Az egyik legvitatottabb kérdésben állt a bankok mellé a Kúria
Ahogyan azt a hitelkarosultak.blog.hu már előre jelezte, ma hozta nyilvánosságra döntését a Kúria az egyik legjelentősebb kérdésben a devizahiteles szerződések ügyében. A Kúria – amint az sejthető volt - nem vállalta fel azt a kockázatot, amely egy esetleges hiteladósoknak kedvező döntéssel állt volna elő. Így végül tulajdonképpen a bankok mellé állt akkor, amikor kimondta: a szerződéseknek nem kell tételesen tartalmaznia a folyósított összeg és a törlesztések összegét.
A Kúria – nem éppen szokásos időpontban – késő délután tette közzé: A devizaalapú kölcsön-, illetőleg hitelszerződések akkor is megfelelnek a törvényi követelményeknek, ha az írásbeli szerződés tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának módját. Továbbá azt, hogyan határozzák meg a törlesztő részletek számát, összegét és időpontját. Tehát a szerződések érvényesek akkor is, ha lényegében nem tartalmazzák konkrétan a tartozást. A Kúria ezzel a bankokra nézve hozott kedvező határozatot.
Furcsa döntés
Ahogyan arra néhány nappal ezelőtt megjelent cikkünkben már utaltunk: a döntés több mint vitatható. Nem feledhető ugyanis például, hogy a hitelszerződéseknek rendkívüli biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, ilyen például, hogy a szerződést közjegyző előtt kell megkötni, írásban. Nos, önmagában már az a helyzet is faramuci, hogy a mellékes, vagy úm. járulékos szerződéses feltételnek aztán abszolút nem nevezhető tartozás pontos meghatározása nem kell, hogy a szerződésbe kerüljön…
Egy másik furcsa oldala a döntésnek, hogy egy korábbi, 2013-as döntés szerint a kezdeti tartozás csak és kizárólag a szerződéskötés időpontja alapján határozható meg. Ez pedig valójában azt jelenti, hogy a bankok által hivatkozott folyósítási értesítőkre nem lehet hivatkozni. Tehát a szerződéseknek tartalmaznia kellett volna a szerződéskötéskor a tartozás kiinduló összegét. Amelyek nem tartalmazták, azoknak pedig érvényteleneknek kellett volna lenniük. A Kúria döntése során ezt a szempontot nem vette figyelembe.
Egy másik érdekes vonatkozása a történteknek, hogy még áprilisban számos jogász fejezte ki nem tetszését, amikor Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője külön levelet írt a Bankszövetségnek, amelyben kvázi szinte bocsánatot kért a bankoktól egy ügy kapcsán.
Kúria: Nem érvénytelenek a szerződések
Ahogyan azt a Kúria weboldalán is közzétett határozatban olvashatjuk, a szerződésnek nem kell tételesen tartalmaznia a folyósított összeg és a törlesztések összegét. Elegendő, ha azokat kiszámítható módon meghatározzák. A pontos devizaösszeg meghatározásának hiányától tehát nem válik érvénytelenné, de még részben érvénytelenné sem egy hitelszerződés.
Ez a jogegységi határozat valóságos örömhír a hitelintézetek számára, hiszen így megúszhatják a tömeges elszámolásokat.
Az utolsó 100 komment: