Hitelkárosultak blogja

 forrás: http://www.ideaintezet.hu

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzésében sorra veszi a

hitelesek helyzetét befolyásoló, árfolyamon túli tényezőket.

A 2012-es költségvetési törvény kiadási sarokszámaiban minden kétséget kizáró-

an tükröződni fognak a kiigazítást célzó (kényszer)intézkedések megtakarítási

hatásai. A korábbi tapasztalatok alapján ezek rövid távon növekedési visszaesés-

sel járnak, ami egyúttal a hitelesek helyzetét is nehezebbé teszi majd. A várakozá-

sok szerint foglalkoztatási és jövedelmi helyzet javulását akadályozó intézkedé-

sek következtében a „bebukó” hitelek teljes szerződésállományon belüli részará-

nya növekedhet, és ha nem változnak lényegesen a ma fennálló körülmények, úgy

a folyamatot az Otthonvédelmi Akcióterv legfeljebb ideiglenesen lassíthatja le.

Amennyiben igaz az állítás, hogy a családok (deviza)hitelek törlesztésével kapcsolatos

fizetési nehézségei leginkább a munkahely elvesztéséből adódnak, akkor a foglalkozta-

tottság újbóli emelkedése érdemben segíthet a fizetőképesség helyreállításában. Az

egyik kereső kiesésével ugyanis a családok nem tudják kigazdálkodni a megnövekedett

törlesztőrészleteket, az elveszett jövedelmet a fogyasztási színvonal csökkentése sem

képes ellensúlyozni. Mindez különösen az átlagos vagy az alatti jövedelmi kategóriákba

tartozókat érinti.

A devizahitelesek a Széll Kálmán Terv1 végrehajtásán túl is szembesülnek negatív fejle-

ményekkel: a világgazdasági növekedés a vártnál jobban lassult 2011 közepén, továbbá

romlottak a globális növekedési kilátások is. A várható lassulás miatt a büdzsé 2012-ben

100 milliárd forint bevételtől is eleshet, a helyzet addicionális „kezelése” pedig tovább

csökkenti a foglalkoztatás bővülésének esélyét.

A makrogazdasági helyzet, illetve az azzal kapcsolatos várakozások mellett a devizaárfo-

lyamok, a hitelkamatok mértéke, valamint a hitelező pénzügyi szervezeteket érintő adó-

terhek is hatással vannak a törlesztőrészletek mindenkori nagyságára.

Mitől függ a törlesztés nagysága?

Az említettek kívül a devizakölcsön törlesztőrészlete a kezelési költségtől, a kamat mér-

tékétől, valamint az érintett deviza és a forint közötti árfolyam alakulásától is függ. A

kamat, és még inkább a kezelési költség a pénzintézetek által elvárt profit mértékét tük-

rözik.

A kamatterhet alapvetően az határozza meg, hogy a bank milyen áron tud forrásokhoz

jutni a bankközi devizapiacról. Amennyiben a Magyarországon tevékenykedő pénzinté-

zetnek kölcsönt nyújtók úgy ítélik meg, hogy emelkedik a visszafizetés kockázata, a bank

drágábban jut forráshoz. Az ország kamatfelára nemzetközi összehasonlításban köztu-

dottan igen magas. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában éppen ezért – az

adósságcsökkentés révén – ennek mérséklése áll, ehhez pedig elengedhetetlen a piac

által elvárt költségvetési hiánycél kitűzése, és annak reális intézkedéseken keresztüli

megvalósítása. Ennek hiányában a hitelkamatok jelentős emelkedésének lehetnénk

szemtanúi. A globális kockázatvállalási hajlandóság kedvező alakulásával azonban akár

jelentősen és tartósan mérséklődhetnének a hitelterhek – a tapasztalatok szerint inkább

csak hosszabb távon.

