Hitelkárosultak blogja

ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
végrehajtási ügyekben (klikk ide)
ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
egyéb ügyekben (klikk ide)

Hirdetés

Bemutatkozás

Kedves Látogatónk!

Oldalunk, a Hitelkárosultak blogja egy 2009-ben civil kezdeményezésre létrejött és 2021-ben is aktívan működő társadalmi fórum, amely lehetővé teszi az adóssággal küzdők számára, hogy az érintettek ajánlása által megismerjék azokat az ügyvédeket, adósságszakértőket, szervezeteket, akik a legjobb megoldásokat szállították az elmúlt tízenegy-két év során. Ők váltak a blog szakmai partnereivé 2012-től, így konkrét segítséget is nyújtanak a blog látogatói számára, Mindazok az ügyvédi irodák, követeléskezelési szakértők és szervezetek, akik 2012-óta a blog olvasói visszajelzései alapján a legsikeresebbnek és legmegbízhatóbbnak bizonyultak, az alábbi weboldalon lettek egybegyűjtve: bankihitelkaroslutak.hu 

Írásainkat megtalálja az Index címoldalán, a portfolio.hu-n, a bankihitelkarosultak.hu-n és más oldalakon.

Kérjük olvasson tovább...

A blog által ajánlott jogászok, bankügyi és követeléskezelésben járatos adósságszakértők 2009-óta foglalkoznak Magyarországon lakossági adósságkezeléssel. Olvasóink ajánlásai alapján ismerik azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenthető vagy véglegesen megoldható az adósságprobléma, akár végrehajtási eljárás alatt is. Mivel a követeléskezelés szakterületén több mint tizenkét éves gyakorlattal rendelkeznek, így jelentős (használható) kapcsolatrendszerük és válságkezelési tapasztalatuk halmozódott fel az adósságkezelési eljárások területén (peres vagy peren kívül egyaránt).

Keresse a bankihitelkárosultak irodáját, ahol az ügyének megfelelő ügyvédet, szakembert, vagy társaságot fogják kiajánlani Önnek.

Üdvözlettel, Hitelkárosultak blog szerkesztőség

Felhívás!

Hirdetés

https://bankihitelkarosultak.hu/peren-kivuli-egyezsegkotes/

Hitelkárosultak blogja

Padlóra küldött egy rosszul megválasztott hitel? Itt már mindent láttunk, neked is tudunk segíteni!

E-mail

 Bedőlt a hiteled? Kopogtat a végrehajtó? Keresed a megoldást? Lehet, hogy elévült a tartozásod? Nincs reménytelen helyzet! Írj nekünk, vagy látogass el a 2009-óta működő bankihitelkarosultak.hu weboldalra:

ELÉVÜLÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE

ELÉVÜLÉSI IDŐK KISOKOS

MEGÁLLAPODÁS KÖVETELÉSKEZELŐVEL

VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉS

ÍGY LEHET A VÉGREHAJTÁST FELFÜGGESZTENI-INGYENES EBOOK

MEGÁLLAPODÁS INTRUM ZRT-VEL

 

Facebook

Friss topikok

Címkék

adókedvezmény hitel (1) adósmentő csomag (1) adósság (2) aegon (1) ajánló (10) állami megoldás (1) árfolyamgát (4) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (2) árverezés (11) áthidaló kölcsön (4) átverés (6) autóhitel (1) autó hitel (2) axa (6) axa bank (1) bank (6) bankérdekek (1) bankfelügyelet (23) banki költségek (54) banki perek (5) bankok (3) bankszövetség (6) bank válaszol (6) bedőlt hitel (98) behajtás (33) bhke (1) budapest bank (3) Budapest Bank (1) céges sikersztori (1) cetelem (1) cib (4) citibank (1) credithill (20) családi csődeljárás (1) csalás (3) csok (1) devizahitel (268) devizahiteles ügyvéd (136) devizahitel állami megoldás (47) devizahitel egyezség (2) devizahitel európai bíróság (4) devizahitel hibás termék (4) devizahitel közérdekű kereset (1) devizahitel kúria (3) devizahitel megoldás (4) devizahitel megoldások (128) devizahitel per (144) devizahitel perek (5) devizahitel pertársaság (1) devizahitel semmis (2) devizahitel sikerek (3) devizahitel ügyvéd (4) devizahitel végrehajtás (3) devizahitel végrehajtás portfolioblogger devizahitel per hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd (1) devizhaitel megoldások (2) devizhitel megoldások (1) diákhitel (2) egyoldalú szerződésmódosítás (17) eladósodás (72) elérhetőség (1) életbiztosítás (2) elévülés (14) elévülési idők (3) elévülés kisokos (2) elévülés megszakadása (4) elévült tartozás (8) előadás (1) előtörlesztés (1) erste (19) eszközkezelő (3) etikai kódex (3) Európai Bíróság (5) európai bíróság devizahitel (5) felhívás (3) fhb (1) fizetési meghagyás (5) fizetési moratórium (2) fizetési nehézség (118) FMH (1) fmh (1) folyószámlahitel (3) forinthitel (8) forintosítás (5) futamidő (2) gvh (1) gvh bírság (1) hazai bankok (4) hírek (15) hitelbírálat (4) hitelezés szigorítása (28) hitelfelvétel (1) hitelintézetek (1) hitelkárosultak (7) hitelkártya (5) hitelkiváltás (4) hitelösszevonás (3) hitelsikerek (35) hiteltörlesztési moratórium (6) hiteltörlesztési moratórium 2021 (4) hitel sikerek (134) hitel törlesztő részletek (1) humor (1) ingatlanpiac (2) Intrum (2) Intrum Justitita (2) jelzáloghitel (39) jövedelem letiltás (1) k&h (2) kapcsolat (1) kásler devizahitel (2) khr lista (3) kilakoltatás (1) kilakoltatás stop (1) követelé (1) követeléskezelők (2) közjegyzők (1) kúria (3) lakásárak (1) lakáshitel (81) lánctartozás (1) magyar (1) magyar bankok (4) matolcsy (3) Matolcsy (2) Mészáros Lőrinc (1) mkb (6) mkb bank (1) mnb (4) modern adósrabszolgaság (3) moratórium (7) ócsa lakópark (1) okirat-hamisítás (1) olvasói levél (94) orbán devizahitel (3) Orbán hitel (1) orbán viktor devizahitel (2) otp (10) otp bank (1) pénzügyi tanácsadó (15) peren kívüli egyezségkötés (1) portfolioblogger (370) pszáf (7) raiffeisen (6) robbantás (1) sajtóanyag (5) Schadl György (3) Schadl György és Völner Pál (3) segítség (56) sikersztori (1) szakértői sarok (12) személyes történet (2) személyi hitel (7) takarékszövetkezet (1) tanácsok (56) társadalmi szolidaritás (2) tartozás (39) tartozás elévülése (2) ucb (3) undefined (1) unicredit (1) üzenet (4) van megoldás (5) végre (1) végrehajtás (81) végrehajtási eljárás (10) végrehajtási jog elévülése (4) végrehajtási kifogás (2) végrehajtás elévülése (1) végrehajtás felfüggesztés (7) végrehajtás felfüggesztése (5) végrehajtás ha nincs semmim (1) végrehajtás leállítása (5) végrehajtás megszűntetése (2) végrehajtás megszüntetése (6) végrehajtó (8) végrehajtói botrány (1) végrehajtó botrány (2) végtörlesztés (9) vélemény (39) versenyhivatal (1) volksbank (1) Völner Pál (1) Címkefelhő

