Csak most dőlt el: Mégiscsak érdemes lehet pereskedni a devizahiteleseknek

„Túl messzire mentek a pénzintézetek” – ismerte el sajtónyilatkozatában még a Bankszövetség korábbi elnöke is. Felcsúti Péter szerint a bankok ugyan még kedvezőtlenebb döntéssel is számoltak, így is azonban érzékenyen érinti őket a Kúria tegnapi döntése.  Mint ismeretes, a legfőbb magyar bírói fórum összetett döntést hozott a tegnapi jogegységi határozatában, a jelenlegi helyzethez képest azonban összességében a bankok járnak rosszul. Az egyoldalú szerződésmódosítások felülvizsgálata nyomán több százmilliárd forint sorsa válhat kérdésessé.

A devizahitelekre szakosodott ügyvédeknek kedvezett leginkább a Kúria hétfői döntése. Ugyan akár a devizahitel-szerződések teljes érvénytelenségének kimondása is benne volt a pakliban, végül azonban köztes eredmény született: Így a devizahitel-szerződéseket majd egyesével kell megvizsgálni, ami sok jogi munkát, sok pert és persze sok megbízási díjat jelenthet egyes ügyvédeknek.

Ami a Kúria döntését illeti, már régen meg kellett volna hoznia határozatát a legfőbb magyar bírói fórumnak. Szó szerint évek óta vár a magyar közvélemény arra, hogy valamilyen döntés szülessen az ügyben. Akinek volt devizahitel-szerződése, az azért. Akinek nem volt devizahitel-szerződése, az pedig azért, mert jól tudta, az egész nemzetgazdaságot, így a saját sorsát is befolyásolja a jelentősrészt a devizahitelek miatt kialakult adósságspirál.

Az árfolyamkockázat elmegy, az árfolyamrés nem

A Kúria az árfolyamkockázattal kapcsolatban kimondta, mivel a szerződés fontos elemét képezi, ezért ennek a tisztességtelensége nem vizsgálható főszabály szerint. Magának a szerződési konstrukciónak a lényegi eleme az árfolyamkockázat a bíróság szerint. Tehát nem tisztességtelen az sem, hogy a devizaalapú hitelek árfolyamváltozásának következményét teljes mértékben a az adós viseli. Azt viszont lehet vizsgálni, hogy az ezzel kapcsolatos banki tájékoztatás megfelelő, világos, pontos volt-e: ha nem, akkor tisztességtelen lehet a szerződés. A döntés azért is érdekes, mert a fogyasztóvédelmi szabályok általában az adott szerződési feltételekkel kapcsolatos bizonyítási terhet a fogyasztóval szerződő fél, jelen esetben a bankok oldalára helyezik.

Az egyoldalú szerződésmódosítás önmagában nem tisztességtelen ugyancsak. E vonatkozásban azt kell megvizsgálni, hogy az adott szerződések teljesítik-e azokat a kritériumokat, amelyek szerint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő okok listája egyértelmű, érthető, arányos, átlátható, felmondható, illetve hogy érvényesül-e a szimmetria elve. (Vagyis, hogy csak az adósok számára kedvezőtlenebbül módosulhatnak a feltételek.) A Polgári Kollégium vezetője szerint ez a legnagyobb horderejű döntés, mivel ezek olyan szigorú kritériumok, amelyeknek – könnyen lehet – igen kevés jelenlegi megállapodás felel meg. Ez azt eredményezheti, hogy a konkrét szerződésekkel kapcsolatban ki kell mondania a bíróságnak, tisztességtelen volt az egyoldalú kamatemelés, a felemelt kamat érvénytelen, így a korábban alkalmazott kamattal kell újraszámolni a szerződést. Ez az a pont, amelyen sokat veszthetnek a bankok, keveset nyerhetnek az adósok és igen sokat az ügyvédek…

Az utolsó nyitott kérdés az árfolyamrésre, azaz a vételi és eladási - árfolyam különbségére vonatkozott. Összhangban a Kásler-ügyben hozott határozattal, a Kúria újfent kimondta az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelenségét. Ennek oka, hogy nem áll mögötte devizaszolgáltatás, ráadásul nem világos és nem érthető. A hitel folyósításakor és a törlesztések beszedésekor alkalmazott két különböző árfolyam helyett a Kúria szerint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyama az irányadó, ezt kell alkalmazni.

Viktoron a sor

A mintegy négy másfél év óta tartó ígéret-dömpinget követően immár tényleg az Orbán-kormányon a sor, hogy alkosson valamit.

Ahogyan a Kúria szóvivője is utalást tett rá, a most született határozatok a jövőre nézve adnak iránymutatást a bíróságoknak, de visszamenőlegesen nem rendezik a devizahitelesek helyzetét. Ehhez ugyanis jogalkotás, vagyis az Országgyűlés szükséges. Az árfolyamréssel kapcsolatosan jogszabályban rendelkezhetnek majd úgy, hogy minden devizaalapú kölcsönszerződést alakítsanak át a bankok olyképpen, hogy a vételi és az eladási árfolyam helyett a jegybank középárfolyamát vegyék bele a szerződésbe. Jóval összetettebb a helyzet az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatosan, egységesen nehéz szabályozni a tisztességtelen pontokat, mozzanatokat.  

Ami tény, a hitelintézetek nem jártak el tisztességesen ügyfeleikkel szemben, mondhatni „legombolták” őket. Az egy ügyfélre jutó árfolyamrés és hasonló megoldások tízezer forintjai összességében százmilliós, vagy akár milliárdos nyereséget hozhattak a hitelintézeteknek.

Hosszú-hosszú évek kellettek, míg végre legalább ezt kimondták