A kezelési költség a bankok nyereségességétől is függ. A pénzügyi szervezetek 2010-től

fizetendő, nemzetközi összehasonlításban is igen magas különadója (az úgynevezett

bankadó) a pénzintézetek nyereségességét csökkenti – jelen állás szerint 2013 végéig. A

nyereségesség komoly és hosszú távú csökkenését okozná a szektorban, amennyiben ez

a teher jelenlegi formájában 2013 után is fennmaradna. A bankok az adóemelések leg-

alább egy részét a lakosságra hárítják3, ami a hitelesek terheiben magasabb kezelési

költségként jelenik meg. A bankadó – különösen, ha 2013 után állandósul – kedvezőtle-

nül hathat a hitelezési aktivitásra, végső soron pedig a reálgazdaság növekedési ütemét

mérsékelheti azzal, hogy a vállalatok csak drágán, vagy egyáltalán nem jutnak elegendő

forráshoz.

A foglalkoztatottság növelése nem elégséges

Gáspár Katalin és Varga Zsuzsa tanulmánya5 egy rögzített makrogazdasági pálya mentén

vizsgálta, hogyan alakul a fizetési nehézségekkel szembesülő hitelesek száma a közeljö-

vőben. Az előrejelzés egyik feltételezése az volt, hogy a foglalkoztatás csökkenésének

jelentős része 2009-ben és 2010-ben lezajlott, így a következő években a válság miatt

munka nélkül maradtak fokozatosan újra belépnek a munkaerőpiacra. A szerzők másik

fontos feltevése, hogy a devizaárfolyamok – elsősorban a svájci franké – nem változnak

jelentős mértékben a következő években. A feltevések következtében 2011-től a fizetési

nehézséggel küzdő, illetve bedőlt hitellel rendelkező háztartások számának folyamatos

csökkenését prognosztizálta a modell.

Az „optimista” forgatókönyv érvényessége azonban kétségessé vált, mivel a frank–forint

árfolyam a 2009–2010-es átlaghoz képest jelentősen romlott, illetve várhatóan a foglal-

koztatási helyzet prognosztizált javulása is moderáltabb lesz a kiigazítás miatt.

A probléma makacs volta

A hiteleseken belül elvileg nem kellene megkülönböztetni a devizában eladósodottakat –

utóbbiakat ugyan az árfolyamkockázat is érinti, ráadásul a lakossági devizahitelek állo-

mánya nagyobb a forint alapúakénál –, mivel az állományok arányában a forinthitelesek

között is hasonló mértékben fordulnak elő problémás hitelek. A hitelesek helyzetére már

a fizetési nehézségek 2008–2010 közötti tendenciái is rávilágítottak, annak ellenére akut

problémát jelezve, hogy az árfolyamok akkor még nem közelítették meg a jelenlegi szin-

teket. A hitelesek nehézségeit jelezte az is, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszer

adatai alapján (2010 közepéig) a futamidő folyamatos növekedése mellett nőtt a 90 na-

pon túli fizetési késedelmes kölcsönök hiteltartozása. Ez arra utalhat, hogy a fizetési

problémák a magasabb felvehető hitelösszeg érdekében hosszabb futamidőt vállalt hi-

teladósokat érinthetik, azaz7 a hitelfelevők e nem elhanyagolható része (legalább 10 szá-

zaléka) egyszerűen „túlvállalhatta” magát – részben azért, mert 2009 előtt „olcsón” lehe-

tett hitelhez jutni.

A pénzintézetek adósvédelmi programjai (átütemezés, átmeneti fizetési könnyítés, stb.)

elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy megfordítsák a hátralékos adósok számának

emelkedő tendenciáját. Erre utal az is, hogy fokozatosan nőtt azon hitelfelvevők aránya,

akik az újratárgyalt szerződések után is késedelembe estek – nemcsak a deviza-, hanem

a forinthitelesek között is.8 A MNB és PSZÁF legfrissebb adatai szerint 2010 közepe óta a

helyzet egyértelműen tovább romlott: 2011 második negyedévében a nem teljesítő la-

kossági hitelek aránya szinte minden hiteltípusnál (forint, deviza, fogyasztási, jelzálog,

stb.) jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest.9 A bankok várakozásai azt

mutatják, hogy az átstrukturált és újratárgyalt hitelek aránya akár a duplájára is nőhet

2011 első feléhez képest.