Portfolio Blogger

Portfolio hírbox

Túl messzire mentek el a bankok

2014.06.17. 12:38 | Élet a hitel után

Csak most dőlt el: Mégiscsak érdemes lehet pereskedni a devizahiteleseknek

„Túl messzire mentek a pénzintézetek” – ismerte el sajtónyilatkozatában még a Bankszövetség korábbi elnöke is. Felcsúti Péter szerint a bankok ugyan még kedvezőtlenebb döntéssel is számoltak, így is azonban érzékenyen érinti őket a Kúria tegnapi döntése.  Mint ismeretes, a legfőbb magyar bírói fórum összetett döntést hozott a tegnapi jogegységi határozatában, a jelenlegi helyzethez képest azonban összességében a bankok járnak rosszul. Az egyoldalú szerződésmódosítások felülvizsgálata nyomán több százmilliárd forint sorsa válhat kérdésessé.

 

A devizahitelekre szakosodott ügyvédeknek kedvezett leginkább a Kúria hétfői döntése. Ugyan akár a devizahitel-szerződések teljes érvénytelenségének kimondása is benne volt a pakliban, végül azonban köztes eredmény született: Így a devizahitel-szerződéseket majd egyesével kell megvizsgálni, ami sok jogi munkát, sok pert és persze sok megbízási díjat jelenthet egyes ügyvédeknek.

Ami a Kúria döntését illeti, már régen meg kellett volna hoznia határozatát a legfőbb magyar bírói fórumnak. Szó szerint évek óta vár a magyar közvélemény arra, hogy valamilyen döntés szülessen az ügyben. Akinek volt devizahitel-szerződése, az azért. Akinek nem volt devizahitel-szerződése, az pedig azért, mert jól tudta, az egész nemzetgazdaságot, így a saját sorsát is befolyásolja a jelentősrészt a devizahitelek miatt kialakult adósságspirál.

Az árfolyamkockázat elmegy, az árfolyamrés nem

A Kúria az árfolyamkockázattal kapcsolatban kimondta, mivel a szerződés fontos elemét képezi, ezért ennek a tisztességtelensége nem vizsgálható főszabály szerint. Magának a szerződési konstrukciónak a lényegi eleme az árfolyamkockázat a bíróság szerint. Tehát nem tisztességtelen az sem, hogy a devizaalapú hitelek árfolyamváltozásának következményét teljes mértékben a az adós viseli. Azt viszont lehet vizsgálni, hogy az ezzel kapcsolatos banki tájékoztatás megfelelő, világos, pontos volt-e: ha nem, akkor tisztességtelen lehet a szerződés. A döntés azért is érdekes, mert a fogyasztóvédelmi szabályok általában az adott szerződési feltételekkel kapcsolatos bizonyítási terhet a fogyasztóval szerződő fél, jelen esetben a bankok oldalára helyezik.

 

Az egyoldalú szerződésmódosítás önmagában nem tisztességtelen ugyancsak. E vonatkozásban azt kell megvizsgálni, hogy az adott szerződések teljesítik-e azokat a kritériumokat, amelyek szerint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő okok listája egyértelmű, érthető, arányos, átlátható, felmondható, illetve hogy érvényesül-e a szimmetria elve. (Vagyis, hogy csak az adósok számára kedvezőtlenebbül módosulhatnak a feltételek.) A Polgári Kollégium vezetője szerint ez a legnagyobb horderejű döntés, mivel ezek olyan szigorú kritériumok, amelyeknek – könnyen lehet – igen kevés jelenlegi megállapodás felel meg. Ez azt eredményezheti, hogy a konkrét szerződésekkel kapcsolatban ki kell mondania a bíróságnak, tisztességtelen volt az egyoldalú kamatemelés, a felemelt kamat érvénytelen, így a korábban alkalmazott kamattal kell újraszámolni a szerződést. Ez az a pont, amelyen sokat veszthetnek a bankok, keveset nyerhetnek az adósok és igen sokat az ügyvédek…

Az utolsó nyitott kérdés az árfolyamrésre, azaz a vételi és eladási - árfolyam különbségére vonatkozott. Összhangban a Kásler-ügyben hozott határozattal, a Kúria újfent kimondta az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelenségét. Ennek oka, hogy nem áll mögötte devizaszolgáltatás, ráadásul nem világos és nem érthető. A hitel folyósításakor és a törlesztések beszedésekor alkalmazott két különböző árfolyam helyett a Kúria szerint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyama az irányadó, ezt kell alkalmazni.

Viktoron a sor

A mintegy négy másfél év óta tartó ígéret-dömpinget követően immár tényleg az Orbán-kormányon a sor, hogy alkosson valamit.

