Hitelkárosultak blogja

A műsorvezető próbálta védeni Matolcsy György irháját a súlyos kritikák elől. Videó!

Gyakorlatilag átverte a kormány a devizahiteleseket az ún. "adósmentő"-csomagok összeállításakor - állítja lényegében az egyik ellenzéki párt politikusnője. Schmuck Erzsébet szerint az Orbán-kormány egyáltalán nem mentette meg, sőt még bajba is sodorta az adósokat a devizahitelek forintosításával, miközben az Orbán Viktor hűséges "fegyverhordozója", vagyis Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) őrült összeget keresett a húzással.

Semmiképpen sem szabadott volna piaci áron forintosítani a devizát - állította Schmuck Erzsébet, az egyik ellenzéki párt (LMP) országgyűlési képviselőnője az ATV-nek nyilatkozva (videó a cikk alján). Schmuck szerint minimum olyan áron kellett volna ezt megtenni, amelybe került a Magyar Nemzeti Banknak is az az adott deviza, amelyet a kereskedelmi bankok rendelkezésére bocsátott.

A bankoknak és az Uniónak is beszólt a botrányos kijelentéseiről ismert magyar politikusnő

"Ha már a pénzügyi fogyasztóvédelemről papolunk, talán jó lenne, ha a lóvá tett magyar devizahitelesek ügyeivel is foglalkoznánk." Nagyjából ezt az üzenetet fogalmazta meg az itthon a vitatott politikai szerepvállalásáról, s csípős nyilatkozatairól ismert jogásznő, Morvai Krisztina, mégpedig az Európai Parlamentben. A felszólalásról készült videót a poszt alján lehet megnézni.

Morvai Krisztinát lehet szeretni és utálni nem szeretni, a Morvai által képviselt politikai irányvonalat megvetni, vagy éppenséggel azt támogatni, de egyet biztosan nem lehet vele: nem észrevenni.

Morvai kommunikációja jellegzetes, a férfiakban komoly félelmet és egy házsártos matektanárnő, illetőleg egy férjét péklapáttal hazaváró háziasszony rémképét felkeltő beszédstílusa egészen biztosan nagy feltűnést kelthet még az Európai Parlament (EP) képviselői között is. Morvait sokan kritizálják azzal, hogy az EP-ben tartott felszólalásiról készült videókat szándékosan arra használja fel, hogy idehaza lájkokat, no meg szavazatokat szerezzen. És a felszólalásai legtöbbször amúgy sem tesznek hozzá semmi érdemlegeset az EP-ben éppen tárgyalt adott ügykörhöz.

Akár így van, akár úgy, Morvai ezúttal egy olyan esetben szólalt fel, amikor a fogyasztóvédelmi jogok és a fogyasztók védelme került szóba pénzügyi területen. A Jobbik-hoz közel álló magyar politikusnő nem sokat habozott és azonnal a magyar devizahiteleseket hozta szóba.

"Nem adósrabszolgának kéne nézni a fogyasztókat"

Morvai szerint épp itt lenne az ideje már annak, hogy az Európai Unió közelebbről is megvizsgálja a devizahitel-szerződések miatt eladósodott magyarok helyzetét, hogyan tették lóvá őket a "nyugati és nem nyugati" bankok. Amelyek egyébként éppen az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályait taposhatták sárba a devizahitelek "kiszórásakor".

Morvai arra is felhívja a figyelmet, hogy például a magyar bíróknak is lehetne annyi öntudatuk, hogy a devizahiteles bírósági ügyeknél - sablon-ítéletek helyett - megvizsgálnák közelebbről az Európai Unió fogyasztókat védő direktíváit és az ügyeket azok nyomán döntenék el. Itt a legfontosabb kezdőpont pedig éppen az lenne, hogy a devizahiteleseket-hiteleseket ne pusztán "adósoknak", "adósrabszolgának" tekintsék, hanem fogyasztónak. 

Morvai felszólalásában természetesen mindenképpen van igazság, függetlenül attól, hogy az Európai Parlamentre nyilván nem igazán tartozik az, hogy a magyar bíróságok mit és hogyan csinálnak. 

Érdekes egyébként megnézni a videó végét is, amikor egy távképet mutatnak az EP terméről: Mindösszesen néhány képviselő lézeng a sorok között. Ha már milliókért fizetjük őket, hol vannak az EP-képviselők, ha nem a Parlamentben?

Hm...

