Hitelkárosultak blogja

Az Erste megvásárlásával megint nagy lehet a kormányzat felelőssége a hitelezésben

Már a devizahiteles mentőcsomag bevezetését megelőzően is hallani lehetett róla, most viszont már tény: a magyar állam (is) tulajdonosa az egyik legnagyobb hitelintézetnek, az ERSTE Bank-nak. A tranzakció egészen biztosan stratégiai fontosságú a magyar kormánynak, kérdés azonban, hogy változik-e az ERSTE stratégiája a hiteladósai, elsősorban az – egykori – devizahitelesek irányába.

Ahogyan az a héten közismertté vált, aláírta azt a megállapodást a magyar állam, amelynek értelmében 15 százalékos kisebbségi tulajdonosa lett az Erste Bank Magyarország Zrt.-nek. A bank felvásárlása egy újabb jele annak, ami oly a kormányzat oly sok más intézkedéséről is lerí: a magyar kormány hosszú huzavona és látszólagos keménykedés után végül kiegyezett a hazai bankokkal és stratégiai intézkedésekbe kezd a pénzügyi piacon.

A kérdés csak, hogy a valójában elmaradt adósmentést követően mi lesz így a még mindig több százezer embert érintő hiteladóságokkal, így pl. az Erste adósaival.

A bankok trükközni próbálnak, de az elévült tartozást nem kell befizetni

Számos bank próbálkozik ismét a régi trükkel: már régi, lejárt, ún. „elévült” tartozást próbálnak behajtani az adósokon. Szerencsére teljesen korrekt és időszerű az a törvényi szabályozás, amely szerint az ún. „elévült” tartozásokat már nem lehet jogi úton behajtatni az adósokon. Szóval egyszerű a recept: a lejárt tartozásodat ne fizessed be és ne írjál alá semmit!

Sok a visszajelzés különböző szervezetek felé, hogy a bankok nem bírnak magukkal és ismét elővették a régi trükköt: Már régi, ún. „elévült” követeléseket akarnak behajtani az adósokon.

Bizonyos esetekben még arra is képesek, hogy személyesen keressék fel az adósokat annak érdekében, hogy különböző papírokat írassanak alá velük. Mindezt azért, hogy látszólagosan könyörületességet mutatva helyzetbe hozhassák magukat és ledarálhassák még azokat a régi ügyfeleiket is, akikkel szemben amúgy már semmi keresnivalójuk nem lenne.

Ok és lehetőség is lenne több százezer háztartás tehermentesítésére

A bankrendszer elbírná az adósságok jelentős részének elengedését – derül ki egy friss elemzésből. A tehermentesítésnek pedig erkölcsi és gazdasági okai is lennének: egyrészről a bankok és hiteleik közvetítői egyáltalán nem jártak el maradéktalanul korrekten ügyfeleikkel szemben. Másrészt pedig a magyar gazdaság számára is fontos lenne lerázni végre a lassan egy évtizede húzódó adósrabszolgaságot.   

Devizahitelek ide, vagy oda, a magánadóságok láncolata minden egyes ember számára problémát jelent Magyarországon. Jelentős részt az eladósodás az oka a gazdaság impotenciájának, illetőleg az alacsony vállalkozási kedvnek is itthon. Ez nem csoda: Több százezer háztartást érintenek még most is a szinte visszafizethetetlen hiteladósságok. A számok nyelvére lefordítva: még mindig 3500 milliárd (!) jelzálogszerződés maradt a deviza alapú jelzáloghitelekből. Óriási szám.

Egy friss elemzés szerint abszolút megoldható lenne ez a probléma:

Sok az érdeklődő, de még több az ódzkodó

Ugyan jelentős az érdeklődés az ún. nullaszázalékos hitelek iránt, még többen vannak, akik a devizahitelek által okozott bizalmatlanság és a piaci bizonytalanságok miatt ódzkodnak hitelt felvenni. A megfelelően körülbástyázott és ésszerű hitelezés a gazdasági növekedést is elősegítheti, éppen ezért érdemes szakemberekhez fordulni megfelelő és szakszerű tájékoztatásért a következő hónapokban.

A hivatalos verzió szerint „messze az előzetes becsléseken túl”, egymilliárd forint körüli hitelkérelmet regisztráltak eddig az ún. MFB pontokon. Nagy tehát az érdeklődés az ún. nullaszázalékos hitelek iránt, viszont ez elsősorban és leginkább a vállalkozások és a lakosság pénzügyi kimerültségére, semmint a gazdaságpolitikusaink bölcs intézkedéseire mutat rá. Még ennél is nagyobb lehetne a kérelmek száma, amennyiben az érdeklődők megfelelő és korrekt tájékoztatásban, illetőleg állami (uniós) támogatásban részesülhetnének.

Az egyik legvitatottabb kérdésben állt a bankok mellé a Kúria

Ahogyan azt a hitelkarosultak.blog.hu már előre jelezte, ma hozta nyilvánosságra döntését a Kúria az egyik legjelentősebb kérdésben a devizahiteles szerződések ügyében. A Kúria – amint az sejthető volt - nem vállalta fel azt a kockázatot, amely egy esetleges hiteladósoknak kedvező döntéssel állt volna elő. Így végül tulajdonképpen a bankok mellé állt akkor, amikor kimondta: a szerződéseknek nem kell tételesen tartalmaznia a folyósított összeg és a törlesztések összegét.

A Kúria – nem éppen szokásos időpontban – késő délután tette közzé: A devizaalapú kölcsön-, illetőleg hitelszerződések akkor is megfelelnek a törvényi követelményeknek, ha az írásbeli szerződés tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának módját. Továbbá azt, hogyan határozzák meg a törlesztő részletek számát, összegét és időpontját. Tehát a szerződések érvényesek akkor is, ha lényegében nem tartalmazzák konkrétan a tartozást. A Kúria ezzel a bankokra nézve hozott kedvező határozatot.

Furcsa döntés