Ahogyan a Kúria szóvivője is utalást tett rá, a most született határozatok a jövőre nézve adnak iránymutatást a bíróságoknak, de visszamenőlegesen nem rendezik a devizahitelesek helyzetét. Ehhez ugyanis jogalkotás, vagyis az Országgyűlés szükséges. Az árfolyamréssel kapcsolatosan jogszabályban rendelkezhetnek majd úgy, hogy minden devizaalapú kölcsönszerződést alakítsanak át a bankok olyképpen, hogy a vételi és az eladási árfolyam helyett a jegybank középárfolyamát vegyék bele a szerződésbe. Jóval összetettebb a helyzet az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatosan, egységesen nehéz szabályozni a tisztességtelen pontokat, mozzanatokat.  

Ami tény, a hitelintézetek nem jártak el tisztességesen ügyfeleikkel szemben, mondhatni „legombolták” őket. Az egy ügyfélre jutó árfolyamrés és hasonló megoldások tízezer forintjai összességében százmilliós, vagy akár milliárdos nyereséget hozhattak a hitelintézeteknek.

Hosszú-hosszú évek kellettek, míg végre legalább ezt kimondták

Címkék: devizahitel végrehajtás portfolioblogger devizahitel per hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd hitelsikerek

33 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hitelkarosultak.blog.hu/api/trackback/id/tr326310431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ahanem01 2014.06.17. 16:46:09

És mi van a már felmondott kölcsönszerződésekkel? Mi van a végrehajtott kölcsönszerződésekkel? Ha tisztességtelen az árfolyamrés, akkor a THM sem lehet pontos, nem? Akkor pedig kuka az a szerződés. Egyébként mit jelent, hogy tisztességtelen? Ha lopok, az tisztességtelen/tisztességes?
Megannyi kérdés....

rozsé drazsé 2014.06.17. 16:47:08

Én leszek az első??? Vagy a többieket már kimoderálták?

Akkor kezdjük:
Ami a leginkább felháborít, az a Bankszövetség nyilatkozata. Eszerint a Kúria döntése "méltánytalan". Valóban az. Mégpedig az adósokra nézve.
Az árfolyamkockázat kérdésében az a véleményem, hogy az a legméltánytalanabb, hogy ebben a körben mindent áthárítanak. Olyan költséget is, ami nem merülhetett volna föl akkor, ha a bankok a megfelelő szabályozottság mellett és kellő óvatossággal, nemcsak az adósok f.szával verve a csalánt járnak el. Mert - ha jól értem - az árfolyamkockázat legnagyobb része abból ered, hogy a CHF refinanszírozás és az adósnak kihelyezett finanszírozás tartama nem azonos. Az adós 20 évre kapta a kölcsönt, de a bank csak 3-36 hónapra kapta ugyanazt az összeget. Az ugye világos, hogy a bank senkinek nem adott CHF-et, csak forintot. Tehát a CHF (ha van, volt egyáltalán) nála maradt. Azaz, ha forintért vett 160 HUF/CHF árfolyamon, akkor ez a forrás ezen a HUF értéken van nála, amíg vissza kell fizetnie. HA CHF-ben vette föl és CHF-ben tartja a nemzeti bankban, majd CHF-ben fizeti vissza svájcba, akkor mit bukott el az árfolyamon? Semmit. Feltéve persze, hogy nem havonta, negyedévente, vagy overnight üzletel a frankkal, viszont ilyen források mellett adja oda 20 évre a parasztnak. A bank viszont ezzel nem törődött, hanem áthárította a saját üzleti döntései minden kockázatát a fogyasztóra. Ráadásul úgy, hogy arról, hogy az árfolyam kockázat azért terheli az adóst, mert a refinanszírozás feltételei nem azonosak a kihelyezett hitel feltételeivel, nem avatott be senkit. Különösen nem a hitelfelvevőt.

És ez a Kúria szerint rendben van. ez a felek egyenlőségének elve, mi? Wellmann? Ezek szerint ha a bankigazgató kesztyűben recskázik, azt is az ügyfél fizeti, meg ha pucér tenyérrel, akkor azt is? Tök mindegy, hogy az egyik fél hogyan dönt, a másiknak az egyik fél döntésének összes következményét állnia kell?

És ez lenne a bankszövetség szerint a "méltánytalan"? Szegények, de sajnálom őket...

De van itt más is. Néztem tegnap ezeket az un. bírókat. A fejeket.

Ezek azok az emberek, akik 6 évesen kantáros gatyóban a homokozó mellett sírtak, mert az erősebbek kipofozták őket onnan. 11 évesen meg elvették a labdájukat és nem focizhattak, mert kib.sz..tt bénák voltak és labdával együtt sem állhattak be az ügyesebbek közé. Most meg a kiváló, summa cum laude előmenetelük alapján több százezer ember sorsáról döntenek, de úgy, hogy még mindig félnek, hogy kipofozzák őket a homokozóból, vagy elveszik a labdájukat. Ezért a nagyfiúkat meg sem merik kérdezni, hogy "te, bakker, hát miért overnight vettél föl CHF forrást, ha egyszer 20 évre adtad ki"? És hogy ebből mi következik...azt nem is értik...

Aztán: árfolyamrés! nekem három devizahitelem is volt három különböző banknál. Egyiknél sem lehetett soha egyetlen másodpercre sem azonosítani, hogy milyen árfolyamon és miért pont azon számolt el a drága pénzintézet. Nemhogy a vétel/eladás kérdése nem volt tiszta, hanem az, hogy egyáltalán létezik olyan árfolyam amin ezek számoltak? A CIB-nél olyan árfolyam volt az elszámolásaikon, amit soha sehol nem tettek közzé. A K&B nemes egyszerűséggel soha nem adott elszámolást.
Azért még annyit hozzá, hogy ha nem a kantáros hülyegyerekek ítélkeznének, akkor valószínűleg végiggondolnák, hogy ha az árfolyamkockázat okés, akkor az árfolyamrés miért is nem? És fordítva: ha az árfolyamrés nem oké, akkor az árfolyamkockázat sem. Merthogy ez a két dolog összefügg. Árfolyamkockázat akkor van, ha a bank minduntalan elad és vesz CHF-et. Akkor viszont nyilván van vételi és eladási árfolyam is. Tehát járandó lehetne. És végül is a szerződésekben ez benne szokott lenni. Hogy eladásin folyósít és vételin törlesztek.

Azaz csak jelzem. hogy a jogegységi még súlyosan illogikus is. De mit is vártunk ezektől?

Az óriási, óriási probléma abban van, hogy a pénzintézet-fogyasztó viszonylatban semmilyen szabályozás nem volt 1996-2003. között, 2003-2009 között látszatszabályozások, 2010-től pedig "se ajtó, se ablak" szabályozás volt. Most 2014-ben eső után köpönyeg mit tudnak csinálni? Vagy a lakosságot, vagy a bankszektort kellene romokba dönteni. A kantáros gatyók az utóbbit választották. Hiába, no, a nagyfiúktól félnek.

rozsé drazsé 2014.06.17. 17:02:13

Ja! És kihagytam az egyoldalú szerződésmódosítást. Ez aztán a cirkusz. Mindenki tudja miket írogattak le a bankok. "országkockázat" "munkanélküliségi ráta" Az egyik nálam lévő szerződés olyanokat tartalmaz, hogy csak hüledeztem, hogy ezt lehet. Kérdeném, hogy a PSZÁF mit is csinált 2000. és 2012. között? Hogy ezeket az üzletszabályzatokat hozzászólás nélkül jóváhagyta?
Valójában nem is a bankokat kellene perelni, hanem kártérítésre a Magyar Államot, továbbá az alábbi személyeket:
Medgyessy Péter, Draskovics Tibor, Gyurcsány Ferenc, Veres János, Bajnai Gordon. ezek egyetemlegesen felelnek több százezer devizaadóst ért kárért a jogalkotással és főleg annak elmulasztásával okozott károkért.
Merthogy miért is volt (van) minden fogyasztóvédelmi szabály alól kivéve a pénzintézeti szektor? Miért is van agyonszabályozva, ha a sarki fűszeres nem ad nyugtát, és rohadt a zöldsége, de valahogy miért is nincs szabály arra, hogy mit tehet meg egy bank az ügyfelével szemben?
Miért is van az, hogy a bankkal szembeni PSZÁF pnaszokat évtizeden keresztül postafordultával hazavágták, mert az üzletszabályzat szerint minden rendben volt, peig az üzletszabályzatot a PSZÁF hagyta jóvá? És hogy ezt lehetett. Nekik mindent lehetett? Az adósnak meg mindent kötelező? Kötelező viselni a felelőtlen üzleti döntések következményeit és még panaszkodni sem lehet, mert nem érdemes? Ja, és ez a Kúria szerint rendben van.

Ez a jogállam magyar módra?

Csak azt mondom a kantárosgatyósoknak: ha pedig a jog nem, akkor az erőszak. Keresitek még a CIB fiók robbantóját?

Keressétek! Amíg csak egy van.

És, ha ötszáz lesz?

Ibn al-Haiszam 2014.06.17. 17:16:35

@rozsé drazsé: Lehagytad a listádról a Járait meg az Orbánt. Vajon miért tartották mesterségesen magasan a forintkamatot, ezzel a devizahitelek felé terelve a népet?

2014.06.17. 17:31:14

@rozsé drazsé: Akartam írni valami részleteset de felénél meggondoltam magam, te sem a fejeddel gondolkozol...

Mokele-Mbembe 2014.06.17. 17:48:10

@rozsé drazsé: Az oké, hogy nem érted egy bank finanszírozásának működését, de akkor ne osszad már az észt hülyeségekkel. Én sem kezdem el fikázni a mosógépem vezetékezését, hiába használom nap mint nap.

Csak az alapoknál maradva:
árfolyamrés óvodásoknak: www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/de_most_komolyan_mi_az_hogy_arfolyamres.200086.html

Kamatemelés:
Szerinted honnan van az a pénz, amit te húsz évre hitelbe kaptál? Egy biztos: nem húsz éves, fix kamatozású betétből. Márpedig mivel az ország gyakorlatilag lekukázta magát 2008 után, értelemszerűen nőttek a magyar bankrendszer által fizetett kamatok a megemelkedett kockázatok kompenzálására. Miből fizessen a bank betéti kamatot, ha nem a hozzá befolyó hitelkamatokból? ha a pék drágábban adja a kiflit, akkor a kisboltban is drágább lesz.

Persze az ilyesmiről nemigen van szó valóvilág-éjjelnappalbudapest tengelyen, de ne is törődjetek vele.

rozsé drazsé 2014.06.17. 18:04:35

Megjöttek a bankárok a blogra! Welcome! Hisziapiszi...amit mondtok.

rooter 2014.06.17. 18:39:42

@rozsé drazsé: Már hiányoztak a seggfejek. Én azt nem értem, ha nem érinti a téma őket, akkor mi a bánatos francnak kell mindenhol okoskodniuk. De igazából csak olvasgassatok, így legalább időben megtudjátok, hogy közeleg a bukás. Buzi bankbérencek.

rozsé drazsé 2014.06.17. 19:18:56

@Mokele-Mbembe:
Okostojás! Hogy nem betétből van az tiszta. Nem ez a kérdé. Hanem az, hogy miért overnight, vagy egy-három hónapos futam. Miért nem tette le a forrását fedezetbe. Ha pedig nem tette le, az az ő kockázata, nem az enyém. Qrvra leszarnám, hogy milyen a bank forrása, az az ő dolga. Hogy miből fizetem, az meg az enyém.Ha nem hárítja át a saját üzleti döntésének minden következményét senkit nem érdekel miből finanszíroz.

program készítő 2014.06.17. 19:24:41

Benne volt ebben a bizniszben mindenki,bankszövetség,politikus.Ha csak a magánnyugdíjpénztárra gondolok kihozhattak volna svájci frankban mekkora hozamot--de nem--azt is sikerült elcseszniük.

conchita 2014.06.17. 21:43:05

Őőőőő... akkor ugye a devizahitelesek megfizetik azt a különbözetet is amit a forint hitelekkel szemben nyertek?

conchita 2014.06.17. 21:45:47

@rozsé drazsé: "Valójában nem is a bankokat kellene perelni, hanem kártérítésre a Magyar Államot, továbbá az alábbi személyeket"
Orbánt kifelejtetted, te nagyon eszetlen, ugyanis az a törvény ami lehetővé tette a devizahitelezést, az 2001-es.
Ja?! Annyi eszed nincs hogy ezt tudd, igaz?

