Hitelkárosultak blogja

Fogy az ország.  Vészesen. Vajon miért? Emberek tömegei menekülnek Londonba, Németország különböző városaiba, az Egyesült Államokba, stb.. Azt is hazudják mondják, hogy nagy a munkaerő-hiány. Végülis igen: munka van, csak pénz és megfelelő fizetés nincs. Az emberek eladósodtak, nem találnak kiutat. A trend egyértelmű.

Mindennap újabb sztori.

Azonban nem lehet nem észrevenni, hogy még mindig napról napra nő a külföldre távozók száma. Pedig London a Brexittel már lezárta a kapukat, Németországra pedig lassan ki lehetne tenni nyugodtan a "megtelt" táblát. Mintha megismétlődne a 19. század végén, 20. század elején tapasztalt kivándorlási hullám.

Mélyül a szakadék Róna és Matolcsy jegybankja között

Óriási visszhangot váltott ki múlt héten Róna Péter viharos távozása a „magyar közéletből”. Előbb a devizahitelezésről mondta ki erkölcsi ítéletét és nevezte meg a felelősöket. Majd a Magyar Nemzeti Bank-ot kritizálta újra, elsősorban az ún. Questor-ügyben tapasztalható visszásságok miatt. Róna nem először ment neki a Matolcsy György által vezetett központi banknak. Néhány hónappal ezelőtt az ún. MNB-alapítványokkal kapcsolatos botrány kapcsán is felelősnek tartotta Matolcsyékat. Ezúttal azonban az MNB sem akart adós maradni a válasszal és meglehetősen sértődött hangnemben lőttek vissza Róna felé.

„Róna Péter nem először fogalmaz meg valótlan állításokat a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatban.” – fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank friss sajtóközleménye.

Mint ismert, az MNB nagyhatalmú vezetői azt követően látták szükségesnek a közlemény megjelentetését, hogy a nemzetközi szaktekintélynek tartott Róna Péter közgazdász sokadik alkalommal kritizálta súlyosan a központi bank (MNB) tevékenységét.

A bankoknak is jobb, ha az adóssal közösen oldják meg a helyzetet

Több olyan visszajelzés is érkezett a hiteladósok részéről, mely szerint bankjuk az elmúlt hetekben-hónapokban egyezségkötési ajánlatta kereste meg őket. A jelenség meglepő, de egyáltalán nem egyedülálló: Számos országban a bankok szinte általános jelleggel alkalmazzák az egyezségkötést ügyfeleikkel. Erre egyébként természetesen Magyarországon is van jogi lehetőség. A kérdés csak, hogy miért nem tették ezt korábban? És, hogy mit tudnak elérni ezzel az adósok?

Ugyan nem tömeges jelenségről van szó, de tény: az utóbbi időben számos adóst keresett meg bankja azzal a céllal, hogy valamilyen alkut ajánljon fel. Ezekben az esetekben alapvetően arról van szó, hogy a törlesztő részlet mérséklésével, illetőleg a tartozás egy részének elengedésével a bank valahogyan rávegye a már rég apátiába süllyedt adósát, hogy valamit azért fizessen.

A gyakorlat egyáltalán nem idegen, sőt a kérdés az, miért nem mentek a bankok az adósság-válság és az ezzel járó kormány-bank-adós hercehurca elébe már ilyen stratégiával sokkal korábban? Az adósoknak azonban ezúttal is figyelnie kell, nehogy bedőljön a mézesmadzagnak.

Durva sértés: a devizahiteles ügyvéd „nem jogász” a Kúria egyik vezetője szerint

Befolyástól mentesek a bírók az ítélkezésben – nem győzte hangsúlyozni Darák Péter, különös tekintettel a hiteladósok és a bankok közötti jogi vitákra. A Kúria elnöke a legfőbb bírói fórum szokásos féléves tájékoztatóján igyekezett mindent megtenni azért, hogy ne érje szó az utóbbi időben sokat kritizált bíróságok működését. A Kúria igyekezete ellenére leszögezhető: Önmagában már az is problematikus, ha a bírósági szervezet élén álló vezetőnek már „mosdatnia” kell a bíróságokat.

Sajtótájékoztató keretében adott fontos információkat a Kúria Budapesten: A legfőbb bírósági szervezet vezetői elárulták, hogy az utóbbi hónapokban ismét drasztikusan emelkedtek az ún. „devizahiteles perek”. Egyúttal nem győzték hangsúlyozni, hogy a bírók abszolút nem elfogulatlanok – sem politikailag, sem a bankok vonatkozásában.

A kijelentés nyilvánvalóan közvetlen reakció volt a sajtó által is felkapott egyes ügyekre, illetőleg a kormány és a bírósági szervezetrendszer összefonódásának gyanújára is.

Továbbra is pörög a lakáspiac a nagyvárosokban

Több mint tízezer lakás került eladásra egy hónap alatt és az árak is folyamatosan növekedni fognak – derül ki a lakáspiac elemzőinek összegzéseiből. A lakások eladása az adósoknak is opciót jelenthet arra, hogy kiugorjanak a rájuk szakadó hitelekből. Azonban óriási hibákat is el lehet követni a lakás elpasszolásával.

Amíg a kétezres évek elején még lasszóval fogdosták a vevőket az ingatlanközvetítők, az elmúlt két évben robbanásszerűen nőtt a kereslet a nagyvárosi lakások iránt.

Ennek megfelelően az árak is óriási növekedésnek indultak: 2012 környékén még nehezen lehetett vevőt találni ideális helyen fekvő, fővárosi lakásokra tízmillió forint körüli összegekért. Azóta a helyzet nagyot változott és az árak is sok esetben a többszörösére emelkedtek: Ez pedig reális alternatívát nyithat azok előtt a hiteladósok előtt, akik jelzáloghiteleikben ragadtak és még mindig megvan az ingatlanjuk.