Hitelkárosultak blogja

A bankoknak is jobb, ha az adóssal közösen oldják meg a helyzetet

Több olyan visszajelzés is érkezett a hiteladósok részéről, mely szerint bankjuk az elmúlt hetekben-hónapokban egyezségkötési ajánlatta kereste meg őket. A jelenség meglepő, de egyáltalán nem egyedülálló: Számos országban a bankok szinte általános jelleggel alkalmazzák az egyezségkötést ügyfeleikkel. Erre egyébként természetesen Magyarországon is van jogi lehetőség. A kérdés csak, hogy miért nem tették ezt korábban? És, hogy mit tudnak elérni ezzel az adósok?

Ugyan nem tömeges jelenségről van szó, de tény: az utóbbi időben számos adóst keresett meg bankja azzal a céllal, hogy valamilyen alkut ajánljon fel. Ezekben az esetekben alapvetően arról van szó, hogy a törlesztő részlet mérséklésével, illetőleg a tartozás egy részének elengedésével a bank valahogyan rávegye a már rég apátiába süllyedt adósát, hogy valamit azért fizessen.

A gyakorlat egyáltalán nem idegen, sőt a kérdés az, miért nem mentek a bankok az adósság-válság és az ezzel járó kormány-bank-adós hercehurca elébe már ilyen stratégiával sokkal korábban? Az adósoknak azonban ezúttal is figyelnie kell, nehogy bedőljön a mézesmadzagnak.

Durva sértés: a devizahiteles ügyvéd „nem jogász” a Kúria egyik vezetője szerint

Befolyástól mentesek a bírók az ítélkezésben – nem győzte hangsúlyozni Darák Péter, különös tekintettel a hiteladósok és a bankok közötti jogi vitákra. A Kúria elnöke a legfőbb bírói fórum szokásos féléves tájékoztatóján igyekezett mindent megtenni azért, hogy ne érje szó az utóbbi időben sokat kritizált bíróságok működését. A Kúria igyekezete ellenére leszögezhető: Önmagában már az is problematikus, ha a bírósági szervezet élén álló vezetőnek már „mosdatnia” kell a bíróságokat.

Sajtótájékoztató keretében adott fontos információkat a Kúria Budapesten: A legfőbb bírósági szervezet vezetői elárulták, hogy az utóbbi hónapokban ismét drasztikusan emelkedtek az ún. „devizahiteles perek”. Egyúttal nem győzték hangsúlyozni, hogy a bírók abszolút nem elfogulatlanok – sem politikailag, sem a bankok vonatkozásában.

A kijelentés nyilvánvalóan közvetlen reakció volt a sajtó által is felkapott egyes ügyekre, illetőleg a kormány és a bírósági szervezetrendszer összefonódásának gyanújára is.

Továbbra is pörög a lakáspiac a nagyvárosokban

Több mint tízezer lakás került eladásra egy hónap alatt és az árak is folyamatosan növekedni fognak – derül ki a lakáspiac elemzőinek összegzéseiből. A lakások eladása az adósoknak is opciót jelenthet arra, hogy kiugorjanak a rájuk szakadó hitelekből. Azonban óriási hibákat is el lehet követni a lakás elpasszolásával.

Amíg a kétezres évek elején még lasszóval fogdosták a vevőket az ingatlanközvetítők, az elmúlt két évben robbanásszerűen nőtt a kereslet a nagyvárosi lakások iránt.

Ennek megfelelően az árak is óriási növekedésnek indultak: 2012 környékén még nehezen lehetett vevőt találni ideális helyen fekvő, fővárosi lakásokra tízmillió forint körüli összegekért. Azóta a helyzet nagyot változott és az árak is sok esetben a többszörösére emelkedtek: Ez pedig reális alternatívát nyithat azok előtt a hiteladósok előtt, akik jelzáloghiteleikben ragadtak és még mindig megvan az ingatlanjuk.

Pozitívak a bankok kilátásai és a Brexittől sem kell tartaniuk az elemzők szerint

Amíg a Brexit miatt Angliában rettegnek a bankvezetők, addig Magyarországon ismét örömünnepet tarthatnak: Pozitívra javította ugyanis a hazai bankrendszer kilátásait a Moody's Investors Service. Az egyik legnagyobb nemzetközi, pénzügyi elemző cég indoklása szerint a javuló feltételek és környezet jót tehet a bankok működésének és a szektor újra nagy nyereségeket kaszálhat.

A Moody’s szakvéleménye egyértelműen alátámasztja azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a hazai bankok és a kormány gyakorlatilag kiegyeztek egymással, így nem várható újabb bankháború – legalábbis egyelőre nem. Ez azt jelentheti, hogy a hitelezés is felpöröghet – remélhetőleg az elmúlt évtized horrorisztikus hibái nélkül.

Az Erste megvásárlásával megint nagy lehet a kormányzat felelőssége a hitelezésben

Már a devizahiteles mentőcsomag bevezetését megelőzően is hallani lehetett róla, most viszont már tény: a magyar állam (is) tulajdonosa az egyik legnagyobb hitelintézetnek, az ERSTE Bank-nak. A tranzakció egészen biztosan stratégiai fontosságú a magyar kormánynak, kérdés azonban, hogy változik-e az ERSTE stratégiája a hiteladósai, elsősorban az – egykori – devizahitelesek irányába.

Ahogyan az a héten közismertté vált, aláírta azt a megállapodást a magyar állam, amelynek értelmében 15 százalékos kisebbségi tulajdonosa lett az Erste Bank Magyarország Zrt.-nek. A bank felvásárlása egy újabb jele annak, ami oly a kormányzat oly sok más intézkedéséről is lerí: a magyar kormány hosszú huzavona és látszólagos keménykedés után végül kiegyezett a hazai bankokkal és stratégiai intézkedésekbe kezd a pénzügyi piacon.

A kérdés csak, hogy a valójában elmaradt adósmentést követően mi lesz így a még mindig több százezer embert érintő hiteladóságokkal, így pl. az Erste adósaival.