Éwa Grek 2014.06.17. 22:44:02

Nem kell sajnálni a bankokat, de akinek nincs hitele nem is értheti, hogy mindent elintéztek, nem kellett menni sehová, csak amikor aláírtunk, szó sem volt árfolyam változásról és arról sem, hogy mivel szabad 20milliót vettünk fel, mert mondom, valósággal erőszakolták. Amikor kértem, hogy mutassák meg a pénzt, mert nem láttam még ekkora összeget , ráadásul CHF-et, kiröhöögött felhasználásút vettünk fel, (tukmáltak ránk) még +fejelik a CHF-et 5 egységgel. Tehát nem a ténylegest fizettem. Amikor felvettük arra gondoltunk, nem tudnak akkora kamatot emelni, hogy ne érje meg. Ezért nem forinthitelt vettünk fel. Az szóba sem került, mert elzárkóztunk ettől. A másik pont a dupláját kaptuk annak a pénznek, mint amennyit fel akartunk venni. Amikor kértem az előadót, hogy mutassa +, mert még nem láttam ennxi pénzt, ráadásul CHF -et, a képembe nevetett. Nem tudtam mit kezdeni akkora összeggel, ezért pár hónap elteltével visszaadtam a felvett összeg felét, amit nem írtak vissza, csak egy papírt kaptam róla és parkoló pályára tették.Ez 2008 év végén volt. Később, amikor a fiamék pénzt szerettek volna felvenni és nem kaptak +találták ezt az összeget és kiadák euróban annak 60%-át 11 évre úgy, hogy a két hitel törlesztője nem fedezi kettőnk nyugdíját. A fiam igérte, hogy fizeti, de felbomlott a házassága és egyedül nem tudta fizetni. Mivel az én nevemen van, nem is érdekli, csak a pénzt költötte el. 2020-ig van az eurós, a másik 2022-ig.

conchita 2014.06.18. 07:09:15

@Éwa Grek: Gondolkodni nem ártott volna amikor felvetted a pénzt.

conchita 2014.06.18. 07:14:45

@rozsé drazsé: Te hülye vagy teljesen. A bankok működéséről fogalmad sincs. És ha leteszi fedezetbe akkor mi van ? Hova teszi? Egy másik bankba? Arra ki fizet kamatot? Miből? A másik bank? Az miből szedi ezt be? Csak nem a kihelyezett hitelek kamatából?
Te annyira hülye vagy hogy az elképesztő. Ilyen kevés aggyal hogy tudsz létezni?

rozsé drazsé 2014.06.18. 07:44:42

@conchita:
Ha leborotváltad a szakálladat Conchita, közben volt időd átgondolni, hogy nem a kamat a kérdés, hanem az árfolyam. Ha kölcsönveszek 20 millió frankot 160 Ft/CHF-en és berakom a szalmazsákba, majd visszaadok 20 millió frankot a szalmazsákból mikor lejár a kölcsönöm, akkor kamatot bukok, de árfolyamot? Azt hogyan? Egy az egyben megvolt a szalmazsákomban a lóvé 160 forintos FRANKBAN!

A kamatot senki sem vitatja. Az árfolyam kockázat viszont kizárólag azért állt elő, mert a bank CHF adóssága rövid távú, a forintkihelyezése meg nem az, a kihelyezett kölcsönöket állandó vétel-eladással fedezte. Ez a bank döntése volt, akárhogy is nézzük. A bank üzleti döntéseit pedig áthárította a fogyasztóra. Ráadásul radikálisan és végtelenül tisztességtelenül. Olyan árfolyamváltozást is beszámított, ami valójában még őt sem terhelte.

Ne povedálj nekem Wurstie! Én pont leszarom a banküzemet, meg a banki finanszírozás rejtelmeit, mint ahogy a bank is leszarja a háztartásom finanszírozásának rejtelmeit. Meg azt is, hogy hová költözzek három kölökkel ha nem tudok fizetni...

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.06.18. 10:43:36

@Mokele-Mbembe: A pékkel nem 20 éves szerződést kötsz a kifliszállításra...

@program készítő: A nyugdíjpénztárak kezét a törvények megkötötték, nem vehettek svájci frankot, ha az előírás meghatározott arányú államkötvény, magyar részvény és külföldi részvény volt.

@rozsé drazsé: Az árfolyamkockázat azért állt elő, mert akkor éppen a franknak alacsonyabb volt a kamata és ezért az emberek frankban adósodtak el, nem forintban. Volt forinthitel is, árfolyamkockázat nélkül, csak az emberek többsége azt hitte, hogy a gazdaság nem változik, a kamatok és az árfolyamok állandóak maradnak...

Zsike51 2014.06.18. 10:53:45

Végre!
De mi lenne, ha ennyi átszenvedett év után azonnal döntene a Kormány???!!! Mire várnak még???
Ami döbbenetes, hogy pl. FHB még forrásoldali támogatást is kapott a hitelem után!!! Hányszor is kapta meg a pénzét a bank?? És még mindig Mi várjunk???
Bízom abban, hogy hamarosan olyan törvény születik, ahol kárpótolnak MINDENKIT!
Egy kis számítás: 2007-ben felvettem 5 millió forintot, 45-majd a végén már 70 ezer forintot fizettem havonta és 2011-ben kénytelen voltam eladni a termőföldemet, mert már nem tudtam volna tovább fizetni a hitelt, nos és mennyit fizettem vissza 5.6 millió forintot!!
Remélem, hogy a már visszafizetett hiteleseket is kárpótolják, mert EZ CSAK ÚGY LESZ TISZTESSÉGES....

metal · http://electric.blog.hu 2014.06.18. 15:18:51

@rozsé drazsé: De a bankok a szalmazsák helyett neked adták azt a pénzt! Vagy szerinted ami hozzád került, az miből van? Aki ennyire hülye, az legalább ne ossza az észt.
@Zsike51: 4 évre 10% körüli össz kamat, az nem hangzik rosszul!
@Éwa Grek: Na neked nem kellett volna hitelt fel venni, aki nem érti, mit ír alá, az nagyon hülye, ha mégis megteszi!

conchita 2014.06.19. 04:37:09

@rozsé drazsé: "Én pont leszarom a banküzemet, meg a banki finanszírozás rejtelmeit, mint ahogy a bank is leszarja a háztartásom finanszírozásának rejtelmeit. Meg azt is, hogy hová költözzek három kölökkel ha nem tudok fizetni... "
- Te faszkalap! Ha fogalmad sincs a pénzügyekről, akkor ne vegyél fel hitelt, hanem élj abból amid van. Ha ilyen egybites hülye vagy, akinek minimális ismeretei sincsenek a bankokról, akkor műkörmökről vagy a fociról szóló blogokban ugassál!

