Hitelkárosultak blogja

Azokat, akik ebben a mentőcsomagban reménykedtek, sajnos ki kell ábrándítanunk. Az adósmentő csomag ténylegesen nem segíti a hiteleseket.
A kormány ugyan tárgyalt a bankokkal, de az érintetteket, adósokat (szavazó polgárait) elfelejtette megkérdezni.
Közlünk néhány részletet a csomaggal kapcsolatosan, de továbbra is arra ösztönöznénk mindenkit, hogy saját ügyével kapcsolatban keressen fel speciális szakmai szervezetet, akik hitelmentéssel, jogi képviselettel foglalkoznak, hiszen a tapasztalatok alapján ekkor van esélye katasztrófa elkerülésére.

Az adósok megsegítését tartalmazó törvényjavaslat nyolc pontjából kikerült az az elképzelés, miszerint a hitelesekkel szemben fennálló követelés összege nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlan aktuális értékét („tiszta lappal indulás joga”). A kötelező jellegű középárfolyam alkalmazása  csupán néhány ezer forintos könnyítést fog jelenteni.

A törvényjavaslat tiltja az egyoldalú, ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítást, kimondja a bankok által alkalmazott költségek, díjak befagyasztását. A pénzintézetek a kamatot önkényesen csak a jogszabályban rögzített speciális esetekben emelhetik.
Kötelező a bankoknak a középárfolyamot alkalmazniuk, amennyiben a pénzintézetnek van saját középárfolyama, akkor azt, amennyiben nincsen, akkor a jegybanki középárfolyam a mérvadó. Ha az adós kéri, a kölcsön összegének 50 százalékáig lehetősége lesz egyszeri alkalommal díjmentes előtörlesztésére is, ha a futamidőből minimum 2 év már eltelt. Egyéb esetben 1-1,5 százalékos mértékű lesz az előtörlesztési díj.

A futamidő ingyenes meghosszabbítására is lehetőséget biztosít az adósmentő csomag. A kölcsönszerződés felmondását követő 90 nap után nem lehet majd késedelmi és büntető kamatot felszámolni.

A hiteleseket megsegítő javaslatok a deviza és forint alapú lakáscélú hitelszerződésekre egyaránt vonatkoznak, azonban nem terjednek ki sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére, sem az üzleti célú befektetésekre.

A törvényjavaslat nem tartalmazza az úgynevezett tiszta lappal indulás jogát, mivel ehhez átfogó pénzintézeti törvénymódosításra lett volna szükség. A nyolcadik pont helyett javasolni fogják, hogy a kölcsönszerződések közjegyzői okiratba foglalása átalánydíjas legyen, ami tartalmazza az esetleges későbbi módosításokat is, melyek száma 3-6 között lehet. Ezzel kapcsolatban még egyeztetések lesznek a közjegyzői kamarával.

A törvényjavaslat alapelvét, vagyis, hogy aki kölcsönt vesz fel, annak azt vissza kell fizetnie mind a hitelfelvevők képviselői, mind a bankszövetség elfogadta, hiszen nem veszélyeztethető a hazai hitelrendszer működése.
A törvényjavaslat várható hatályba lépése az elfogadást követő 30. illetve 45. nap.

Bla-bla-bla...

Csütörtökön elmaradt, de a nagy érdeklődésre való tekintettel, jövő hét elején mégis bejelentik a kormány és a bankok közötti, a devizahitelesek megsegítéséről szóló tárgyalások eredményeit.(Reméljük a most következő jövőhétre gondoltak!)

Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója szerdán az MTI-nek még azt mondta: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke csütörtökön délután közös bejelentést tesz a devizahitelesek helyzetének megerősítéséről szóló kormányhatározatról.

Szijjártó Péter, kedden, a kormány ülése után közölte, hogy még mindig van mit pontosítani néhány "apró" technikai kérdés tekintetében és egy-két számítás véglegesítése is hátra van még a devizahitelesek megsegítésének ügyében, továbbá, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a bankszövetség elnöke csütörtökön tesz bejelentést a következő időszak intézkedéseiről. Elmaradt.

A korábbi hírek szerint a tervezett intézkedések között szerepelhet a kilakoltatási és árverezési moratórium július 1-jétől történő feloldása; az árverezéseknél negyedéves limit bevezetése az ingatlanpiac védelme érdekében; a még törlesztőképes adósoknál a törlesztési árfolyam rögzítése, a svájci frank alapú hitelek esetében 180 forinton; a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozása, amely diszkontáron megvásárolná a fizetésképtelen, szociálisan rászoruló adóstól az ingatlant, és bérbe adná neki; a bankadó (vagy a bankadó alapjának) csökkentése a kkv-, illetve lakáshitelek növekményével, a hitelezés élénkítése érdekében.

