Milliókat érintő, precedensértékű ítélet született a devizahitelek vonatkozásában

"A nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével." - így szól az Európai Bíróság régóta várt rendelkezése az Kásler vs. OTP Bank ügyben, amelyet ma hirdetett ki az unió luxemburgi bírósági fóruma. Az EB határozatára mintegy másfél éve várt több százezer devizahiteles, a magyar bírósági fórum, illetőleg az utóbbi hónapokban már a magyar kormány is egyre többször hivatkozott az unió bíróságának várva-várt határozatára. A precedensértékű döntés után a labda most már újra Magyarországon pattog...

Az Európai Bíróság által most lényegében előzetesen eldöntött ügy a devizahitel-szerződésekben előírt és igencsak vitatott úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. A magyar bírósági szervezet kezdeményezésére az Európai Bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az árfolyamrés előírása felvethető-e a szerződéses feltételrendszer tisztességtelensége szempontjából.

Kulcsfontosságú, hogy a luxemburgi ítélkező fórum lényegében a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban kimondta: Azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam).

Ezzel kapcsolatosan tehát - jogi-etikai szempontból - amellett foglalt állást, hogy a devizahitelek önmagukban nem lehetnek tisztességtelenek és érvénytelenek. 

A tárgyalt Kásler-ügy háttere az, hogy 2008. május 29-én a Kásler házaspár devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződést kötött a legnagyobb hazai bankkal. A hitelintézet 14 400 000 forint összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek, amelynek svájci frankban meghatározott összegét 94 240,84 frankban rögzítették. A megállapodás alapján a devizahitelek kapcsán ismertté váló Kásler-házaspár tudomásul vette, hogy a nyújtott kölcsönön kívül annak ügyleti kamatát és kezelési költségét, valamint a késedelmi kamatot és az egyéb költségeket is svájci frankban határozzák meg.

A szerződés azt is kikötötte, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a kölcsönösszeg folyósítása napján érvényes vételi árfolyamán történik. A szerződés értelmében ugyanakkor az egyes törlesztőrészletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes svájci frank eladási árfolyamán kell meghatározni.

A Kásler házaspár az illetékes magyar bíróság előtt megtámadta azt a feltételt, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészleteket az eladási svájci frankárfolyam alapján számítsa ki. Arra hivatkozott, hogy e feltétel tisztességtelen jellegű, mivel az a kölcsön törlesztésére az annak folyósításakor alkalmazott átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam alkalmazását írja elő.

Hogy mondják jogászul?

A jogvitát már a felülvizsgálati eljárásban vizsgáló legfelsőbb magyar bíróság, vagyis a Kúria azt a kérdést tette fel a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak, hogy az a feltétel, amely a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamot határozza meg, a szerződés elsődleges tárgyának minősül-e, illetve a szolgáltatás minőség-ár aránya alá tartozónak tekinthető-e. Ha ugyanis igen, akkor a tisztességtelenség kérdése nem vizsgálható, ha a feltételek világosak és érthetőek. A Kúria tehát lényegében arra kérdezett rá, hogy mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jelleg az uniós irányelv alapján nem vizsgálható.

A magyar bíróság kiegészítő kérdése az volt, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén sem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni. Az ügyben a tárgyalást tavaly december 5-én tartották Luxembourgban.

Kásler Árpád egyébként az Európai Bíróság ítéletét hallván megjegyezte: A Kúria másfél évig ült ugyanazon a kérdésen, amelyről nem jogvégzett embereknek a hitelfelvételkor húsz perc alatt kellett dönteniük...

OTP: ellentétes lenne a fogyasztók érdekével a szerződések megsemmisülése

Az Európai Bíróság ítélete a Kúria korábbi jogegységi döntésével összhangban egyértelművé teszi, hogy ellentétes lenne a fogyasztók érdekével, ha valamely szerződéses rendelkezés bíróság általi érvénytelenítése a teljes szerződés megsemmisüléséhez vezetne - kommunikálta a döntést a legnagyobb hazai bank, az OTP. Az OTP szerint a bíróságoknak törekedniük kell az érvénytelen rendelkezés helyettesítésére valamely más, a nemzeti jogban ismert rendelkezéssel. Hozzátették azt is, hogy az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítélete egy köztes döntés, amely különböző iránymutatásokat tartalmaz a magyar Kúria számára. A perrel kapcsolatos konkrét állásfoglalást nem tartalmaz a dokumentum, a végső ítéletet a Kúriának kell meghoznia. Ez alapján ugyanakkor nemcsak a vonatkozó per dönthető el, hanem a Kúria jogegységi nyilatkozata is kiegészíthető az OTP szerint.