potenciális szavazók érdekeinek képviselőjeként tüntethessék fel magukat, éppen Szász Károllyal szemben, nem kis választói réteg szívébe lopva be magukat. Így aztán tényleges, értékteremtő megoldás helyett, érzelmi manipulációval vonzhatják maguk mellé a devizahitelesek százezreit.

Persze, klasszikusabban hangzanak azok az állítások, amelyek szerint a teljes bankrendszer, PSZÁF-ostul, Szász Károly-ostul egy nemzetközi pénzügyi érdekhálózat része, amely az ország leigázására, a lakosság kifosztására tör. Vagy legalábbis valami hasonló célt tűzött ki magának…

Nem tudni.

 

… és szakmai kompetencia

Mindazonáltal tény és való, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerint a PSZÁF – elviekben – olyan alkotmányos szervezet, amely a banki szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók érdekvédelmét kell, hogy ellássa leginkább. Ugyancsak tény, hogy a PSZÁF tényleges, gyakorlati működését, szerepét - különösen a devizahitelekkel kapcsolatosan - már a korábbiakban is számos kritika érte, mondván, hogy valójában csak egy díszpinty-szervezet, képtelen tényleges érdekvédelmet, segítséget nyújtani. Lényeges lenne, hogy a bíróságok és a PSZÁF is megmaradjon saját kaptafájánál: a devizahitel-szerződések jogellenességét ítéljék meg a bíróságok, a PSZÁF pedig kezdje meg a tényleges fogyasztóvédelmi tevékenységét. Ráadásul ne feledjük, éppen a pénzügyi felügyelet az, amely jogszabályok bevezetését szorgalmazhatja, kidolgozhat újabb jogi konstrukciókat. Szükséges lett volna a devizahitelezés idején, ha ezt a szerepét a felügyelet megfelelő módon betölti, illetőleg a jövőben is szükséges lenne, ha inkább azon munkálkodnának a PSZÁF szakemberei, hogy milyen jogszabályi változásokkal enyhítenék a devizahitelezés miatt kialakult társadalmi és gazdasági problémákat. 

Címkék: eladósodás devizahitel pszáf bankfelügyelet fizetési nehézség portfolioblogger devizahitel per

22 komment

A Pénzügyi Felügyelet a bankrendszer befolyása alatt?

2013.06.18. 13:55 | Élet a hitel után

Súlyos dilemmák a 21. század egyik legjelentősebb magyar ítélete előtt

 

2013. június 25-én a Kúria – túlzás nélkül kijelenthető – az évszázad egyik legjelentősebb határozathozatala előtt áll. A döntés több tízezer magyar állampolgár életét folyásolhatja be közvetlenül, ráadásul azokkal a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos, amelyek súlyos össztársadalmi és gazdasági problémákat jelentenek az ország számára. Mindeközben egyre inkább úgy tűnik, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyomást kíván gyakorolni a bírósági szervezetrendszerre: leginkább a jelenlegi bankrendszer fenntartása érdekében. Egyesek szerint ésszerű gazdasági megfontolásokból kifolyólag, más, kritikusabb vélemények szerint azonban speciális érdekcsoportok befolyásának engedve…

 

 

2013. június 25-én a magyar bírósági szervezetrendszer legmagasabb szintű fóruma, a Kúria elé kerül az a másodfokon is helybenhagyott bírósági döntés, amely szerint érvénytelenek azok a kölcsönszerződések, amelyek nem jelölik meg az árfolyamréseket, mint költséget.

A lé(t) a tét?

hogyan.jpg

 

 

 

 

 

 

 

"Hogyan is döntsek erről?"

 

 

A hatályos jogszabályok alapján ez teljesen magától értetődő, hiszen a Hpt. (hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény) szerint semmis az a kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az összes költséget. (lásd: Hpt. 213. §.) Az ilyen típusú deviza-kölcsönszerződésekkel kapcsolatos bírósági döntések alsó hangon is több tízezer, de sokkal inkább több százezer ember anyagi helyzetét határozhatják meg.