A Bank Plus hitelintézettől vettem fel egymillió forint hitelt autó vásárlás miatt. Egy év hiteltörlesztés után, tőlem független okok miatt nem tudtam a törlesztőrészletek egészét fizetni. Kerestem a bankot, kértem, hogy a fizetési szándékom kifejezése céljából hadd fizessek be fél havi részletet. Természetesen az általam aláírt, és a bankot minden körülmények között védő szerződésre hivatkozva ezt nem tehettem volna meg. Pedig később könnyebb lett volna a kevesebb tartozásból utolérni magamat. A körülményeket nem szeretném részletezni, elindult egy olyan folyamat, hogy a banki feltételek teljesítése érdekében újabb tartozásaim keletkeztek. Természetesen egy idő után teljesíthetetlen volt minden hitel és tartozás pontos határidőre történő fizetése. (Ezt még tetézte a válásom, tetemes gyerektartás fizetéssel.) A bank feltételei ellenére utaltam pénzt a törlesztésbe, mégis a tartozás kezdetétől számított harmadik hónap elteltével elvitte a bank az autót. Felhívtam a bankot, és ott közölték, hogy hiába fizettem, az adósság kezelést számítógép figyeli, és a számítógép három hónapos tartozást rögzített.

Az autót értékesítette a bank, fennmaradt 580 ezer forint tőketartozás. Bírósági végrehajtást kezdeményezett, évi 43% büntetőkamattal. Megítélte neki a bíróság. A jövedelmemből levonásra került a végrehajtás, amiről a mai napig elszámolást a banktól nem kaptam. Olyannyira nem, hogy mára 5 millió forintra kerekedett ez a tartozás.

Közben egy agyi infarktus után felépültem, nyugdíjba vonultam, és a munkáltatóm törvényi lehetőségénél fogva (munkáltatói támogatással) saját lakáshoz jutottam. Természetesen a végrehajtás már elérte a lakást is, és a munkáltatóm megszüntette a szerződést, beállt a sorba, mint követelő. Érdekes, hogy a végrehajtás költségei minden követelés esetében aránytalanul magasak. A kamatokkal, büntetőkamatokkal felturbózott tartozáshoz mérik? Egyetlen árverés költsége annyi, mint egy havi jövedelmem.......

Az interneten olvastam az adósság kezelésének lehetőségéről, és természetesen azonnal megkerestem a hirdetőt, hiszen én ki akarom fizetni a tartozásom..... De csak, ha hagyják.

Jelenleg a szerződés megkötése után vagyunk, most kezdődik el nálam a folyamat. Én is kíváncsian várom, hogy mi lesz a folytatás.

Egyébként hozzá teszem, hogy ha a kormány érvényesíti a nyugdíj programját, akkor valószínű, hogy lehetetlen lesz a program teljesítése, és egy eddig az országot és az államot szolgáló állampolgár egzisztenciája megszűnik létezni........

Az ingatlan 10 500 000 Ft, a becsült értéke most 8 000 000 Ft, értékesíteni pedig akár 5 000 000 Forintért is képesek.

Tisztelt olvasóink!

Ennek az ügynek a megoldását végig fogjuk követni.
Reméljük sikerrel fog járni a válságkezelés és sokakat fog ösztönözni arra, hogy szakmai segítséghez forduljanak.
A folytatást a következő részekben publikáljuk, amit mi is nagy érdeklődéssel várunk.
(szerk.)

Állítólag jelentős előrelépés történt a bankszövetség és a kormány közötti tárgyalásokon, pénteken. A nemzetgazdasági miniszter például egyetértett abban, hogy a svájci frank alapú hitelek törlesztő részletének számításakor 180 forinton rögzítsék az árfolyamot. Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója azt nyilatkozta, hogy várhatóan jövő kedden délután bejelentik az adósmentő csomag részleteit.

A svájci frank rögzítéséhez mérten arányosan módosul a korábban bejelentetthez képest az euró és japán jen alapú hitelek törlesztésekor alkalmazott árfolyam is. Előrelépés van a kis- és közepes vállalkozói hitelek és a jelzálog fedezetű lakáshitelek élénkítését célzó kedvezmények kérdésében is.

Az egyeztetések tovább folytatódnak. A kormány és a bankszövetség közötti tárgyalások várhatóan kedden lezárulnak, s a felek a tervek szerint kedden délután közös bejelentést tesznek.

Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke szerint a svájci frank esetében a 180 forintos védőárfolyam, mint alsó szint kormányrendeletben való rögzítése megfelel az eddigi szakértői tárgyalások határértékének. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a megállapodásnak, kormányzati intézkedéscsomagnak komplexnek kell lennie, amely minden érintett kategóriának megoldást kínál, vagyis azoknak is, akik még fizetőképesek, de szeretnének kiszámítható pályára kerülni, azoknak is, akik ingatlaneladással ki tudnak menekülni az adósságcsapdából, s azoknak is, akik számára a bérlakás a megoldás.

A lakáshitelesek megsegítésére egy három fő pilléren nyugvó javaslatcsomagot dolgoztak ki a bankok és a kormány szakértői az elmúlt hónapokban.

Ennek legfőbb eleme, hogy meghatározott időre rögzítenék a törlesztő részletek kiszámításánál alkalmazott devizaárfolyamot azok esetében, akik lakóingatlan fedezete mellett devizaalapú hitelt vettek fel. A rögzített árfolyam és az azt meghaladó tényleges törlesztési árfolyam közötti különbségre pedig forint jelzáloghitelt nyújtana az eredeti hitelt folyósító bank az ügyfélnek. A konstrukciót minden törleszteni képes lakásfedezettel bíró devizahiteles igénybe vehetné.

Azok, akiken az árfolyamkisimítás nem segít - vagyis az alacsonyabb törlesztő részletet sem tudják fizetni - két megoldás közül választhatnának.

Az egyik megoldás szerint megpróbálhatják a bankkal együttműködve értékesíteni az ingatlanjukat, és egy összegben visszafizetni a hiteltartozást. Annak érdekében, hogy az adósnak ne kelljen áron alul eladnia az ingatlanát, a keresletet állami kamattámogatással ösztönöznék, amit a fizetési nehézségekkel küzdő adósok lakásának piaci áron való megvásárlásához adnának.

Akiken ez sem segít - például, mert az ingatlan nem forgalomképes, vagy a hitelfelvevő túlságosan eladósodott -, azok lakását az állam vásárolná meg jelentős diszkonttal, s a rászoruló ügyfelek szociális bérlakásként vehetnék igénybe.

Annak érdekében, hogy a kilakoltatási és árverezési tilalom - július 1-jétől tervezett - feloldásával ne zuhanjanak az ingatlanárak, értékesítési kontingenst vezetnének be, ami negyedévekre bontva korlátozza az értékesíthető lakások arányát. Az ügyfél és a hitelező közösen kezdeményezhetné a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnál (NET) a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló, egyben a hitelfelvevő egyedüli lakhatását biztosító ingatlan megvásárlását.

Az MTI információi szerint május 9-re a több hónapos tárgyalás sorozat eredményeként kialakult egy olyan anyag, amely mindkét fél számára elfogadhatónak látszott, a megállapodás már csak a "legfelső szintű" jóváhagyásra várt, május 13-án azonban új javaslatot kaptak a bankok Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, amely "köszönőviszonyban" sem volt a korábbi szakértői anyaggal.

A lakás-, illetve kkv hitelállomány 2010. december 31-i értékhez mért növekményének meghatározott részét az új javaslat szerint csupán a bankadó alapjából írhatnák le a bankok, nem a bankadóból, mint arról a korábbi tárgyalásokon szó volt.

Az idén negyedévente a bedőlt hitelek ingatlanfedezeteinek 1, jövőre negyedévente 2, az ötödik évben negyedévente 5 százalékát árverezhetnék el a bankok a legújabb javaslat szerint, míg a korábbi tervekben még negyedévente 5 százalék szerepelt.

A korábbi tervek szerint bármelyik vevő kapott volna kamattámogatást, aki megvásárolja a nehéz helyzetben lévő adós lakását. A miniszteri javaslat szerint csak azok nehéz helyzetben lévő adósok, akik az eladott lakásuknál kisebb lakást vásárolnak. A bankok szabad elvonulást adnának az adósnak - vagyis elengednék az ingatlanérték feletti adósságot - és 1,5 évre lakbértámogatást is adnának, ha a piacot támogatná a kamat.

A kormány új elemmel is kiegészítette a csomagot: a bankok vállalják, hogy még 2013-ban és 2014-ben is a jelenlegi különadó 50 százalékának megfelelő mértékű különadót fizetnek.

Tehát a kormány és a bankszövetség közötti tárgyalások várhatóan kedden lezárulnak, s a felek a tervek szerint kedden délután közös bejelentést tesznek.

Várjuk!