Hitelkárosultak blogja

A miniszterelnök szavahihetősége a tét a sokadig devizahiteles ígéret után

 „Kihozzuk a devizahiteleseket a bajból.” – nyilatkozta Orbán Viktor egy kampányinterjújában, amelyet az utóbb nyilatkozó Rogán Antal is megerősített. A köztévének interjút adó miniszterelnök ezúttal személyesen és konkrétan is ígéretet tett arra, hogy megoldják a devizahiteles problémát– természetesen abban az esetben, amennyiben ők nyerik a választásokat. Orbán nyilatkozata és a legutóbbi Rogán - ígéret a sokadik kijelentés a kormányoldal részéről, amely a devizahiteles problémákkal küszködők számára adhatna reményt. A probléma, hogy a hangzatos kijelentésekből mindezidáig semmi sem valósult meg.

Orbán Viktor a köztévének adott interjút, amelyben az elmúlt négy évben elért eredményeikről és a következő kormányzati ciklusra vonatkozó ígéreteiről adott számot. A miniszterelnök legfajsúlyosabb és kétségtelenül legjelentősebb ígérete a devizahiteles problémára vonatkozott.

 Félnek a kiszolgáltatottságtól a devizahitelesek

Amilyen hangzatos sajtónyilatkozatok láttak napvilágot tavaly nyáron, olyannyira csönd van most a devizahitelek kapcsán a választások előtt. A devizahitelesek érdekei ellen játszhat az egyelőre igen eseménytelenül zajló választási időszak. Abban az esetben ugyanis, amennyiben a kormánypárt magabiztosan szerezheti meg ismételten a kétharmados többséget, vélhetően jóval kevésbé lesz rajta a nyomás, hogy valódi intézkedéseket hozzon a még mindig több százezer embert közvetlenül érintő válság kezelése érdekében.

Az év elején ismételten megugrott a devizahiteleiket nem teljesítők aránya, aminek több oka is lehet. Az idő előrehaladtával egyre többen élik fel utolsó tartalékaikat, sokan pedig a kilátástalan helyzet miatt adják fel a harcot (Ne feledjük, a deviza alapú szerződések alapján sokan 20-30 évre adósították el magukat úgy, hogy havi rendszerességgel egy magyar átlagfizetést, vagy még annál is többet kell törleszteniük a bank felé.). A kilencven napon túli késedelemmel rendelkező hiteleseknek most már lassan több, mint 65%-a egy éven túl nem fizeti hitelét.

Nem jött be nekünk hitelre gépjárművet venni

A mai napig tömegek küszködnek itthon az autóvásárlásra felvett hiteleikkel. Sokan ugyan a devizahitel-problémát a kedvezményes lakásvásárlási konstrukciók kétezres évek elején történő lezárására vezetik vissza, pedig az adósságspirálba kerülők egy jelentős része bizony inkább gépjármű vásárlására fordította kölcsönét. Az eladósodottaknak mindenképpen érdemes jogi lehetőségeiket átgondolniuk, illetőleg harcolniuk azért, hogy kedvezőbb pozícióba kerülhessenek.

 Ma mintegy 150 ezer (!) lakossági ügyfél rendelkezhet devizaalapú gépjármű-hitellel a bankoknál és további mintegy 100 ezer ember lízingcégekkel állhat kapcsolatban. Nagyságrendileg tehát olyan 350-400 milliárd forintnyi devizahitel sorsa kérdéses még mindig – és persze ez csak az autóhitelek mérlege (adalékként: mintegy 500 ezer deviza lakáshiteles van hasonló helyzetben).

A bankok 311 milliárd forintnyi lakossági autóhitelt tartottak számon szeptember végén az MNB adatai szerint, ebből 210 milliárd forint volt devizahitel, ami 67,5 százalékos arányt jelent. A hitelintézetek devizaalapú autóhitelein belül ma közel 18 százalék a nem teljesítő hitelek aránya, ami jelentős szám.

 Mit tehetnek az autóhitelesek?

Az ingatlanpiac stagnálhat idén - még olcsón is nehéz lesz értékesíteni

A hitelválság, a kevés munkahely és a csökkenő fizetések mellett az elmúlt évek másik nagy érvágása az ingatlanpiac bedugulása volt sokaknak. Míg egyesek nehéz anyagi helyzetükön javítanának, addig mások a devizahitelükből menekültek volna kétségbeesetten a lakásuk eladásával – egyelőre azonban legtöbbjüknek várnia kell. Az ingatlanpiac az elmúlt évek drasztikus leértékelődése után lassan stagnálásba kezdhet, az árak emelkedésére azonban nem lehet számítani egyelőre. A kevés pénzen túl azonban nagyobb probléma, hogy bizonyos ingatlanokra egyszerűen nincsenek vásárlók.

Az árak csökkenése abból a szempontból is különösen fájó lehet, hogy a külföldi vásárlók (írek, hollandok, osztrákok, stb.) potom összegekért vásárolják fel a nívós hazai ingatlanokat. Nem véletlen, hogy számos ingatlaniroda kifejezetten ebbe az irányba vitte el portfólióját az elmúlt években, legtöbben a külföldieknek nyújtott ingatlanbérlési lehetőségekkel keresnek igazán. Az árak csökkenése nemcsak a valuták közötti különbség miatt szolgáltatja ki a magyar embereket, hanem az árszínvonal csak, úgynevezett viszonylagos csökkenése miatt is.

Vagyis, hogy az árak csökkenése ellenére a magyar emberek ugyancsak romló jövedelmi helyzetéhez viszonyítva azért a legtöbbek számára ma is túlságosan nagy áldozatot jelent lakást vásárolni. 

Mégiscsak a pereskedő adósoknak volt igazuk?

Indokoltnak tűnik megvizsgálni azoknak a szerződési feltételeknek a tisztességtelenségét, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására árfolyamrés alkalmazását írják elő. Ez az Európai Bíróság főtanácsnokának véleménye az elhíresült Kásler-ügyben, amely az egyik kiemelkedő és precedensértékű eljárás lehet a társadalmi válságot is generáló devizahitelek megítélése ügyében.

Mégiscsak volt értelme pereskedni a devizahitel-szerződések ügyében! Nils Wahl szerint lehetséges a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő.