Nem tervezi a kormány az úgynevezett elsétálási jog törvénybe iktatását, mert az súlyos károkat okozna a bankrendszernek – mondta a Magyar Időknek Lázár János. A témáról azt követően beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napilapnak, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke felvetette e speciális jogi megoldás bevezetésének lehetőségét. Egyelőre azonban nem jön Magyarországra az USA-ban már működő módszer, amely szerint, ha az adós minden vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül a fennmaradó tartozás megfizetése alól. Igaz, jövőre, a választások után semmi sincs kizárva, jegyezte meg végül a Magyar Idők. A Magyar Nemzet ezzel egy időben kritizálta a kormányt, amiért az nem áll az adósok mellé.
Lázár János a Magyar Időkben emlékeztetett: a kormány egy korábbi döntése értelmében az adós hitellel terhelt ingatlana nem árverezhető el fillérekért, az csak piaci áron vagy azzal közel egy szinten hirdethető meg. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is megszólalt, kiemelve, hogy az országgyűlés kereszténydemokrata javaslatra alkotott törvényt alkotott arról, hogy a jövőben november 15-én, vagyis az eddiginél két héttel korábban kezdődjön meg a kilakoltatási moratórium, és két hónappal később, április végén járjon le. A lakások kiürítését eddig ugyanis december elseje és március első napja között tiltotta meg a jogszabály.
Schadl György elmondta, hogy ez a változás ugyan haladékot ad az adósoknak, a szabályosan elárverezett ingatlanokat azonban legkésőbb a moratórium után át kell adni. A moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. A Végrehajtói Kar elnöke szerint az elsétálási jog bevezetése esetén az adósoknak a lakásuk elvesztésével ugyan számolniuk kellene, de azzal nem, hogy a hitel bizonyos része továbbra is a nyakukon marad. Hozzáfűzte azt is, hogy a megoldás hazánkban csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének, például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba.
A lap forrásai szerint a választási kampány idején az Országgyűlés biztosan nem foglalkozik az elsétálási joggal, a választások után viszont – többek szerint – előkerülhet majd a kérdés. A frakcióknak még nincs kialakult álláspontjuk, de támogatói akadnak ennek a megoldásnak is.
A múlt heti parlamenti devizahiteles vitanapon ugyanakkor a kabinet kritikusai szerint egy szó sem hangzott el arról, hogy meg akarnák menteni a bajban lévőket. A Magyar Nemzet arról írt, hogy mostanra érett be a tavaly megváltoztatott Polgári Törvénykönyv termése. A módosítás lényege, hogy tavaly október 1-jétől jelzáloghiteleknél a zálogjog önállóan, jelzálog-követelés nélkül is forgalomképes lehet, és a hitelt nyújtó bank eladhatja azt más pénzügyi intézménynek. Ezzel a lehetőséggel élnek is bankok. Egy konkrét esetben egy devizaadós az ötmillió forintos hitele felét visszafizette, majd fizetésképtelenné vált. A hitelt nyújtó szolgáltató végrehajtást indított, több mint húszmilliós tartozást követelve. A hitelintézetnek forrást biztosító bank is követelt: még majd’ tízmilliót – annak ellenére, hogy a végrehajtás felfüggesztését megtagadó bíró azt állította, lehetetlen, hogy kétszer követeljenek ugyanazon tartozás után a bankok. A napilapnak az üggyel kapcsolatos kérdéseire a kormány megkeresett képviselői nem reagáltak.
Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.
