Hiába sarcolják őket, egyelőre nem tettek drasztikus jogi lépéseket a bankok
Egyelőre csak háborognak a magyar bankok az MNB múlt héten közzétett útmutatója miatt. A pénzintézeteknél úgy gondolják, hogy a jogi előírások szerint nem jogszerű az MNB által alkalmazott ún. képlet. A bankokat a képletben főleg az zavarja, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Érdekes módon drasztikus jogi lépéseket mégsem tettek eddig a hitelintézetek.
Az útmutatóban meghatározott számítási mód mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a hitelintézeteknek, mint amit becslésként eddig közzétettek. Ilyen módon összejöhet a 900 milliárd (!) forintos veszteség. A Magyar Nemzeti Bank útmutatója szerint a bankoknak úgy kell kiszámolniuk az adósoknak visszajáró pénzt, mintha korábban sem létezett volna árfolyamrés, és egy ilyen árfolyamrés nélküli konstrukcióhoz viszonyított túlfizetéseket tőketörlesztésként kell értelmezni.
A jegybank az eltérő jog-, és számítási értelmezés elkerülése érdekében még július végén tett közzé egy laikusok számára nem könnyen értelmezhető képletet, amiben meghatározta, hogyan kell számítani az árfolyamrésből visszatérítendő összegeket.
Egy kis matematika
A képlet részletes kifejtésével ehelyütt nem fárasztanánk olvasóinkat. Inkább összefoglalásul szerepeljenek az alábbi lényeges kitételek:
- A bankoknak kell számítani a devizahitel kezdeti (az eddig ismerthez képest kisebb) devizaértékét úgy, mintha az akkori MNB-árfolyamon folyósította volna a bank a hitelt.
- A hónapról hónapra már befizetett (devizában számított) törlesztőrészletből ki kell vonni az átszámított hitel árfolyamrés nélkül (devizában) számított törlesztőrészletét, és ez lesz a mindenkori túlfizetés.
- A hónapról hónapra teljesített túlfizetést múltbeli (aktuális) tőketörlesztésként kell figyelembe venni a devizatartozásban.
- A mindenkori tőketartozást tehát két tényező is csökkenti az eddig hitthez képest: a folyósítási árfolyam megváltoztatása (kisebb eredeti tőketartozás) és a múltbeli túlfizetések tőketörlesztésként való beszámítása (gyorsabban csökkenő tőketartozás).
- A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét a bankok számára.
A bankok visszavágnak
A hitelintézeteket sújtó újabb, sokadik központi intézkedést a bankok eddig továbbra is csak kommunikáció útján próbálják támadni. Érdekes módon a meredekebb jogi lépésektől (pl. alkotmányjogi panasz a devizahiteles törvény kapcsán) továbbra is tartózkodnak.
Azt persze nem haboztak kijelenteni, hogy ilyen kötelező értelmezés meghatározásához nincs joga az MNB-nek. A hitelintézetek szerint a túlfizetéseket nem lehet tőketörlesztésként elszámolni, sem pedig előtörlesztésként elszámolni. Véleményük szerint a polgári jogi ún. jogalap nélküli gazdagodás szabályait kellene figyelembe venni a képlet helyett. Ez jóval kedvezőbb hozadékokat jelentene számukra.
