Van két rossz és egy jó hírünk, melyikkel kezdjük? A két rosszal. Nem fogják megdicsérni a magyar devizahitelesek azt a bírót, aki miatt az Európai Bíróság megtagadta a válaszadást két magyar – devizahitelezéssel kapcsolatos – ügyben. Az indok: a Budai Központi Kerületi Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeiben nem fejtette ki a szükséges mértékben az ügyek ténybeli és jogi hátterét, sőt elmulasztotta feltüntetni, hogy miért szükséges a feltett kérdések Európai Bíróság általi megválaszolása. Ezzel eldőlt, hogy idén már nem lesz döntés a magyar devizahiteles ügyekben, január 16-án viszont érdemes lesz figyelni a Luxembourgból érkező hírekre – írja a portfolio.hu.

Pedig mindkét érintett ügyben a devizahitelesek számára lényeges kérdések kerültek volna terítékre –állítja a Magyar Nemzet. Egyrészt az, hogy megfelelő volt-e szerződéskötéskor a tájékoztatás arról, milyen terheket vesz a nyakába az ügyfél a hitel felvételével. Az ügyfelek nem megfelelő tájékoztatása ugyanis az uniós fogyasztóvédelmi szabályok megsértésének gyanúját vetheti fel. Másrészt azt firtatták a beadványok, hogy amennyiben a fenti okból érvénytelen a szerződés, a fogyasztó és a bankok közötti elszámoláskor az alacsonyabb devizakamatokkal vagy a jóval magasabb forintkamatokkal kell számolni. Falus Zsolt, a Bankcsapda Egyesület elnöke szerint a két beadványnak azért lett volna nagy jelentősége, mert akár az adósok nyakába varrt árfolyamveszteség – emiatt emelkedtek a törlesztő részletek az egekbe – terhének megosztását is szóba hozhatták volna. A maradék reményt az ügyben az jelenti, hogy további hasonló kérdéseket taglaló beadványok is az Európai Bíróság (EUB) döntésére várnak.

És akkor a jó hír. Reményt keltőnek nevezte a Magyar Nemzet, hogy az EUB nem utasította vissza azt a magyar beadványt, mely vitatja a banki elszámoltatási törvény azon passzusait, amelyek lehetetlenné teszik az elszámolás adós általi megtámadását. Az e kérdésben, vagyis az úgynevezett Sziber-ügyben kiadott főtanácsnoki indítványt fogják jövő év elején – konkrétan január 16-án – nyilvánosságra hozni. Falus Zsolt azt mondja, hogy a törvény értelmében jelenleg csak olyan bonyolult számításokkal lehetne eredményesen támadni az elszámolás helyességét, melyeket egy hétköznapi adós képtelen elkészíteni. Amikor pedig az egyik ügyben szakértőt kerestek a számítás ellenőrzésére, illetve a szükséges beadvány elkészítésére, négyszázezer forintos ajánlatot kaptak… Ez kifizethetetlen, hiszen sok esetben maga a vitatott összeg is kisebb. Jelenleg csak a jegybank által összeállított bonyolult számítási képlettel lehet bizonyítani az adós igazát, melynek megértése és alkalmazása még a pénzügyi szakemberek számára sem egyszerű. Sokkal inkább felügyeleti feladat lehetne a számítások helyességének ellenőrzése a vitatott ügyekben. Igaz, Windisch László, a jegybank felügyeleti vezetője korábban úgy nyilatkozott: nem tartják indokoltnak, hogy a számításokban segítséget nyújtó különszolgáltatást indítsanak. Falus Zsolt ráadásul azt is kifogásolja a magyar törvényben, hogy az elszámolás megtámadására csak a banki értesítés kézhezvételétől számított néhány hónapon belül van lehetőség.

A Sziber-ügyben arra kért iránymutatást a magyar bíróság, hogy nem sérti-e a Falus által is kifogásolt törvény az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályait. Amennyiben az EUB az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal ellentétesnek tartja a magyar jogszabály egészét vagy annak egyes paragrafusait, akkor azt újjá kell alkotnia a magyar törvényhozásnak. Ennek kiderülésére azonban még várnunk kell egy hónapot, miközben decemberben – a másik két beadvány elutasítása miatt – sajnos semmivel sem vált könnyebbé, tervezhetőbbé vagy átláthatóbbá a magyarországi devizahitelesek helyzete…

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.