Politikai játszmákról és szakmai függetlenségről pusmognak a PSZÁF-elnök levele kapcsán
Ahogyan arról már beszámoltunk, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke levelet írt a Kúriának, amelyben a bankokkal szembeni bírósági döntések veszélyeire hívta fel a figyelmet. Az eset meglehetősen nagy port kavart, több okból kifolyólag is. Egyrészről néhány nap múlva, június 25-én az egyik legjelentősebb, precedens-értékű bírósági határozathozatalra kerülhet sor a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatosan. Másrészről sokan pénzügyi érdekszférák, illetőleg politikai csoportosulások összjátékának következményeként fogják fel, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók (végtére is: a lakosság) védelmét ellátni hivatott szervezet vezetője - érdekes módon - a bankok érdekeit védi foggal-körömmel.
A június 25-ei ítélethozatalt még megelőzi a 2013. június 24-ei bírósági konferencia, amely során vélhetően már jelentősen kitárgyalják a magyar bírósági vezetők a devizahitelekkel kapcsolatos jogi problémákat. Éppen ebből fakadóan is rendkívül aktuális a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének levele, amelyet a legfelsőbb magyar bírói fórumnak címzett. Szász Károly levelében leplezetlenül utal is erre, sőt, kifejezetten úgy fogalmaz, hogy „elvi támpontokat” kíván nyújtani a bíróságok részére. Ez azért is érdekes, mert a magyar jogrendszernek, az ítélkezési folyamatnak már eleve megvannak a maga elvi támpontjai.
Szász leszögezi, a devizahitel szerződések „unblock” nem voltak jogellenesek. Rendelkezéseik utólagos semmissé nyilvánításának pedig rendkívül extrém kihatásai lehetnek: „A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betéteseik pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)”
"Karesz, világos már, hogy mi legyen?"
„A bankok nem tudtak semmiről”
Keveset írnak róla a médiában, de Szász, illetőleg a PSZÁF legjelentősebb kijelentése valójában levelének mellékleteiben olvasható. Ez a devizahitelek, illetőleg a devizahitelezésben élen járó bankok magatartásának jogi megítélése kapcsán jelentős következményeket vonhat maga után a továbbiakban. A Kúria kérdésére a levél a következőképpen fogalmaz:
„Összességében azt mondhatjuk, hogy a bankok (és más gazdasági szereplők) nem láthatták előre az árfolyamváltozásnak sem a mértékét, sem az irányát. Az árfolyamváltozás irányát tekintve ugyanakkor a 2000-es évek elején egységesen a hosszabb távú erősödés volt a várakozás, a konvergencia folyamatnak köszönhetően, amely ceteris paribus a forint árfolyamát erősítő hatással bírt volna.
Érdemes megemlíteni, hogy a korabeli időkben még a legnevesebb hazai és nemzetközi közgazdászok sem érzékelték, sem jelezték a potenciális veszélyeket.”
A levél mellékletei egyebekben elemzéseket, gazdasági állásfoglalásokat tartalmaznak. Némely esetekben azonban kitűnik, hogy az elemzések sokkal inkább a bankok, semmint a banki szolgáltatást, tehát a devizahiteleket igénybevevő fogyasztók szempontjai mentén folynak végig. Egyesek szerint Szász Károly a bíróságokra kívánt ezzel nyomást gyakorolni. És talán éppen azért, mert valakik már rá is nyomást helyeztek.
Összeesküvés-elméletek…
A levél nyilvánosságra kerülését követően számos kritika elhangzott, elsősorban Szász Károly szerepe vonatkozásában. Volt olyan politikai képviselő, aki szerint „fordítva ülte meg a lovat”, egy másik szerint a levelében írtak „életveszélyesek”, amelyekért inkább talán büntetés járna. Az összeesküvés-elméletek szerint Szász Károly azért is foglalt így állást az ügyben, mert érintett: korábban az egyik kereskedelmi bank vezetője, a devizahitelek bevezetésekor a PSZÁF első embere volt – most tehát éppen saját szennyesét próbálja kimosni.
Fidesz megrendelés?
Hasonló véleményen vannak azok, akik szerint alapvetően politikai színezetű az egész történet. Szász Károlyt voltaképpen Orbán Viktor nevezte ki, Orbán Viktor embere (nem véletlen, hogy 2000-ben és 2010-ben lett a PSZÁF vezére). Most is a jelenlegi kormánypárt érdekeit szem előtt tartva kellett eljárnia. Éppen azért nyilatkozott meg így a levélben, hogy később a Fidesz szóvivői a devizahitelesek, mint potenciális szavazók érdekeinek képviselőjeként tüntethessék fel magukat, éppen Szász Károllyal szemben, nem kis választói réteg szívébe lopva be magukat. Így aztán tényleges, értékteremtő megoldás helyett, érzelmi manipulációval vonzhatják maguk mellé a devizahitelesek százezreit.
Persze, klasszikusabban hangzanak azok az állítások, amelyek szerint a teljes bankrendszer, PSZÁF-ostul, Szász Károly-ostul egy nemzetközi pénzügyi érdekhálózat része, amely az ország leigázására, a lakosság kifosztására tör. Vagy legalábbis valami hasonló célt tűzött ki magának…
Nem tudni.
… és szakmai kompetencia
Mindazonáltal tény és való, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerint a PSZÁF – elviekben – olyan alkotmányos szervezet, amely a banki szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók érdekvédelmét kell, hogy ellássa leginkább. Ugyancsak tény, hogy a PSZÁF tényleges, gyakorlati működését, szerepét - különösen a devizahitelekkel kapcsolatosan - már a korábbiakban is számos kritika érte, mondván, hogy valójában csak egy díszpinty-szervezet, képtelen tényleges érdekvédelmet, segítséget nyújtani. Lényeges lenne, hogy a bíróságok és a PSZÁF is megmaradjon saját kaptafájánál: a devizahitel-szerződések jogellenességét ítéljék meg a bíróságok, a PSZÁF pedig kezdje meg a tényleges fogyasztóvédelmi tevékenységét. Ráadásul ne feledjük, éppen a pénzügyi felügyelet az, amely jogszabályok bevezetését szorgalmazhatja, kidolgozhat újabb jogi konstrukciókat. Szükséges lett volna a devizahitelezés idején, ha ezt a szerepét a felügyelet megfelelő módon betölti, illetőleg a jövőben is szükséges lenne, ha inkább azon munkálkodnának a PSZÁF szakemberei, hogy milyen jogszabályi változásokkal enyhítenék a devizahitelezés miatt kialakult társadalmi és gazdasági problémákat.