Hitelkárosultak blogja

Óriási kihatással lehet az Európai Bíróság döntése a közjegyzőkre

"A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak." - így szól a közjegyzőkről szóló magyar törvény. A devizahitelezésben óriási szerepet játszó közjegyzők felelősségét eleddig viszonylag kevesen vetették fel. Volt ugyan egy-egy tanácsadó, jogi szakember, aki a közjegyzői okiratokat látta a devizahitel-szerződések gyenge pontjának, de mindeddig alaposabb felülvizsgálat alá nem került tevékenységük. Most azonban az Európai Bíróság fogja megtenni ezt egy devizahitel-adós ügyében. A döntés jelentős kihatásai lehetnek. 

Ebben az ún. Erste-ügyben a hitelt még 2007-ben felvevő adós azt állítja, a közjegyzőnek - az uniós előírások miatt - a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Ezzel összefüggésben az Európai Bíróság - amely ősszel tárgyalja az ügyet - lényegében arról dönt majd, hogy elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. Az ügy tétje (akár visszamenőlegesen, akár a jövőre nézően), hogy a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket.

Egyesek titkos megállapodásokról pusmognak a bankok és a végrehajtók között

Szünetelnie kellene a devizahiteles adósok végrehajtási eljárásainak az új törvény alapján, mégsem történik ez így minden esetben. A devizahiteles-törvény ellenére nem függesztik fel a végrehajtók automatikusan az eljárásokat. Különösen igaz ez azokra a végrehajtásokra, amelyeket külföldi székhelyű pénzintézetek kezdeményeztek végrehajtást kérőként magyar adósokkal szemben. A végrehajtók magatartásai igencsak vitathatóak, bár nagyon is érthetőek.

A július végén hatályba lépett devizahiteles-törvény értelmében szüneteltetni kell minden végrehajtási eljárást, amely a devizaalapú hitelszerződések, a forintalapú fogyasztási hitelszerződések, valamint a lízingszerződések alapján indult. A végrehajtói kamara és a végrehajtók azonban mintha inkább azon igyekeznének, hogyan kerülhetik meg a törvényt.

Hiába sarcolják őket, egyelőre nem tettek drasztikus jogi lépéseket a bankok

Egyelőre csak háborognak a magyar bankok az MNB múlt héten közzétett útmutatója miatt. A pénzintézeteknél úgy gondolják, hogy a jogi előírások szerint nem jogszerű az MNB által alkalmazott ún. képlet. A bankokat a képletben főleg az zavarja, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Érdekes módon drasztikus jogi lépéseket mégsem tettek eddig a hitelintézetek.

Az útmutatóban meghatározott számítási mód mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a hitelintézeteknek, mint amit becslésként eddig közzétettek. Ilyen módon összejöhet a 900 milliárd (!) forintos veszteség. A Magyar Nemzeti Bank útmutatója szerint a bankoknak úgy kell kiszámolniuk az adósoknak visszajáró pénzt, mintha korábban sem létezett volna árfolyamrés, és egy ilyen árfolyamrés nélküli konstrukcióhoz viszonyított túlfizetéseket tőketörlesztésként kell értelmezni.

Svájci frankot soha senki nem látott, de forintosítsunk. 

"A devizahitelek ügyét, beleértve a forintosítást is, az idén le kell zárni. - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a "királyi" HírTV egyik műsorában. Korábban azt is nyilatkozta, hogy még karácsonyig megtörténik a forintosítás. Ehhez hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor is korábban, amikor a kormány három csapásáról, vagyis a még idén bevezetendő három jogcsomagról beszélt. Varga Mihály aztán már azt mondta, hogy "magára a forintosításra" inkább csak 2015-ben kerül majd sor. Ez sem semmi.

Varga Mihály legutóbbi sajtónyilatkozatában - sok, talán általa sem igazán értett közgazdasági adat mellett - kitért arra is, hogy a devizahitelek ügyét, beleértve a forintosítást is, az idén le kell zárni. Úgy vélte, a pénzügyi év lejártához - ez december 31., január 1. - kell kötni a "fordulópontot". (Milyen fordulópontot??) A szabályokat az idén meg kell hozni, az ősszel el kell számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, egy-két hónappal később pedig a forintosítás szabályait kell a parlamentnek elfogadnia - jelezte Varga Mihály. Varga hozzáfűzte: október-november folyamán lehet majd konkrétumokról - így például az átváltási árfolyamról - beszélni a forintosítással kapcsolatban.

Óriási kaszáltak a bankok egy-két tisztességtelen szerződési ponttal is

Vajon mennyi nyereséget könyvelhettek el a magyarországi bankok, ha még az utóbbi évek veszteségei után is simán talpon vannak? - tehetjük fel a kérdést. A pénzügyi elemzők számításai szerint csak az árfolyamrésből eredő visszafizetési kötelezettség miatt összességében nagyságrendileg 100 milliárd forinttól esnek el a nagyobb magyar bankok. Ennek ellenére még mindig nem tervezik a kivonulást, sőt, egyes hitelintézetek még ezzel együtt is nyereséges évet zárhatnak! Mindeközben már toborozzák az ügyvédeket a devizahiteles törvény miatt meginduló perekre.

Egy vezető pénzügyi cég szerint nagyságrendileg 20 milliárd  forintra tehető az az összeg, amely magyarországi törvénymódosítások miatt kiesik az egyik, devizahitelezésben egyébként kevéssé érintett banknál. Az utóbbi hetek hasonló bejelentései alapján meglepő következtetésekre juthatunk.