Hétfőre várható a Kúria újabb jogegységi határozata

A jövő hét első napjaiba várható a Kúria újabb jogegységi határozata. A legfőbb magyar bírósági fórum azoknak a devizahiteles szerződéseknek az ügyében hoz egy úm. bírósági határozatokat „egységesítő” döntést, amelyek nem rendelkeztek pontosan az adósok kiinduló tartozásáról. Ezek a fajta devizahitel-szerződések igen nagy fejtörést okoztak a jogászoknak az elmúlt években.

Könnyen lehet, újabb devizahiteles elszámolás alapját teremtheti meg a Kúria újabb jogegységi határozata. Mint ismert, az elmúlt időszakban óriási bizonytalanságot idézett elő egy decemberi bírósági döntés: Akkor éppen a legfőbb jogi fórumon mondták ki, hogy érvénytelen az a szerződés, amely nem tartalmazza konkrétan az adósság kezdeti mértékét.

Megszűnnek a tartozások?

A bírók ugyan elvileg szabadon – a jogi előírások szerint – dönthetnek az egyes ügyekben, általában mégis igazodniuk kell a felsőbb bírósági szervezet döntéseihez és indoklásaihoz a hasonló ügyekben. Hogyan is nézne ki egy jogállam, amelyben ugyanolyan kérdéseket a bírók különböző ügyekben teljesen különböző módon döntenének el?

Különösen az ilyen szerződésekben szükséges egységes álláspontot kialakítania a bírósági szervezetnek: A devizahitelesek már korábban is az egyik leginkább azt kifogásolták, hogy a hitelszerződéseik már valójában az elején sem rögzítették a kezdeti tartozásaikat. Így a bankok visszaélhettek ezzel.

Kérdés, hogyan is fog dönteni a Kúria?

A szakemberek szerint igencsak kérdéses a döntés kimenetele és többféle módon is határozhat a Kúria. Így például – elvileg – az is előfordulhat, hogy az ilyen szerződéseket teljesen érvénytelenítik, a megmaradt tartozások nagy része pedig nemes egyszerűséggel megszűnik létezni. Ez azonban kevéssé valószínű a rizikós következmények miatt – még ha nem is ez alapján kellene, hogy döntsön egy bíróság. Reálisabb lehetőségnek tűnik, hogy a Kúria úgy dönt, egyszerűen ki kell számolni az eredeti tartozás összegét: Ez azt is jelentheti, hogy ezek az adósok gyakorlatilag egy újabb elszámolást kaphatnak a bankjaiktól.

Akár százezer embert is érinthet?

Kérdés, hogy milyen sok embert érinthetnek ezek a szerződések? Minél többet, annál nagyobb jelentősége lehet a döntésnek is természetesen. Egyes becslések szerint néhány tízezer, de akár százezres tételről is szó lehet.

A bankok álláspontja szerint egyébként egy 2013-as ügyben a bíróság már foglalkozott ezzel a kérdéssel: Ekkor azt mondták, hogy a devizában nyilvántartott tartozás csak az adott napon számolható ki. Tehát, a tartozás kezdeti mértékét valójában az ún. folyósítási értesítők tartalmazhatják, vagyis ezeket kell alapul venni az egyes ügyekben. Amennyiben a Kúria ezt az állásfoglalást veszi alapul, akkor a döntésében tulajdonképpen helybenhagyja majd a szerződéseket – ez jelentené a legrosszabb forgatókönyvet az adósoknak.

A hiteladósokat védő jogászok szerint azonban korábban éppen, hogy arról rendelkezett még az ítélkező fórum, hogy a kezdeti tartozás a szerződéskötés időpontja szerint határozható meg. Ebben az esetben pedig a Kúriának a bankok jogi véleményétől eltérő határozatot kell hoznia.