Hitelkárosultak blogja

A Kúria állásfoglalása ellenére is lehetnek semmisek hitelszerződések. Ezt mutatja egy, a napokban lezárult devizahiteles per, amelyben a Fővárosi Törvényszék másodfokon semmisnek nyilvánított egy hitelszerződést.

„A Kúriának igaza volt akkor, amikor kimondta: a devizahitel-szerződések problémáját nem jogalkalmazással, hanem jogalkotással kell kezelni.” – fejtette ki véleményét Navracsics Tibor. Ugyan az igazságügyért felelős miniszter szerint elsődlegesen az Európai Bíróság döntése lesz majd igazán döntő az ügyben, azonban az látható: továbbra is lehetnek gyenge pontjai a hitelszerződéseknek a Kúria állásfoglalása ellenére. Ezúttal a Budapest Bank egy hitelszerződését nyilvánították semmisnek.

 Másodfokon döntött a Fővárosi Törvényszék úgy, hogy semmisnek nyilvánítja a Budapest Bank egy 2007-ben megkötött hitelszerződését. A határozatban felülbírálták az első fokon hozott döntést és éppen a felperesnek, vagyis az adósnak adtak igazat.

Terror vagy tehetetlenség állhat a pokolgépes merénylet mögött

Pokolgépet robbantottak hétfő hajnalban a XIII. kerület egyik banksorán. Az egész országot sokkoló eset pontos körülményei egyelőre még tisztázatlanok, a nyomozás valójában még csak ezt követően kezdődhet el. Azt már most is látni, hogy túl nagy szolidaritásérzést a bankok felé nem váltott ki az emberekből az eset, azonban a merénylet megtörténtének már önmagában is nagy jelentősége van.

„Ha valaki azt gondolja, hogy a devizahitelesek ügyét robbantgatásokkal lehet előmozdítani, az súlyosan téved.” – szögezte le Rogán Antal egy sajtónyilatkozatában. A Fidesz frakcióvezetőjének intelme is jól mutatja, hogy mi az általános közvélekedés a tegnapi robbantásos merénylet kapcsán.

AB, EB, MNB, Fidesz: Kegyelmet, vagy életfogytiglant kapnak az adósok 2014-ben

Döntő lehet a 2014-es esztendő a devizahitelek kapcsán és nemcsak az adósok gazdasági kimerülése miatt. Alkotmánybírósági, európai bírósági döntések, mentőcsomagok, polgári jogi változások, pénzügyi intézmények megszűnése és kivonulása – mind-mind valószínű elemei az újévben a pénzügyi piacokon lejátszódó forgatókönyvnek. Annyi szinte biztos, hogy valamennyi adós igen másként fogja „érezni magát” devizahitelével kapcsolatban egy esztendővel később.

Jelentősen könnyebbülhet a helyzetük, de akár életfogytig tartó adósrabságot is kaphatnak a deviza-adósok ebben az esztendőben. A 2013-as naptári évben központi témát jelentő devizahitel-válság a Kúria döntésével továbbhúzódott, a magyar társadalom jelentős része továbbra is csak nyögi a részleteket. A már mindenkinek csak púpot jelentő devizahitelek okozta problémakör megoldására vélhetően idén tesznek utolsó alkalommal kísérletet az állami döntéshozók.

A Kúria mentheti meg a devizahiteleseket?

Három nap múlva, hétfőn ül össze a Kúria a devizahitel szerződések ügyében. A legfelsőbb magyar bírói fórum jogegységi döntésre szánhatja el magát, ami óriási kihatással lehet több százezer magyar ember életére és az egész gazdaságra is. A bírósági szervezetrendszerre már így is egyre nagyobb nyomást nehezedett az elmúlt időszakban. Bírósági dolgozók panaszkodnak arról, hogy elképesztő mértékben feldúsult a devizahitelekkel kapcsolatos ügyek száma, rengetegen fordulnak a magyar igazságszolgáltatáshoz segítségért, hitel-, kölcsönszerződéseik felülvizsgálatáért. A jogegységi döntéssel a Kúria ezt, valamint a kormányzat részéről jövő politikai nyomást is csökkentheti magán egyúttal.

„Valami biztosan lesz.” – szögezhető le néhány nappal a legfőbb bírói fórum ülésezése előtt. Mint ismeretes, a Kúria még november végén döntött úgy, hogy a rohamosan szaporodó devizahiteles ügyek kapcsán jogegységi döntéssel rendezi az összképet.

Hatalmi harcok a GVH rekordbírsága mögött?

Majd’ tízmilliárd forintos (!!!) büntetést szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a hazai nagybankok jelentős részére. A példátlan büntetés hivatalos indoklása szerint a bankok kartellként működve közösen akadályozták ügyfeleiket abban, hogy a végtörlesztésben részt vehessenek. A hitelintézetek egyöntetűen utasítják el a Versenyhivatal vádjait, sőt, perre készülnek. Az ügy mögül nemcsak a bankok visszaélésszerű, szervezett piaci magatartása rajzolódhat ki, hanem bizony az állami vezetők és a pénzügyi világ érdekcsoportjainak hatalmi játékai is.

 És akkor a tények: A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még november 19-én kelt döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9.488.200.000 Ft összegű bírságot szabott ki.

A még 2011 végén indult eljárásban a Versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg.  A hitelintéztek a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a koncepcióikat, sőt, olykor még üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással!