Nehezen javulnak a bankok hitelportfóliói

Hiába enyhült, még mindig nagyon magas a nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. Az MNB legújabb kimutatása szerint – minden állami „adósmentő” program bevetése ellenére – továbbra is a hitelek majd 18%-át egyáltalán nem tudják fizetni az adósok. A rendkívül magas szám egyúttal arra is rámutat, hogy a kormány intézkedései valójában nem sokat használtak, valamint a bankoknak is alapvetően más üzletpolitikát kellene követniük a helyzet megoldása érdekében.

A központi bank adatai szerint idén március végére épphogy 18% alá, konkrétan 17,8%-ra csökkent az ún. „nem teljesítő lakossági hitelek aránya” a hazai pénzintézeteknél. Nem szabad felejteni, hogy a rekordokat jelentő csúcs, még 2014-ben már a 20%-ot verdeste alulról (19,4%). A statisztikák tehát egy kevés javulásra, egyúttal azonban arra is rámutatnak: Még bőven vannak nagyon rossz helyzetben levő adósok.

Hiába a változtatás: az adósok majd fele bajban

MNB elemzése arra is rámutat, hogy az ún. „átstrukturált hiteleken” belül is rendkívül kiugró azoknak a száma, akik csak késedelmekkel tudják fizetni hiteleiket. (Átstrukturált hitelek azok, amelyeket a bank – általában már eleve az adós fizetési nehézségei miatt - az adóssal lényegében újratárgyalt és kedvezőbb feltételekkel módosított.) Ezeknek a banki ügyfeleknek majdnem fele, 41% küszködik a hitel visszafizetésével. Könnyen lehet, hogy jelentős részük – a nem túl biztató hazai gazdasági mutatók alapján – a következő időszakban bajba kerül.

Ugyancsak nem lényegtelen, hogy ezeknek az adósoknak a helyzete még a „Jolly Joker” bevetésével, vagyis a lakás (ház) eladásával sem tudna szabadulni a hitelétől. Egészen pontosan ugyanis harmaduknak, vagyis a jelzáloghitelesek 32%-ának nagyobb a jelenlegi hiteltartozása, mint amennyiért elpasszolhatná az ingatlanát. A nem teljesítő jelzálogadósok átlagos tartozása egyébként igen jelentős, nagyjából 9,0 millió forint, ebből 7,9 millió az átlagos tőketartozásuk.

Ugyancsak „fájdalmas” és a magyar emberek anyagi helyzetére rávilágító adat, hogy az élő szerződések 40%-nál magasabb az adós törlesztőrészlete, mint a – bejelentett - nettó jövedelme. Az esetükben igen nagy tornamutatványra lesz szükség ahhoz, hogy ne dőljön rájuk a hitel.

Megoldás az Eszközkezelő?

Blogunk számos olyan visszajelzést kapott, amelyben a korábbi adósok arról számoltak be: az egyetlen igazi – bár korántsem teljes – megoldást számukra a Nemzeti Eszközkezelő Program jelentette. Ez azonban elsősorban egy nagyon szűk réteg számára jelentett – a veszteségeket egyébként lepecsételő – kimenekülési lehetőséget. Mint ismert, a Nemzeti Eszközkezelő Program nagyjából arról szólt, hogy az adós ugyan elvesztette az ingatlanát, azonban egyúttal kimenekült a hitelből, s az ingatlant visszabérelhette az államtól. Ez óriási veszteség a hitelfelvétel előtti állapothoz, pontosabban a „reményekhez” képest, de legalább az adósrabszolgaságtól megszabadult néhány ember.

Úgy tűnik, hogy az ősszel az Eszközkezelő Program valamelyest ki fog szélesedni. Akik viszonylag jobb, vagy legalább átlagos jövedelemmel rendelkeznek, mindenképpen keressenek más megoldásokat. Az alacsony vagy a semmilyen jövedelemmel rendelkezők számára pedig a Nemzeti Eszközkezelő ennek az évnek a végéig mintegy 35 ezer darab ingatlan felvásárlására vonatkozó kibővítése jelenthet – részbeni és esetleges – segítséget. Mivel azonban az eszközkezelő program sem jelent teljes megoldást, egyes esetekben az adósok rosszabb helyzetbe is kerülhetnek, ha rosszul döntenek róla, mindenképpen javasolt szakemberek segítségét kérni.