Hitelkárosultak blogja

Nemcsak személyes, hanem anyagi válságba is sodorhat a szakítás

Igen tanulságos és korántsem ritkaság az a történet, amelyet egy olvasónk osztott meg blogunk szerkesztőségével. A történet középpontjában egy párkapcsolat áll, ahol a két fél - kapcsolatuk jövőjében bízva - közösen vesznek fel hitelt. Hogy aztán a hitel felvétele után alig egy évvel szétváljanak... Az anyagi viszonyok tekintetében nagy jelentősége lehet annak, hogy a felek házasok, vagy nem. Ebben az esetben azonban most tekintsünk el ettől és közelítsük meg az emberi szempontból a történetet. Egy későbbi alkalommal jogi szempontból is foglalkozunk a hitelek és a válás problémájával.

A történet 2009-ben kezdődött, amikor "Dénes" és élettársa, "Mónika" jelzáloghitelt vettek fel. A hitelt a pár forintban kapta, összesen 15840 euró értékben. A hitel biztosítéka pedig nem más volt, mint Dénes édesapjának a háza, aki így zálogkötelezetté vált a szerződésben.

A probléma akkor jött, amikor a pár szétvált. Mónika ott hagyta Dénest, aki így egyedül maradt lényegében a "hitelpácban". Nem egyedi történet... Mónika ugyan adóstárs volt a szerződésben, de a törlesztőrészletekről szóló csekkek a régi címre, Dénes nevére érkeztek, aki így fizethette azokat. Nagy nehézségek árán sikerült csak kiharcolnia Dénesnek, hogy valamit módosítson a bank a kölcsönszerződésen. Így lett édesapja zálogkötelezettből készfizető kezes. Ekkor még volt valamilyen kommunikációs viszony a felek között, így a módosítást Mónika is aláírta. 

Növekszik a kilakoltatások és a veszélyeztettek száma is, derül ki az igazságügyi államtitkár egyik parlamenti válaszának írásbeli dokumentumából az Országgyűlés hivatalos honlapján (linket lásd a cikk alján). 

Völner Pál a kormány képviseletében egy MSZP-s képviselő kérdésére volt kénytelen kifejteni, hogyan áll a kilakoltatások helyzete Magyarországon. A válaszból úgy tűnik, mintha valósággal "körbe lőtte" volna a kormány a devizahitelesek problémáját: Vagyis a nagy többség még mindig nehéz helyzetben van és a hitelével egészen odáig jutott, hogy egyáltalán teljes egzisztenciája veszélytetett. 

A hazai intézményrendszer gyakorlatilag rákényszeríthette az adósokat a devizahitelre

Érdekes okfejtés látott napvilágot a kormányzati körökbe tartozó Magyar Idők hasábjain a devizahitelezés folyamatáról. A Boros Imre közgazdász által jegyzett írás természetesen igyekszik kiemelni az akkori (mszp-s) kormány felelősségét, de a politikai tili-tolitól eltekintve is jól ábrázol bizonyos drámai folyamatokat, amelyek ahhoz vezettek: A politikai, pénzügyi intézményrendszer gyakorlatilag rátolta az adósokra a devizahitelt. A jogi fórumok pedig máig nem látnak tisztán abban a kérdésben, hogy kaptak-e egyáltalán valamilyen tájékoztatást a devizahitelesek saját hitelükről.

A történet Boros szerint a frissen hatalomba lépő Medgyessy-kormány lépéseivel kezdődött, amikor az leépítette az otthonteremtési kedvezményeket ahelyett, hogy még jobban rájuk támaszkodott volna. Az írás mintha sejtetni engedné, hogy a lépés már csak azért is volt érthetetlen, mert a Medgyessy-kormánynak lett volna elegendő forrása arra, hogy a lakásépítési/vásárlási lehetőségeket támogassa. Ehelyett azonban megalapozatlan béremelési akciókba kezdett. 

Ennek a firtatásába nem mennénk bele (kampányidőszak van már, ugye), érdekesebb Boros írásának folytatásával foglalkozni: Boros szerint a legnagyobb hibája Medgyessy-nek az volt, hogy elkezdte manipulálni a forint árfolyamait. Olcsósítani akarta az azzal szembenálló trendek ellenére, különböző adminisztratív eszközökkel az árfolyammozgási sávot lefelé vitték. Ezek a manőverek egy bonyolult folyamatot indítottak be, amelynek része volt számos külföldi befektető és tőke kiáramlása az országból, amire a jegybank pánikintézkedésekkel reagált és a forintot igyekezett visszaerősíteni. Boros úgy látja, ez vezetett leginkább ahhoz, hogy az ország adósságállománya 53%-ról 80% fölé nőtt 5-6 év alatt. (Itt jegyezzük meg: Közbejött azért egy válság is 2008-ban.)