Szürreális ajánlatról beszél az egyik, a másik tagad

A devizahitel-botrányban híressé vált és sokat vitatott ügyvéd szerint extrém ajánlatokkal keresik meg ügyfeleit a bankok. A jogász nyilatkozata szerint a hitelintézetek nemes egyszerűséggel "begyulladhattak", hiszen hamarosan az Európai Bíróság hozhat ítéletet az általuk kétes feltételekkel megkötött hitelszerződések ügyében. A bankoknak így érdekében állhat gyorsan egy biztos megoldást találniuk az ügyfeleikkel. 

Léhmann György neve mindenki számára ismerős lehet: Az idős ügyvéd a 2008-as gazdasági világválságot követő években vált ismertté, amikor is foglalkozni kezdett a válság kapcsán ellehetetlenült devizahitel-adósok ügyeivel. Léhmann a devizahitel-szerződések kapcsán kialakult jogi hercehurca és viták középpontjában került és néhány bátor jogász kollégájával együtt azóta is harcol ügyfelei érdekeiért. 

A siófoki ügyvéd szerint „egészen szürreális” egyezségi ajánlattal keresik meg ügyfeleit a hazai hitelintézetek. Léhmann elmondása szerint a devizahitel-szerződések miatt eladósodott ügyfeleinél azután jelentkeznek a bankok, hogy a magyar bíróságok állásfoglalást kértek a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságától a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban (lásd: korábbi cikkünket). Léhmann György egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy például az OTP Bankkal perben álló ügyfelének azt írta a hitelintézet, hogy az eredeti, 21 millió forintra rúgó tartozásának több mint felét is hajlandó elengedni az OTP, amennyiben az adós hajlandó egyezséget kötni. A 21 milliós tartozásból így mindösszesen 8 millió maradna fent. 

Ezermilliárdos kaliberű ügyekben dönthet az EB az év második felében

Még a legfontosabb kérdésnek sem értünk a végére devizahitel - ügyben: Az Európai Bíróság 2017 második felében - előreláthatólag - több olyan ügyben hoz majd döntést, amely érintheti az (egykori) magyar devizahitelesek tízezreit. Az ügyek között pedig még mindig ott van az, amelynek eldöntésével az Európai Bíróságnak a devizahitel-szerződések talán legjelentősebb kérdésére kell válaszolnia: Vagyis, hogy korrekt-e, ha a két szerződő fél közül csak az egyik, a "gyengébb" viseli az árfolyamkockázatokat?

Az Európai Bíróság (EB) egyes döntéseire már többször is tűkön ülve és reménykedve vártak az eladósodott magyar családok - azonban mindeddig hiába. Lényegében nem hoztak jelentős áttörést számukra sem a legfőbb magyar bírói fórumok,, sem pedig az EB.

Fontos tanácsok hitelfelvétel előtt

Két év alatt nagyot változott a világ: Amíg 2015-ben még mind a bankok, mind az ügyfelek ódzkodtak a hitelektől, addig idén már valósággal öntik a hitelpénzt – és ezzel az adósságot - az országra a bankok. A magánszemélyek nincsenek könnyű helyzetben: Egy rossz döntés és a nagyobb hiteleknél egy-egy rosszabb konstrukció esetében akár milliókat is bukhatnak néhány év alatt.

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján idén az első negyedévben pozitívba fordult a háztartási szektor hiteldinamikája. A hiteltranzakciók éves értéke 1,2 százalékos növekedéssel 67 milliárd forintot tett ki, amihez az első negyedév 4 milliárd forinttal járult hozzá. Utóbbi jelentős számadat. Az újonnan kötött szerződések volumene éves átlagban mintegy 50 százalékkal nőtt, ezen belül az új lakáshitelek kihelyezése 44 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben. Tehát a lakáshitelek mennyisége rövid idő alatt majd’ másfélszeresére növekedett.

Ez persze nem váratlan: Onnan, ahol 2008-ban és az azt követő években álltunk, csak felfelé vezethetett az út. Egy másik fontos faktor a döntésben a lakáspiac változása. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy lakást béreljenek: Folyamatos kiadás a tulajdon viszonylagos biztonságának érzete nélkül. Magyarországon bizonytalanok a munkahelyek, így nyilvánvalóan sokkal kevesebben tudják megtenni azt, hogy bérlakásról bérlakásra járjanak. Így jön a képbe a lakásvásárlás és azzal a lakáshitelek felvétele.

Egyszer már nagyon pórul jártunk velük. De mit kell tenni, hogy ez megint ne fordulhasson elő?