Olvasónk szeretne új életet kezdeni és továbblépni, bankja azonban megakadályozza ebben.
A sztorit ott kezdeném, hogy 2007 tavaszán albérletezés helyett megvásároltam életem első otthonát Erste bankos CHF alapú hitelre (oké, tudom, hogy már itt elrontottam). A törlesztő kb. annyi volt, mint az albérleti díj. Minden körülményt figyelembe vettem, még az ügyintéző által mondott maximum 10%-os CHF árfolyam ingadozást is. A felvett hitel legyen mondjuk 10 millió, az egyszerűség végett, 155 HUF körüli CHF árfolyamon. Ez akkor az ingatlan értékének 80 %-a volt. A futamidő 25 év.
A havi törlesztő részlet a válság és az egyéb okok miatt 65 ezerről közel 115 ezerig emelkedett. Ami majdnem a duplája a kezdeti összegnek. Nos, családi okok miatt idő közben egyedül maradtam, de még így is folyamatosan és maximum pár napos csúszással, de elmaradás nélkül törlesztettem amit kellett. Idén januárban arra a döntésre jutottam, hogy eladnám a házamat, és összeköltözöm az új párommal, így csak az ő lakásának fizetjük a törlesztőjét, az én kiadásaim megszűnnek, az övét pedig hamarabb le fogjuk tudni, ha besegítek neki.
A házamra néhány hónap után jelentkezett is a vevő. A kialkudott ár az akkori 175 Ft körüli CHF árfolyammal nézve éppen nullára hozta volna ki a hitel végtörlesztését, tehát "buktam" volna az önerőmet és az addig befizetett törlesztőket is (amik nagy része ugye amúgy is csak kamat volt). De legyen, fontosabb volt az eladás, és az összeköltözés, illetve a jövő tervezése a közösben.
Mire a vevőm pénzéhez jutott szépen felment az árfolyam bőven 200 Ft fölé, és így már kb. 2 millióval többet kellene befizetni a banknak, hogy levegye a jelzálogot a házról, és a vevő nevére íródjon. Szerencsére készpénzes vevő, így meg lehetett vele és az ügyvéddel beszélni, hogy ne zárjuk akkor le hitelt, hanem várjunk egy kicsit, hátha lejjebb megy az árfolyam, és addig is csak a vételi szándék kerüljön fel a tulajdoni lapra. Az ő együttműködéséért cserébe és az ügyvéd javaslatára az összeg letétben maradt. Ez így volt korrekt mindenki részéről.
Közben gondoltam, hogy ne bukjam minden hónapban továbbra is a törlesztőket, bemegyek a bankba, hogy mik a lehetőségek ilyen helyzetben. Az első válasz a problémára az Erstétől, hogy vigyük át a különbözetet másik ingatlanra. Mivel másik ingatlanom nincs, és családban sincs beterhelhető, így a fennmaradó összeg átvitele más ingatlanra nem játszik.
Az Erste bankban az ügyintéző hölgy tanácsára írtunk egy kérelmet, hogy az eladási ár és a hitel akkori hátraléka közötti összegre találjanak valami megoldást a központban, mert jelen pillanatban nincs ekkora tartalékom, hogy egy összegben rendezhessem. Csatoltam munkabérpapírt, tulajdoni lapot, érvényes ügyvédi adás-vételi szerződést, folyószámla-kivonatot, meg mindent, amit kellett.
Jelzem kb. 2-2,5 millió forintról van szó, rendesen törlesztettem minden hónapban, az Erstéhez érkezik a munkabérem, tehát a banknál minden tekintetben jól fizető, és "hűséges" ügyfél vagyok. 6 hét elteltével egy egysoros válasz érkezett e-mailben, miszerint nem találtak megoldást, és így nem lehetséges az adásvétel. De annyit sikerül telefonon megtudni, hogy a termékfejlesztésen már dolgoznak egy ilyen helyzetre megoldást nyújtó hitelterméken.
Eltelt újabb két hónap, az árfolyam még mindig 200 felett. De, mivel legalább már nem 225, így ismét tettem egy próbát. Azt gondoltam, hogy megpróbálom személyi kölcsönnel kiváltani a hátralékot, csak legyen már lezárva az ügy. Az ügyintéző hölgy készségesen segít, minden lehetőséget megvizsgál, de személyi kölcsönnel nem oldható meg, mert nem kaphatok ennyit.
Nem a meglévő lakáshitel az oka, hanem személy szerint, én nem kaphatok annyit, amennyi kéne, csupán 1 millió forintot vehetnék fel. (Pedig jelzem, hogy a bankszámlára érkező fizetésen hat számjegyű, nem egyessel és nem is kettessel kezdődik.)
Na, ezzel nem vagyok kisegítve.
Az ügyintéző közben elmondja, hogy többen vannak ilyen helyzetben mint én, csak nála 3 ilyen ügy van, az ügyvédemnél is több adás-vétel van parkoló pályán ugyanezen okok miatt, hogy több a tartozás mint az ingatlan eladási ára, és nem lehet lezárni őket. Mondom, hogy két hónapja mit hallottam a másik ügyintézőtől egy ilyen helyzetre szolgáló termékkel kapcsolatban, de ő a vállát megvonja, nem hallott ilyenről, és hiába telefonál a központba, ott sem tudnak róla, hogy kidolgozás alatt volna.
Felmerül a kérdés bennem, hogy ez a bankok által annyira hangoztatott megoldáskeresés és ügyfélbarát hozzáállás? Van egy hitel, ami fizetve van, nem akarok kibújni az árfolyamveszteség miatti többletfizetés alól, mégsem létezik semmilyen megoldás? Ha már több ügyfél fordult hozzájuk hasonlóval, akkor miért nem dolgoznak ki valamilyen megoldást? Én nem tudok tovább lépni, fizetem a törlesztőt (ami szinte csak kamat), a vevőm nem tudja a nevére íratni a házat.
Szerencsére én nem vagyok bajban, de mi van azokkal, akik a csőd és a magas törlesztő részletek elől menekülnének az ingatlan eladással, de ugyanebbe a helyzetbe kerülnek? Nagyon sajnálom őket. Vagy a banknak jobb, ha az ügyfelek hagyják bedőlni a hitelt, aztán bankok hitelbiztosítéki értéken eladják az ingatlant, és még kevesebbet tudnak kivenni a kintlévőségük fedezésére?
Mert kétlem, hogy 4-5-6 milliókat be lehet hajtani, ha valakinek csak a fizetését lehet beterhelni. Hol van ebben a logika? Ilyenkor a vascsövet nem a hitelesnek a fejéhez kéne tenni, hanem a bankokéhoz.
Tud valaki egyáltalán erre megoldást?