Kedvező világgazdasági fordulat nélkül a Széll Kálmán Terv végrehajtása, valamint a

költségvetés kiegyensúlyozását célzó további intézkedések révén várhatóan a korábbi

foglalkoztatási prognózisok konszenzusának romlásával kell számolni. Az Otthonvédelmi

Akciótervre sem véletlenül volt szükség, ez ugyanis alkalmas lehet arra, hogy 2013–

2014-ig megállítsa a bedőlő hitelek számának növekedését. Amennyiben a bankadó a

jelenlegi szabályozásnak közel megfelelő mértékben marad fenn, az hosszabb távon

rontja a reálgazdasági bővülés esélyeit. A hitelesek fizetési helyzetében 2011 előtt tör-

tént fejlemények pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy gyökeres fordulat nem várható a

kamatok tartós csökkenése, a foglalkoztatási (egyben jövedelmi) helyzet érezhető javu-

lása, vagy a tömeges hitelfelvételhez kapcsolódó valós társadalmi veszteségek gazdasági

szereplők között megosztott „realizálása” nélkül.

A mai naptól december 31-ig igényelhető az árfolyamrögzítés azon devizahitelesek számára, akik mindeddig szerződés szerint, vagy kis késedelemmel fizették törlesztőrészleteiket,de veszélybe került törlesztőképességük.
Az adósok havi törlesztőrészletét 36 hónapos időszakra, de legkésőbb 2014. december 31-ig rögzítik.
Az árfolyamgát időszakának lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában, amely a jövő héten kormányrendeletben kerül rögzítésre.
Az árfolyamrögzítés időszakában az adósok a fenti kedvezményes árfolyamszinteken törleszthetik hitelüket, míg az árfolyam különbözet havi összegét egy gyűjtőszámlán különítik el, amely immár forint alapú hitelként, és a bankok számára is törvényben előírt 3 havi bankközi kamatlábbal kamatozik, ami jelenleg 6,09 százalék.
Az árfolyamrögzítés igénylése egyszerű ügyintézéssel lebonyolítható, az adósoknak fix áron szabályozott közjegyzői díjat kell fizetniük, más díj nem számolható fel.
A kormány a közjegyzőket első körben önmérsékletre szólította fel, a díj meghatározásával kapcsolatban, de a legújabb hírek szerint az egységes közjegyzői díj pontos összegét a legkésőbb jövő héten életbe lépő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri rendelete határozza meg.( Nagy felháborodást keltett, némely közjegyző részéről tanúsított hiéna magatartás, ahogy a bajban lévő emberektől gátlástalanul magas, önkényesen meghatározott díjakat kaszálnak be. )
A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek, akár lakáscélú akár szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezik.
Az árfolyamrögzítés igénylése után az adósok havi törlesztőrészlete azonnal a kedvezményes árfolyamon kerül elszámolásra.
Akik a feltételeknek megfelelnek és igénylik,  2011. december 31-ig kérhetik bankjuknál az árfolyamrögzítést.

Állítólag, az árfolyamrögzítés szabályainak betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizni fogja a bankoknál, és az árképzés mellett a fogyasztóvédelmi előírások betartását is vizsgálni fogják.

Tisztelt Szerkesztőség!