AdventurerCat 2014.06.19. 11:49:49

Ha valóban így történik az devizaváltás ahogy az idézett cikkben van leírva - amit azért kétlek - akkor miért nem lebbeznek fel ezen az alapon a perekben érintett bankok, és miért jött ki (azt hiszem 2010-ben) törvényben hogy ezentúl csak középárfolyamon számolhatnak? Amúgy is felmerült bennem, hogy ha ez ilyen bonyolult, és számukra is ennyi költséggel jár, akkor miért csinálták egyáltalán a bankok a devizaalapú hitelezést? Az egyoldalú kamatemelés és a forinthitelek közötti összefüggés pedig az, hogy amiért érdemes lett volna megkötni a devizahitelszerződést, az az alacsony kamat volt, amit később a forinthitelekhez hasonló kamatra emeltek. De amiről senki sem beszél, valójában a forinthiteleknél is az a helyzet, ha megnézzük mekkora felvett hitelösszeg után egy közepes mértékű futamidőre mennyi a visszafizetett összeg, helyből a feltűnő értékaránytalanságot kellene kimondani. Miért? A számítási mód miatt, ami egyaránt fennáll a forint és a devizehiteleknél is. Ha először csak a kamatot és a kezelési költséget fizetjük, vagy nagy arányban csak azt, akkor nagy összegű tőke után számolódik ez a bizonyos kamat és kezelési költség. Ez eredményezi a nagy összegű visszafizetést. Szerintem ez úgy lenne tisztességes, hogy fix összegben meghatározná a bank, egyetlen jogcímen hogy x kölcsönnek mennyi a pénzhasználati díja. Hogy az időintervallum is érvényesüljön mondjuk különböző időitervallumnak különböző díja lenne. E két öszeget aztán össze kéne adni és a futamidő hónapjaival elosztva kijönne egy tisztességes mértékű törlesztőrészlet. Akkor egy földi halandó el tudná dönteni hogy ez számára megéri-e vagy sem.

doki'81 2014.06.20. 16:17:55

@AdventurerCat: Ugye nem vagy ennyire egybites? Nem a kamatot és a kezelési költséget fizeted ki az elején. Minden hónapban csak az előző törlesztő részlet megfizetése után maradt tőke utáni összegre az egy hónapra számítottat. Hónapról hónapra nő a tőke arány a törlesztődben. Legalább nézzél utána, hogy mi az az annuitás.

AdventurerCat 2014.06.20. 23:52:12

@doki'81: Az egybites bizonyítványt az sokkal inkább kiállítja magáról aki a másik fikázásával kezdi mondandóját. Másrészt, tudom hogy a felénél megfordul az arány, ettől még tény hogy a visszafizetett összeg "rejtélyes okból" feltűnő értékaránytalanságban a kölcsönadott összeggel közepes mértékű futamidő esetén is. És sajnos a futamidőt általában az emberek jövedelme meghatározza, a törlesztőrészletek nagysága miatt. Vagyis a hitel egyszerűen túl drága. Egy 8 millió forintos hitel esetén 240 hónapra 9,8 %-os THM mellett a visszafizetendő összeg 16.662.240 Ft, tehát a hitel ára 8.662.240 Ft + Kezdeti költség: 137 100 Ft+THM számításnál figyelembe vett kezdeti költség: 86 650 Ft (kalkulátorból másolom)
Emellett tisztességtelen az átláthatatlanságra blazírozva mindenféle címkékkel felszámítani költségeket, díjakat, azt is egy istenhátamögötti ÁSZF-ben valahol az X. farendszerben.

Bal 2014.06.23. 02:06:20

@rozsé drazsé: azért nem passzol a CHF forrásának ideje a forintéval, mert ilyen 20+ éves CHF forrás nem létezik. Ha pedig létezne, pontosan annyiba kerülne a hitelezés belőle, mint a forintos. Vagy többe.

A devizahitelezés nem más, mint a carry trade egy speciális formája. Ezt nagyban űzik hedge fundok és mindenféle befektetők, akik igen gyakran meg is égetik maguk vele. A carry trade során egy alacsony kamatra kölcsönvehető valutát (pl. CHF-et vagy jent) egy magas kamatozású, de kockázatos valuta (pl. HUF) vásárlására fordítanak, a kamatkülönbözetet pedig zsebre teszik. A hedge fund a CHF-ért mondjuk magyar államkötvényt vesz, nálunk a lakosság meg lakást vett érte, de a lényeg ugyanaz.

A probléma az az ötlettel, hogy a kockázatos valuta árfolyama időnként összeomlik a kölcsönvett valutáéhoz képest. Ilyenkor az évek alatt összegyűjtött kis nyereség egy pillanat alatt elveszik az árfolyamon. És a piac ezt pontosan tudja. Bármilyen hosszú távú fedezetet is kaphatnál egy ilyen üzlethez, az árazása mindig abból indulna ki, a kölcsönösszegek kamatkülönbözete valuták között hosszú távon mindig zéróhoz konvergál. A carry trade hosszú távon egyszerűen nem működhet, hiszen akkor mindenki ezt csinálná.

Azaz a banknak sosem lesz fixen 20 évre CHF a szalmazsákjában. A bank csak közvetít közted és a forrás között: neki ebben a bizniszben egy petákja nincs benne. Ő azért kapja meg overnight a CHF-et, mert elhiszik neki, hogy majd be tudja szedni a lakosságtól a törlesztőket. De azok forintban jönnek.

Tehát ha javaslatodnak megfelelően a bank időben matchelni akarta volna a devizahiteleket, akkor pontosan annyit kellett volna érte fizetni, mint a forinthitelekért.

Érted már? Az overnight CHF manipuláció nem bug, hanem feature. Enélkül a szolgáltatás nélkül eszedbe se jutott volna felvenni a devizahitelt.

rozsé drazsé 2014.06.23. 14:45:31

@Bal:
Értem, értem. Eddig is értettem. De ebből semmi más nem következik, minthogy a bank az adósnak nem "csak" kölcsönadott, hanem spekulált az adós pénzével. Ami - mivel az adósnak erről fingja sem volt - mégiscsak tisztességtelen.

