A miniszterelnök szavahihetősége a tét a sokadig devizahiteles ígéret után
„Kihozzuk a devizahiteleseket a bajból.” – nyilatkozta Orbán Viktor egy kampányinterjújában, amelyet az utóbb nyilatkozó Rogán Antal is megerősített. A köztévének interjút adó miniszterelnök ezúttal személyesen és konkrétan is ígéretet tett arra, hogy megoldják a devizahiteles problémát– természetesen abban az esetben, amennyiben ők nyerik a választásokat. Orbán nyilatkozata és a legutóbbi Rogán - ígéret a sokadik kijelentés a kormányoldal részéről, amely a devizahiteles problémákkal küszködők számára adhatna reményt. A probléma, hogy a hangzatos kijelentésekből mindezidáig semmi sem valósult meg.
Orbán Viktor a köztévének adott interjút, amelyben az elmúlt négy évben elért eredményeikről és a következő kormányzati ciklusra vonatkozó ígéreteiről adott számot. A miniszterelnök legfajsúlyosabb és kétségtelenül legjelentősebb ígérete a devizahiteles problémára vonatkozott.
Orbán kijelentette, ha megszületnek a „szükséges” bírósági ítéletek, várhatóan május végére kihozzák a még bajban lévő devizaalapú lakáshiteleseket a jelenlegi reménytelen helyzetből. Ez összhangban van azzal, amit a kormányoldal, illetőleg a Fidesz oldaláról nagyjából egy éve hallani a devizahitelek kapcsán. Többek között Varga Mihály, Navracsics Tibor, Gulyás Gergely, Rogán Antal már mind nyilatkoztak Orbán Viktor mellett a devizahitelek kapcsán, s egyértelműen azt sejtette a kormány koncepciózusnak tűnő kommunikációs magatartása, hogy valami komoly megoldást kívánnak kialakítani a devizahitelek ügyében. Lényegi eredmény elérésére, illetőleg devizahiteles mentőcsomag kialakítására azonban eddig mindhiába várt a több százezer (millió?) magyar devizahiteles. Ez tény, még akkor is, ha az ellenzéki vezető Bajnai Gordon szerint ez nagyrészt pont Orbánék hibája. Bajnai Orbán nyilatkozata után kijelentette, hogy amíg 2010-ben, az Orbán-éra kezdetekor mindössze hatvanezer magyar család volt bajban a devizahitelek miatt, ma ez a szám jóval több mint kétszázezresre tehető. Ez persze, riasztó szám, azonban Bajnai elég rutinosan hallgatott arról, hogy ők maguk mit is tennének a devizahitel-probléma megoldása érdekében… Ennyit a mai magyar, nem túl hiteles politikai nyilatkozatokról.
A bankok egyezkednének?
Ugyan nem látni, hogy a hitelintézetek változtatnának stratégiájukon és egyezséget, megoldásokat keresnének a devizahiteles ügyfeleik irányában, azonban Orbán Viktor szerint igenis meggyőzhetővé tehetőek a bankok. Az ország jelenlegi első embere szerint ugyanis a bankokban is megvan a szándék a közös megállapodásra. Az egy nagy kérdés, hogy Orbán ezalatt pontosan mit is értett: egyedi kompromisszum az adósokkal, avagy közös „egyezség” a kormánnyal egy esetleges jogszabályi változtatás kapcsán? Az igazi megoldás kétség kívül előbbi lenne, azonban erre hajlandóságot nem látni, utóbbi esetben viszont nagy kérdés, hogy a hitelintézetek mit keresnek a jogszabályalkotás közelében. Orbánhoz utóbb csatlakozva Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is kijelentette, a bankokkal együttműködve vezetné ki a devizahiteleket, mondván, az Alkotmánybíróság márciusi ítélete kimondta, hogy arányos teherviselésre van szükség.
Orbán a bankokhoz kapcsolódóan elmondta azt is, hogy nincs az ország kezében a saját sorsa, ha a pénzügyi rendszernek legalább a fele nincs magyar kézben. Elmondása szerint az OTP-vel együtt jelenleg harminc-negyven százalék ez az arány. Megjegyezte, hogy szerinte a magyar bankrendszerben nincs elég verseny, "túlságosan leosztottak a pozíciók". Kíváncsiak lennénk hasonló vonatkozásokban a véleményére mondjuk a trafikok, illetőleg a földosztások kapcsán...
Bírósági ítéletek a „szükséges” mértékben
Orbán és nyilatkozata szerint a devizahiteles mentőcsomag kialakításához szükségük lesz a bizonyos bírósági ítéletekre is. Ez azért érdekes, mert a magyar bírósági rendszer már valamennyi fóruma állást foglalt a témában. Számos bírósági határozat született már egyedi ügyekben, decemberben állást foglalt a Kúria, illetőleg az Alkotmánybíróság is véleményt alkotott nemrég a devizahitelek ügyében.
Mi maradt még? Nem más, mint az Európai Bíróság április 30-ára tervezett döntése. Ebben az esetben azonban végső soron nem is a kormánytól, hanem az Európai Közösségek fórumától várhatják a megoldást bajba jutott honfitársaink.