Hatalmas jelentősége lehet tehát már önmagában is egy hasonló tartalmú bírósági határozatnak, hát még ha hozzávesszük azt is, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos jogi szemléletmód (és joggyakorlat) irányát is alapvetően megváltoztathatja – persze, csak abban az esetben, ha a Kúria helybenhagyja az első és másodfokú bíróság döntéseit. Az egyik oldalán a társadalom még most is jelentős számú károsultjai (és nem felelőseit!), a másik oldalon viszont lényeges gazdasági, pénzügyi folyamatok károsodhatnak súlyosan a döntések következtében. És persze ne feledjük, rengeteg pénzről van szó!

Nyomásgyakorlás, vagy jóindulatú intelem?

Szász Károly már több alkalommal is megszólalt a devizahitelek jogi minősítésével kapcsolatosan. Néhány héttel ezelőtt például hangot adott abbéli véleményének, hogy a devizaszerződések bírósági úton történő megtámadása teljesen felesleges, hiszen csak elenyésző számban kerülhetnek ki a peres eljárásból győztesen a hitelfelvevők a bankokkal szemben. Ennek ellenére most mégis szükségesnek látta azt, hogy a napokban megerősítse, a bíróságokon nagy társadalmi felelősség nyugszik, nem érvényteleníthetik a devizaszerződéseket, mert ezzel már a bankrendszert veszélyeztetnék. Talán nem véletlen, hogy éppen a közelgő, június 25-én esedékes bírósági döntést megelőzően…

A PSZÁF vezetője előzetes szakmai egyeztetést követően egyenesen levelet írt a magyar bíróságnak, amelyben kihangsúlyozta számunkra: akár államcsődhöz is vezethet az, amennyiben a bankok számára hátrányos döntéseket hoznának a devizahitelekkel kapcsolatos perekben! Érdekes módon hozzáteszi, hogy néhány százezres devizahiteles jelenlegi gondja több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél, tehát nem érdemes ebben az irányban „lépéseket tenni”. A gond ezzel csak az, hogy néhány százezer devizahiteles anyagi helyzete egy tízmilliós ország teljes lakosságának jelentős részére súlyos kihatással lehet. (Elegendő, ha arra gondolunk, hogy egy devizahiteleshez hány további személy kötődik akár családi, akár üzleti szálakkal.) Tény és való, hogy bankcsőd esetén a betétesek is súlyos bajba kerülhetnek (elegendő, ha például Ciprusra gondolunk). Mindazonáltal súlyos morális, erkölcsi aggályokat vet fel az, ha pusztán gazdasági szükségszerűségből kifolyólag a bíróságok döntéshozataluk során elhagyják a jogszolgáltatás alapvető szempontjait. 

Címkék: devizahitel bankfelügyelet bedőlt hitel fizetési nehézség banki költségek portfolioblogger

1 komment

Te sem tartozol örökké!

2013.06.14. 16:26 | Élet a hitel után

Sokan úgy fizetnek, hogy valójában már nem is tartoznak

Az elmúlt években kialakult társadalmi összadósság-spirálból fakadóan a követelések behajtása lett az egyik legfelfutottabb hazai „iparág”. A „mindenki tartozik mindenkinek” – élethelyzetnek tulajdoníthatóan napi rendszerességgel több száz, több ezer fizetési felszólítást és fizetési meghagyást postáztatnak a különböző behajtó cégek, pénzintézetek és egyéb ügyeskedők a lakosság, a családi háztartások felé. Számos esetben előfordul azonban, hogy olyan követeléseket kívánnak érvényesíteni az egyszerű emberekkel szemben, amelyek valójában érvényesen soha nem is álltak fenn, vagy ha érvényesek voltak is, már réges-rég nem is lennének behajthatóak. Ráadásul sok esetben mindezt szándékosan csinálják…

Címkék: devizahitel elévülés portfolioblogger devizahitel per hitel sikerek devizahiteles ügyvéd

54 komment

süti beállítások módosítása