Pénzügyi szakemberek szerint, akár milliókat is nyerhetünk, ha okosan használjuk ki lehetőségeinket a kialakult helyzetben.
Mivel az árfolyamrögzítéssel pénzt takaríthatunk meg, lehetőségünk nyílik ennek az összegnek a lakáscélú megdolgoztatására.
Aki a tavasszal induló új árfolyamrögzítés mellet dönt, jól teszi, ha valamelyik lakáskasszánál számlát nyit, ahová befizeti a havonta megspórolt összeget.
Elemzések szerint az adósok többsége több mint 20 ezer forintot spórolhat havonta.
Amennyiben valaki emellett dönt és a megspórolt 20 ezer forintot befizeti egy lakáskasszába, úgy erre évi 72 ezer forint állami támogatást kap, és olcsó hitelt, közel 5 százalékos THM-mel, kamat és devizakockázat nélkül.
Bár a megtakarított 20ezer forintokat szintén befizetjük, de immár nem a megnövekedett törlesztőkre,hanem egy lakástakarék számlára, amivel fedezni tudjuk majd a gyűjtőszámlán közben felhalmozott tartozást, ráadásul állami támogatással ( Ugyanis a fix árfolyam felett fizetendő kamatokat a bank és az állam közösen átvállalja. A fix árfolyam feletti részének tőketörlesztője egy elkülönített úgynevezett gyűjtőszámlán halmozódik).
Megéri tehát ügyeskedni, hiszen gyakorlatilag talált pénz, amit a bank és az állam átvállal.
Ha legalább 4 évig így takarékoskodunk, hogy a megmentett összeget lakáskasszába fizetjük, akkor 294 ezer forint állami támogatáshoz is juthatunk, valamint közel 2 millió forint kedvezményes forintkölcsönhöz.
Mi a teendő?
- Igényelni kell az árfolyamrögzítést (előreláthatólag áprilisban indulhat a program)
- Valamelyik lakáskasszánál nyitni kell egy számlát, ahova befizethetjük a havonta megspórolt összeget.
- Meg kell várni a lakáskassza szerződés végét és a megfelelő pillanatban - a legkedvezőbb árfolyamon - betörleszthetjük a megtakarítást és az ahhoz kapcsolt kedvezményes kölcsön összegét a devizahitelbe.
Jogszerű?
Erre a kis fizetéskönnyítő trükközésre legális lehetőség van, hiszen az árfolyamrögzítés új konstrukciója (csakúgy, mint a korábbi) nem változtatja meg az eredetileg megkötött kölcsönszerződés jogcímét, így ha az az Ltp.tv. 8. §-a alapján lakáscélú kölcsönnek minősült és ezért kiváltható lett volna lakás-takarékpénztári finanszírozásból, akkor erre azt követően is van lehetőség, hogy a törlesztés tekintetében az ügyfél élt ezzel a fizetéskönnyítő eszközzel - szól a hivatalos jogi állásfoglalás.
Szinte minden hitel esetén megspórolható havi 20 ezer forint a jelenlegi árfolyamszintek mellett. Ezt félretéve és lakáskasszába befizetve könnyen kiszámítható, hogy mennyit nyerhetünk adott esetben, ha lakáskasszába tesszük az öt évig megspórolt összeget.
Lehet, hogy ennyi idő alatt 1-2 millió forint nem olyan sok pénz, de szakemberek szerint ma - amikor olyan időben élünk, hogy oda kell figyelnünk a villanyszámlára, spórolni kell a fűtéssel, üzemanyaggal, telefonálással - érdemes megfontolni minden lehetséges megoldást, hogy pénzt takarítsunk meg, a meglévőt pedig okosan használjuk fel.
Következő cikkünkben ehhez további ötleteket adunk.
Akiknek pedig túl light-os ez a megoldás, forduljanak speciális - bankperléssel foglalkozó - ügyvédi irodához, vagy professzionális pénzügyi-jogi válság-menedzselő céghez. Amennyiben van (és egyre inkább kiderül hogy van ) pénzügyi segítség és jogorvoslati lehetőség az ügyünkben, akkor persze jóval komolyabb eredményeket is elérhetünk a bankokkal szemben.
Erről is fogunk még cikkezni.
