Óriási kaszáltak a bankok egy-két tisztességtelen szerződési ponttal is
Vajon mennyi nyereséget könyvelhettek el a magyarországi bankok, ha még az utóbbi évek veszteségei után is simán talpon vannak? - tehetjük fel a kérdést. A pénzügyi elemzők számításai szerint csak az árfolyamrésből eredő visszafizetési kötelezettség miatt összességében nagyságrendileg 100 milliárd forinttól esnek el a nagyobb magyar bankok. Ennek ellenére még mindig nem tervezik a kivonulást, sőt, egyes hitelintézetek még ezzel együtt is nyereséges évet zárhatnak! Mindeközben már toborozzák az ügyvédeket a devizahiteles törvény miatt meginduló perekre.
Egy vezető pénzügyi cég szerint nagyságrendileg 20 milliárd forintra tehető az az összeg, amely magyarországi törvénymódosítások miatt kiesik az egyik, devizahitelezésben egyébként kevéssé érintett banknál. Az utóbbi hetek hasonló bejelentései alapján meglepő következtetésekre juthatunk.
Van miből hatalmasat veszíteni
Csak az eddigi hivatalos bejelentések alapján az alábbi banki veszteséggekkel kalkulálhatunk a devizahiteles törvény kapcsán:
Az Erste Banknak 300 millió eurójába, 93 milliárd forintjába kerül a devizahiteles törvényben foglaltak végrehajtása. A Raiffeisen Banknak idén 160 millió eurójába, közel 50 milliárd forintjába kerülhet a devizahitelesek mostani megsegítése. Később azt is közölték, hogy az osztrák bankcsoport idén is nyereséges lesz, ha nem éri nagyobb veszteség a magyar piacon. Az OTP Bank az árfolyamrés kompenzálása miatt 27 milliárd forintos mínuszt szenvedhet el, és további 110-120 milliárdos veszteség vár a bankra az egyoldalú szerződésmódosításokból kifolyólag. A K&H anyabankja, a belga KBC pedig annyit közölt, hogy 162 millió eurót (ami bő 50 milliárd forint). Az UniCredit egyelőre annyit árult el, hogy a csomag ellenére nyereségesek lesznek idén Magyarországon.
Látható tehát, hogy csak a devizahitel-szerződések egy-két tisztességtelen pontjával is óriási összegeket kaszáltak a hitelintézetek a magyar piacon. Ez abból is következik, hogy amit most a bankoknak vissza kell fizetnie, nagyjából azt már egyszer befizették nekik az ügyfeleik. Hangsúlyozandó, ezek csak az árfolyamrésből és az egyoldalú kamatemelésekből származnak!
Láthatjuk tehát, hogy egy mindösszesen tízmilliós kis közép-európai országban miért is nyílt annyi bank az elmúlt másfél-két évtizedben! Hatalmas összegeket "hívtak le a bankok" az ügyfeleikről, ilyen-olyan indokokkal, amelyek közül ráadásul némely - a jogszerűség látszata miatt - nem is támadható igazán.
A bankok és az állam is készül a perekre
Mindeközben toborozzák az ügyvédeket a speciális devizahitel-perekre. Ezek a perek most a néhány hete megszavazott devizahiteles törvény miatt indulhatnak el, hiszen, ha a bankok "nem akarnak" fizetni automatikusan, akkor perelniük kell a törvény egyes megállapításait (vélelmeit).
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban állítják össze a csókos ügyvédi irodáknak szóló felhívást, ami alapján az államot képviselhetik. Az NFM tájékoztatása alapján úgy tudni, hogy a pervitelre a megbízást a nemzeti fejlesztési miniszter adja meg. A várakozások szerint a bankok augusztus végén juttatják majd el beadványaikat a Fővárosi Törvényszékre, amely kizárólagosan illetékes ezekben az speciális szabályok szerint futó ügyekben.