Az Európai Bizottság felelőssége ott vethető fel, hogy ezen a ponton miért nem indított ún. túlzottdeficit-eljárást az országgal szemben és miért nézték ezt tétlenül akkor a különféle hitelminősítők is.

A műsorvezető próbálta védeni Matolcsy György irháját a súlyos kritikák elől. Videó!

Gyakorlatilag átverte a kormány a devizahiteleseket az ún. "adósmentő"-csomagok összeállításakor - állítja lényegében az egyik ellenzéki párt politikusnője. Schmuck Erzsébet szerint az Orbán-kormány egyáltalán nem mentette meg, sőt még bajba is sodorta az adósokat a devizahitelek forintosításával, miközben az Orbán Viktor hűséges "fegyverhordozója", vagyis Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) őrült összeget keresett a húzással.

Semmiképpen sem szabadott volna piaci áron forintosítani a devizát - állította Schmuck Erzsébet, az egyik ellenzéki párt (LMP) országgyűlési képviselőnője az ATV-nek nyilatkozva (videó a cikk alján). Schmuck szerint minimum olyan áron kellett volna ezt megtenni, amelybe került a Magyar Nemzeti Banknak is az az adott deviza, amelyet a kereskedelmi bankok rendelkezésére bocsátott.

A bankoknak és az Uniónak is beszólt a botrányos kijelentéseiről ismert magyar politikusnő

"Ha már a pénzügyi fogyasztóvédelemről papolunk, talán jó lenne, ha a lóvá tett magyar devizahitelesek ügyeivel is foglalkoznánk." Nagyjából ezt az üzenetet fogalmazta meg az itthon a vitatott politikai szerepvállalásáról, s csípős nyilatkozatairól ismert jogásznő, Morvai Krisztina, mégpedig az Európai Parlamentben. A felszólalásról készült videót a poszt alján lehet megnézni.

Morvai Krisztinát lehet szeretni és utálni nem szeretni, a Morvai által képviselt politikai irányvonalat megvetni, vagy éppenséggel azt támogatni, de egyet biztosan nem lehet vele: nem észrevenni.

Morvai kommunikációja jellegzetes, a férfiakban komoly félelmet és egy házsártos matektanárnő, illetőleg egy férjét péklapáttal hazaváró háziasszony rémképét felkeltő beszédstílusa egészen biztosan nagy feltűnést kelthet még az Európai Parlament (EP) képviselői között is. Morvait sokan kritizálják azzal, hogy az EP-ben tartott felszólalásiról készült videókat szándékosan arra használja fel, hogy idehaza lájkokat, no meg szavazatokat szerezzen. És a felszólalásai legtöbbször amúgy sem tesznek hozzá semmi érdemlegeset az EP-ben éppen tárgyalt adott ügykörhöz.

Akár így van, akár úgy, Morvai ezúttal egy olyan esetben szólalt fel, amikor a fogyasztóvédelmi jogok és a fogyasztók védelme került szóba pénzügyi területen. A Jobbik-hoz közel álló magyar politikusnő nem sokat habozott és azonnal a magyar devizahiteleseket hozta szóba.

"Nem adósrabszolgának kéne nézni a fogyasztókat"

Morvai szerint épp itt lenne az ideje már annak, hogy az Európai Unió közelebbről is megvizsgálja a devizahitel-szerződések miatt eladósodott magyarok helyzetét, hogyan tették lóvá őket a "nyugati és nem nyugati" bankok. Amelyek egyébként éppen az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályait taposhatták sárba a devizahitelek "kiszórásakor".

Morvai arra is felhívja a figyelmet, hogy például a magyar bíróknak is lehetne annyi öntudatuk, hogy a devizahiteles bírósági ügyeknél - sablon-ítéletek helyett - megvizsgálnák közelebbről az Európai Unió fogyasztókat védő direktíváit és az ügyeket azok nyomán döntenék el. Itt a legfontosabb kezdőpont pedig éppen az lenne, hogy a devizahiteleseket-hiteleseket ne pusztán "adósoknak", "adósrabszolgának" tekintsék, hanem fogyasztónak. 

Morvai felszólalásában természetesen mindenképpen van igazság, függetlenül attól, hogy az Európai Parlamentre nyilván nem igazán tartozik az, hogy a magyar bíróságok mit és hogyan csinálnak. 

Érdekes egyébként megnézni a videó végét is, amikor egy távképet mutatnak az EP terméről: Mindösszesen néhány képviselő lézeng a sorok között. Ha már milliókért fizetjük őket, hol vannak az EP-képviselők, ha nem a Parlamentben?

Hm...