Hitelkárosultak blogja

Lakásalapokat állít fel a kormány, kérdés, kinek az érdekében

Új ötlettel állt elő a kormány: a rendkívül rossz gazdasági mutatók és a hiteladósok még mindig magas száma miatt lakásalapok felállítását tervezik. A lakásalapokba kerülnének bele a nem teljesítő hitelek. Vagyis mintegy 40-50 ezer hitel kerülhet így az alapokba – kérdés azonban, hogy a bankok, vagy az adósok járnak jobban ezzel. Illetőleg, hogy mi lesz így az Eszközkezelő Program tervezett kibővítésével.

A lakásalapok felállítása lényegében beismerése lehet annak, hogy a nagy „adósmentés” egyáltalán nem sikerült igazán jól. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a világhírű Reuters hírügynökségnek árulta el, hogy új ötlettel hozakodnak elő. Úgynevezett lakásalapok felállítását tervezik.

Hétfőre várható a Kúria újabb jogegységi határozata

A jövő hét első napjaiba várható a Kúria újabb jogegységi határozata. A legfőbb magyar bírósági fórum azoknak a devizahiteles szerződéseknek az ügyében hoz egy úm. bírósági határozatokat „egységesítő” döntést, amelyek nem rendelkeztek pontosan az adósok kiinduló tartozásáról. Ezek a fajta devizahitel-szerződések igen nagy fejtörést okoztak a jogászoknak az elmúlt években.

Könnyen lehet, újabb devizahiteles elszámolás alapját teremtheti meg a Kúria újabb jogegységi határozata. Mint ismert, az elmúlt időszakban óriási bizonytalanságot idézett elő egy decemberi bírósági döntés: Akkor éppen a legfőbb jogi fórumon mondták ki, hogy érvénytelen az a szerződés, amely nem tartalmazza konkrétan az adósság kezdeti mértékét.

Nehezen javulnak a bankok hitelportfóliói

Hiába enyhült, még mindig nagyon magas a nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. Az MNB legújabb kimutatása szerint – minden állami „adósmentő” program bevetése ellenére – továbbra is a hitelek majd 18%-át egyáltalán nem tudják fizetni az adósok. A rendkívül magas szám egyúttal arra is rámutat, hogy a kormány intézkedései valójában nem sokat használtak, valamint a bankoknak is alapvetően más üzletpolitikát kellene követniük a helyzet megoldása érdekében.

A központi bank adatai szerint idén március végére épphogy 18% alá, konkrétan 17,8%-ra csökkent az ún. „nem teljesítő lakossági hitelek aránya” a hazai pénzintézeteknél. Nem szabad felejteni, hogy a rekordokat jelentő csúcs, még 2014-ben már a 20%-ot verdeste alulról (19,4%). A statisztikák tehát egy kevés javulásra, egyúttal azonban arra is rámutatnak: Még bőven vannak nagyon rossz helyzetben levő adósok.

Világszenzációvá váltak az MNB visszaélései

Miközben egy felmérés szerint a felnőtt lakosság többsége szerint Matolcsy Györgynek azonnal le kellene mondania posztjáról, a világ egyik legnagyobb gazdasági lapja részletesen foglalkozik az MNB alapítványainak botrányaival. A Blommberg szerint a jegybank „egymilliárd dolláros segítséget” nyújtott Matolcsy haverjainak és rokonainak.

A Bloomberg összefoglalója szerint az MNB szándékosan shortolta, vagyis rövid időre eladta a forintot a devizahitelek átváltásakor. A központi bank szándékosan tartotta lent a forint árfolyamát, ezzel pedig két évvel ezelőtt, 2014-ben majdnem 2 milliárd (!) dolláros hasznot realizált a devizahitelesek adósságán. A java azonban csak ezután következett: ezt a pénzt átutalta a saját alapítványainak, hogy ezáltal elveszítse közpénz-jellegét. Vagyis, hogy azt csinálhasson vele, amit akar. Hogy aztán mi lett a pénzzel?

Bloomberg: Matolcsy kitömte a rokonait

Jelentősrészt a bankok tanácsai miatt adósodhatott el az ország

A jegybank oldalán megjelent szakmai kimutatás szerint központi szerepet játszottak a devizahitelek „iparszerű” kiszórásában a bankok. Egy friss jelentés szerint, amely most jelent meg az MNB holnapján, még 2008-2010 környékén is - a devizahitelek kedvező kamatszintjein túl - a hitelintézetek által nyújtott tanácsok miatt döntöttek a hitelfelvevők a deviza alapú kölcsönök mellett.

A kétezres évek egyik nemzetgazdasági szintű balfogása volt a devizahitelek tömeges, szinte iparosított kiszórása a lakosság körében. Az akkor üzemszerűen működő hitelezés aztán óriási veszteségeket és mind a mai napig érezhető kárt okozott az országnak: Nem túlzás, milliókból lett adósrabszolga a lakosság köreiben, az ország gazdasági fejlődését és növekedését is jelentősen megakasztva ezzel. A devizahitelezés felelőseiről rengeteg cikk látott napvilágot, az MNB egy friss elemzése pedig érdekes adalékkal szolgálhat ehhez a disputához.

„A bankok tanácsolták”