Véletlenül találtam rá az oldalra, ahol olvastam Nikolett levelét. Gondolom nagyon sok hasonló esettel találkoznak, nincs két egyforma, mind elkeserítő. Az én esetem is az.
2006. októberében a párommal felvettünk az OTP-től 4 millió forint szabad felhasználású jelzáloghitelt. Minden rendben is ment, fizettük, de sajnos a kapcsolatunk (18 év után) becsődölt, és egyedül maradtam 2 gyerekkel, és persze az adóssággal, aminek a havi törlesztőrészlete 36 ezer forint volt. Sok mindent nem tudtam kezdeni, ugyanis az én lakásomra vettem fel a hitelt. Az akkori havi bevételem kb. 65-75 ezer forint volt, amiből lelkiismeretesen fizettem a részletet, a rezsit, és nagyon-nagyon szűkösen, de éldegéltünk. 2008-ban jött a válság. Elsősorban nálunk a lelki válság, ugyanis 2008. márciusában kiderült, hogy az édesanyámnak agydaganata van. Megműtötték, de a főorvos közölte velem, hogy sajnos menthetetlen, nincs sok vissza. Kivettem az összes szabadságomat, kiírattam magam táppénzre, hogy a lehető legtöbb időt vele tudjam tölteni. Ezt a mai napig nem bánom, hálás vagyok a sorsnak, hogy a végsőkig mellette tudtam lenni. Ekkor csúszott ki a lábam alól a talaj. Kevesebb lett a fizetésem, az orvosoknak ment a pénz, minden csodavitamint, csodaszert kipróbáltunk, ami nagyon sokba került, így már a törlesztőrészlet teljes egészét sem tudtam fizetni. Ugyan fizettem havonta, de nem a megfelelő összeget. Sajnos májusban bekövetkezett a tragédia, édesanyám meghalt. A temetés költségei, a rezsi fizetése mellett már nem maradt pénz a törlesztésre, sőt időnként a megélhetésre sem. Sokszor még a kenyeret, vajat, vagy zsírt is hitelbe hoztam el a boltból. A mai napig hálás vagyok a boltosnak, hogy megbízott bennem, és legalább így segített rajtunk.
Jött a felszólítás az OTP-től, hogy felmondják a szerződésemet, amire én levélben reagáltam. Kértem őket, hogy tegyék lehetővé, hogy fizessem továbbra is, vagy találjunk valamilyen megoldást. Egyértelműen elutasítottak, majd felmondták a szerződést, és az ahhoz kapcsolódó számlámat. Attól kezdve nem fizettem. Végrehajtásra adták, és jelenleg a fizetésem 33 %-át letiltják már egy éve. A 4 millió forintból így lett 5,8 millió forintos tartozás. Tavaly küldtek egy nyomtatványt, amiben arra voltak kíváncsiak, hogy vállalnám-e a részletfizetést. Természetesen visszapostáztam ajánlva, hogy igen, de azóta sem jött semmi válasz. A végrehajtó azzal "biztatott", hogy addig, amíg van jövedelmem, és az ingatlan-piac ennyire alacsony, addig nem fogják árverezni, viszont soha nem fog lejárni a letiltásom, mert amit havonta levonnak, az nem a tőkét csökkenti, hanem az adott hónap kamatos-kamataira elég. Szóval teljesen ellehetetlenedett a helyzet. Tiltják a fizetésemet, ezért a havi bevétel 65 ezer forint, amiből a rezsim 55 ezer. Ugyan már csak egyik gyermekem lakik velem, ahogy tud segít is, de a megélhetésünk így is tragédia. Nem látom az alagút végét, nem találok kiutat ebből a helyzetből.
Úgy hallottam, hogy ebben a mentőcsomagban az is szerepel, hogy esetleg az állam megvenné a lakásokat, és továbbra is bennmaradhatnak az eddigi lakók, mint bérlők. Erre vonatkozólag azonban semmi konkrétumot nem találtam, azt sem tudom, hogy hova kellene fordulnom segítségért. Azt tudom, hogy már nagyon sokszor megfordult a fejemben, hogy feladom. Nincs értelme az egész életemnek. Tudom, hogy magamnak köszönhetem ezt a helyzetet, de az a borzasztó, hogy nem tudom megoldani. Felelős vagyok a gyerekemért, de lehet, hogy tényleg jobb lenne neki, ha én feladnám. Akkor ő tiszta lappal tudna indulni az életben. Nem tudom mit tegyek, hova forduljak segítségért! Én nem alamizsnát kérek, csak egy lehetőséget, hogy egyenesbe jöhessünk.
Köszönöm, hogy elolvasták levelemet, és bízom abban, hogy nem ítélnek el.

Tisztelettel: Gabriella

Túl sok ilyen sztorink van. Várjuk a megoldásokat, pénzügyi, jogi szervezetek, szakemberek javaslatait.