Hitelkárosultak blogja

A Kúria mentheti meg a devizahiteleseket?

Három nap múlva, hétfőn ül össze a Kúria a devizahitel szerződések ügyében. A legfelsőbb magyar bírói fórum jogegységi döntésre szánhatja el magát, ami óriási kihatással lehet több százezer magyar ember életére és az egész gazdaságra is. A bírósági szervezetrendszerre már így is egyre nagyobb nyomást nehezedett az elmúlt időszakban. Bírósági dolgozók panaszkodnak arról, hogy elképesztő mértékben feldúsult a devizahitelekkel kapcsolatos ügyek száma, rengetegen fordulnak a magyar igazságszolgáltatáshoz segítségért, hitel-, kölcsönszerződéseik felülvizsgálatáért. A jogegységi döntéssel a Kúria ezt, valamint a kormányzat részéről jövő politikai nyomást is csökkentheti magán egyúttal.

„Valami biztosan lesz.” – szögezhető le néhány nappal a legfőbb bírói fórum ülésezése előtt. Mint ismeretes, a Kúria még november végén döntött úgy, hogy a rohamosan szaporodó devizahiteles ügyek kapcsán jogegységi döntéssel rendezi az összképet.

Hatalmi harcok a GVH rekordbírsága mögött?

Majd’ tízmilliárd forintos (!!!) büntetést szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a hazai nagybankok jelentős részére. A példátlan büntetés hivatalos indoklása szerint a bankok kartellként működve közösen akadályozták ügyfeleiket abban, hogy a végtörlesztésben részt vehessenek. A hitelintézetek egyöntetűen utasítják el a Versenyhivatal vádjait, sőt, perre készülnek. Az ügy mögül nemcsak a bankok visszaélésszerű, szervezett piaci magatartása rajzolódhat ki, hanem bizony az állami vezetők és a pénzügyi világ érdekcsoportjainak hatalmi játékai is.

 És akkor a tények: A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még november 19-én kelt döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9.488.200.000 Ft összegű bírságot szabott ki.

A még 2011 végén indult eljárásban a Versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg.  A hitelintéztek a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a koncepcióikat, sőt, olykor még üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással!

Érdemes lehet pereskedni a bankokkal szemben

Régóta húzódik, mindenkit idegesít, sokba kerül, valamennyi résztvevőnek súlyos kárt okozott – nagyjából így lehetne összefoglalni a devizahitelekkel kapcsolatos helyzetet 2013 végéhez közeledve. Magyarországon a helyzet tehát változatlan, pedig a legújabb kimutatások szerint a kormány ígérgető politikája miatt az eddigieknél is több, halomnyi devizahitel dőlt be 2013 második felében. Tényleges állami megoldás híján sokan inkább „privát” eszközökhöz, így leginkább a pereskedéshez nyúlnak, azonban a jogi viták kapcsán a fejekben még mindig nagy a bizonytalanság.

Nagyjából egy éve megfogalmazódott már az az igény, amely szerint szükség lenne egységes jogi állásfoglalásra a hasonló kaptafára készülő deviza alapú hitel, ill. kölcsön típusú szerződések megítélése kapcsán. Az egységes állásfoglalás eleddig azonban elmaradt, nemrég éppen a Kúria döntött arról, hogy inkább elhalasztja döntését a precedensértékű Kásler-ügy kapcsán.

 Csábítják az árfolyamgátba a bankok az adósokat

Az Erste és az OTP is jelezte, leállítják a felmondásokat meghatározott szerződések esetében. Ugyan a felmondás-stop csak rövid időre szól és ideiglenes, ezáltal sok ezer személy juthat „levegőhöz” a téli hónapok alatt. A döntések hátterében az árfolyamgát rendszerének kiszélesítése áll, amely ugyan messze nem ad végleges megoldást a devizahitelek miatt kialakult problémára, közvetetten azonban legalább átmenetileg enyhíteti a „tüneteket”. És persze, a bankoknak valami miatt nagyon tetszik…

A bankszektor üzleti érdeke, hogy egy fennálló, fizetőképessé tehető szerződés esetében az ügyfél ismét rendesen törlessze hitelét. – áll a Bankszövetség közleményében. A magyar hitelintézeteket tömörítő szervezet végre (legalább elméletileg) elismerte, hogy a nem teljesítő jelzáloghitelek kezelése, a végrehajtásokkal kapcsolatos terhes és költséges folyamatok minden érintett, így a bankok számára is károsak és megterhelőek. Ezzel szemben az árfolyamgátat a magyar bankok is támogatják – derül ki a proklamációból.

„Lehet, hogy jobban is jársz, de veszíteni biztosan nem vesztesz”

A végrehajtási törvényben megvan az a kiskapu, amely átmeneti menedéket nyújthat a devizahitelezés károsultjainak. Az adósok ugyanis a szerződés bedőlését követően a végrehajtási eljárás során akár kedvezőbb feltételekkel teljesíthetnek havi részletekben, mint a szerződést megelőzően. Ez következik legalábbis egy Somogy megyei ügy ítéletéből, amely végeredményében az első olyan ítélet, ami – a puszta számokat tekintve – viszonylagos igazságos helyzetet teremt a felek között. Az adós azonban mégis sokat kockáztathat ezzel.

A végrehajtási törvény szerint jobban megéri bedőlni hagyni a hitel-, és kölcsönszerződéseket, mint a szerződés pontjait megtartva kifizetni a tartozást. Ez a közvetett konzekvenciája annak az ügynek, amely során első fokon a siófoki, másodfokon pedig a kaposvári bíróság döntött az adós javára a hitelintézettel szemben. Az adós jogi képviselője leleményes volt ugyanis, s rátalált egy olyan szakaszra a végrehajtásról szóló jogszabályban, amely szerint a végrehajtási bírónak a részletfizetés lehetőségét biztosítania kell az adós számára az eredeti szerződésnek megfelelő részleteknek megfelelően. Ezáltal az adós – ugyan korábban két évig nem fizette a hitelét – most mégis törleszthet újra. Ráadásul az eredetileg megszabott részletek szerint elegendő teljesítenie, a korábbi mértékű törlesztő részletekkel.