De engem nem ez zavar, hanem az, hogy a bank a spekulációban egy üzleti kockázatot vállal fel, amit teljes egészében másra hárít. Na ez a tisztességtelen. Én spekulálok, ha nyerek az az enyém, ha vesztek, fizessétek ki.

És még ezt is leszarnám. Tegye, ha teheti és van olyan hülye, akit át tud verni.

Na de mire tartjuk a jogalkotót és a bíróságokat????? Horror pénzért????

Bal 2014.06.23. 23:37:24

@rozsé drazsé: láthatóan nem érted. A hitelfelvevő spekulált. A bank semmit sem spekulált. Ő szolgáltatást nyújtott. Segített pistikének, hogy bepróbálkozhasson a carry trade-del. Ha vesztesz a lottón, akkor talán a trafikost szidod, akitől a szelvényt vetted?

A banknak ez az üzlet csak akkor jelent kockázatot, ha az adós nem törleszt. Csak ezt a kockázatot vállalta fel, semmi mást, meg is van neki tiltva minden más. A bank nem nyer semmit azon sem, ha erősödik a forint, mint ahogy azon sem, ha gyengül, nem igaz, hogy a nyereség az övé lenne. Ha nem lett volna válság, minden devizahiteles büszkén verné a mellét, hogy milyen előrelátó volt, és hangosan röhögne a forinthiteleseken.

A bíróság most van munkában, de a jogi út az mindig lassú. A dh. tényleg alapvetően egy óriási szabályozói hiba, vagy inkább tízezermilliárdos korrupció, de ezért a szocikat meg a PSZÁF-et kell elővenned, nem a bankokat. A bankok csak pontosan azt csinálták, amit a kapitalizmusban elvárunk tőlük, sőt, volt bank ami figyelmeztetett is az elején, hogy ennek nem lesz jó vége. Aztán amikor látták, hogy a szabályozó nem mozdul, vállat vontak.

AdventurerCat 2014.06.24. 11:10:59

@Bal: A hitelfelvevő spekulált, írod, de hogy tehette volna ezt ha nem tudott róla hogy ő azt tette... nem hinném hogy külön bizonyításra szorulna, hogy fogalma sem volt ezekről a banki ügyletekről ami a devizahitelezés mögött állt. Hiszen ehhez egy minimum 10 órás képzés lett volna szükséges a bankok részéről, a végén sikeres vizsgával!
És bocsánat, egy trafikosnál tudod miről szól a történet, kettő, csak a lottószelvény árát veszted el.

Bal 2014.06.24. 23:15:24

@AdventurerCat: árfolyamkockázat = spekuláció. Ehhez nem kell tudni semmiféle banki ügyletekről. Aki ezt az alapvető összefüggést nem fogta fel, vagy nem vette a fáradtságot, hogy megértse mielőtt aláírt egy papírt, hogy húsz évig milliókat fog fizetni, azt gyámság alá helyeztetném, mert magától életképtelen így a huszonegyedik század elején.

AdventurerCat 2014.06.25. 14:09:33

Kisgergely Kornél: A carry trade (MNB szemle)

"A lakossági devizahitelezés azonban sok szempontból nem tűnik hatékony „befektetésnek”.
öt tényező különbözteti meg a professzionális befektetők stratégiáitól:
1.
Hosszú lejáratú. 10 éves időtávon empirikusan nem lehet elutasítani a UIP helyességét.
A magas kamatkülönbözet magas inflációs különbözetre, vagy magas kockázati prémiumra utal. Az inflációs különbözet ilyen időtávon már megjelenik nominális árfolyamgyengülésben. A beárazott kockázat pedig 10-15 év alatt nagy valószínűséggel realizálódik.
2.
Nincs diverzifikáció. A professzionális befektetők a magas kamatozású devizák egy portfólióját tartják. A diverzifikációval nagyban lehet csökkenteni a CT kockázatait. egy-egy devizapárban azonban jelentős az idioszinkratikus kockázat mértéke. Darvas (2009) például 11 devizát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy ha 30 évvel ezelőtt valaki felvett volna egy carry pozíciót bármelyik egyedi devizapárban, legalább egyszer biztosan elszenvedett volna egy akkora veszteséget, ami az összes addig keletkezett nyereségét felemésztette volna. ez az elemzés ugyan nem alkalmazható egy az egyben a devizahitelesekre, ugyanis Darvas feltételezi, hogy a befektető tartja az eredeti tőkeáttételt, a háztartások „tőkeáttétele” azonban a hitel törlesztésével várható értékben folyamatosan csökken. ugyanakkor a potenciális kockázatokat jól illusztrálja.

3.
Kognitív torzítások a kockázatok felmérésében.
A magas carry hozamok egyik lehetséges magyarázata a pesoprobléma. Azaz a CT hosszú ideig folyamatosan nyereséges, a veszteségek ritkák, de akkor nagyok (lásd Darvas fenti példáját). Valószínűsíthető, hogy a nem professzionális befektetők a devizahitelezés kockázatának mérlege
lésekor túl nagy súlyt helyeznek a stratégia közelmúltban nyújtott teljesítményére, a potenciális kockázatok helyett.

4
Externáliák.
A háztartások egy szempontból kedvezőbb helyzetben vannak a külföldi carry traderekhez képest.
bizonyos szinten védettek a nominális árfolyam ingadozásaival szemben. egy leértékelődés okozta infláció ugyanis nominálisan felértékeli a háztartás vagyonát és jövedelmeit. Azonban míg a nominális árfolyam változása azonnal megjelenik a törlesztőrészletben, a hazai árszínvonalba csak lassan és részlegesen épül be. Így ez a védelem a gyakorlatban nem nagyon működik. Ráadásul egy nominális árfolyamgyengülés hatására a devizaadósok maguk is generelják a reálárfolyam leértékelődését azzal, hogy kényszerűen visszafogják a fogyasztásukat, és likvidálják ingatlanfedezeteiket. ezzel a többi adós vagyona, jövedelme tovább csökken az adóssághoz képest...."

Ez az amit nem tudtak a hitelfelvevők, ők pénzt akartak kedvező feltételek mellett. A megelőző árfolyam-mozgások és az ehhez viszonyított bérek változásai alapján nem tűnt ésszerűtlennek a kockázat.
A profik viszont tudták hogy ez gáz, úgyhogy gyorsan áthárították a szerződésekben a balhét. Pont úgy ahogy ezt itt valaki írta: ha bejön akkor minden ok, ha nem, fizesse a veszteséget az adós.

Bal 2014.06.25. 22:49:31

@AdventurerCat: az elemzés teljesen korrekt, de te már láthatóan nem értetted meg, így aztán jó nagy butaságokat olvastál ki belőle. A lottós hasonlatnál maradva, szépen pontokba foglalva elmagyarázza, miért nem éri meg lottószelvényt venni. De hogy ebből neked az hogyan jutott az le, hogy a lottósnak be kéne szállni a te szelvényedbe, az rejtély. Azt meg végképp nem tudom, milyen lócsontból olvastad ki, hogy ha a nyereség a banké, a veszteség az adósé.

A lakosság természetesen totálisan alkalmatlan arra, hogy carry trade ügyleteket vigyen. Én is ezt írtam, ezt senki sem vitatja. [ A "megelőző árfolyam-mozgások" ügyében azért ha húsz évre veszek fel valamit, azért józan paraszti ész szerint is meg kéne nézni mondjuk legalább harminc évre visszamenőleg a CHF-et, és láttak is volna csodákat 1980-85 tájékán, de mindegy. ] De ezt megakadályozni NEM a bankok dolga, hanem a szabályozóé. Egy piaci szereplő nem fog a köz távlati érdekében eljárni, seggbe is rúgnák a tulajdonosai, a részvényesei, és azonnal csődbe menne.

A szabályozó hibázott, de inkább politikai és üzleti okokból sunnyogott. A szocik konkrétan elmondták a bizottsági meghallgatáson, hogy politikai okokból engedték a devizahitelezést: iszonyat népszerűtlen lett volna 2005-2007 környékén, ha betiltják.

Ha tényleg érteni akarod, mi is történt valójában, itt egy jó elemzés két részben:

hvg.hu/gazdasag/20111105_OTP_bankok_devizahitelezes_okai

hvg.hu/itthon/20111114_Orban_Gyurcsany_devizahitelezes_felelosse

AdventurerCat 2014.06.27. 12:55:49

Lottós hasonlat már eleve nem volt jó :)
1. A lottózóba szerencsejátékot mész űzni, a bankba meg azért hogy hitelt kapj ingatlanvásárlásra, és feltételezed a bankról hogy nem fog olyan balhéba belevinni amivel mindenedet elveszíted, mert akkor Don Corleonéhoz mész inkább ha ezt akarod.
2. A lottószelvény ára az esetleges nyeremény 0,000001 %-a és nem kell a nyereményt kifizetned ha nem nyered meg.
Ezt írtam: "Pont úgy ahogy ezt itt valaki írta: ha bejön akkor minden ok, ha nem, fizesse a veszteséget az adós. "
Te pedig ezt: " Azt meg végképp nem tudom, milyen lócsontból olvastad ki, hogy ha a nyereség a banké, a veszteség az adósé." - Érzékelhető a különbség.
A banké elvileg csak a devizák kamatkülönbözete, ha valóban volt devizaügylet a "devizában nyilvántartott hitelezés" mögött, mely elnevezés nem erre utal.
Ezt sajnos nem tudom, de bankvezetői forrásból tudom, hogy csak egy kisebb része mögött volt valójában valuta a kiadott hiteleknek. Ez az információ olyan személytől van, akivel semmilyen banki és egyéb érdekeltségi viszonyban nem vagyok.
Persze, jó lenne tudni hogy mi a mindkét irányban szélsőséges vélemények mögötti objektív valóság, de azért az mégsem oké hogy emberek a laikusságuk miatt így le legyenek nullázva.
Nem véletlen hogy normális ítélőképességgel rendelkező ember manapság jó nagy ívben elkerüli a bankokat, ha teheti. Pont azért mert nem tudja ezek után hol, mikor verik át, és igaza van. Hogy lehet hogy a szüleink felvettek hitelt és visszafizették csont nélkül? És amit elmondtak az volt leírva. Azzal semmi baj, hogy egy bank is profitból él, nyilván ára van a pénzhasználatnak, csak kéne valami mérték ebben.
Én ott tartok hogy még hűségnyilatkozatos telefont se veszek soha többet.
Az egyik idézett cikkedből is az derül ki hogy kapacitálták a népet e felé. Akkor húzza ki a szarból az embereket a kormány, vagy a szabályozó, aki végső soron a kormány. De a legszimpatikusabb ez a háromfelé megosztott felelősség.
Ha érintett lennél, másként látnád a dolgokat, viszont pont azért nem vagy érintett, mert te - úgy tűnik bennfentesként - biztosan tudtad miről szólt a történet. Meg talán nem is az volt a mérlegelés tárgya hogy most fizess x forintot albérletre, ami sose lesz a tiéd, vagy ugyanezt a pénzt hitelre amikor a lakás elvileg a végén a tiéd lesz. Úgy tűnik csak elvileg. Végül mégiscsak "albérlet" lett, ha egyáltalán el tudta adni az aki szarban volt, mert ismerek olyat, akinek a bérét 50 %-ban még le is terhelték amellett hogy végrehajtották a házát.

A végső konzekvencia az, hogy tisztességtelen volt kiajánlani is olyan konstrukciót, ahol túl nagy a kockázat, még ha alá is írták a birkák, ettől még a tisztességtelenség ténye megállapítható jogilag az ajánlattevő részéről.

Gubás Gabriella 2014.07.28. 09:22:00

hungarianmoneyfraud.beep.com/index.htm
Mi tehát a nagy titok? Hogyan lehet elektronikus fedezet nélküli pénzt gyártani? A Naszvadi által összerakott csalás alapvető
lényege, hogy az állam a valóságban még be nem szedett bevételeit 7-8 hónapra előre képes lekönyvelni, azaz olyan pénzeket tud
kimutatni, amik nem állnak a rendelkezésére. Az összegek jönnek, mozognak, kezelik őket, miközben a valóságban azok nem léteznek. A
lentebb részletezett eszközökkel vált a politikai vezetés képessé arra, hogy a nemzetközi hitelezők és befektetők megtévesztésével
süti beállítások módosítása