A devizahiteles esetek is mutatják, a jog ma az erőfitogtatás eszköze

 Rekordmennyiségű jogszabályt alkotott tavaly a magyar parlament, mégis csak kiszolgáltatottabbaknak érezhetik magukat az emberek. Az aprólékos jogi szabályozás ellenére egyre bonyolultabbak és átláthatatlanabbak a jogszabályi rendelkezések és a bürokrácia, az alapvető jogi elvek és szabályok ellenére sok a méltánytalan helyzet és kiskapu. A devizahiteles ügyekkel kapcsolatos jogi dilemmák és bírósági állásfoglalások is arra mutatnak rá, hogy a jog az igazságszolgáltatás helyett könnyen az erőfölény érvényesítésének eszközévé válhat.

„A jog a jóság és a méltányosság művészete.” –tartja magát az évezredes igazság. Természetesen mindig is akadtak problémák a jogi szabályozás kapcsán a történelemben, amit aztán kétségbeesetten próbáltak javítani a nagy és becses jogfilozófusok-törvényalkotók újabb és újabb szabályok és jogi elvek megalkotásával. Az utóbbi években azonban már az látható, hogy az elaprózódott és túlságosan részletes, sokszor pedig ellentmondásos jogi szabályozás a helyzetet leginkább csak nehezíti. Sőt, a jog a méregdrágán megvásárolt jogászok és ügyvédek „harcba küldésével” a hatalmasok elnyomó akaratát is szolgálhatja  a magyar társadalomban.

A vitatott példa: A devizahitelek

A devizahitelekkel kapcsolatos jogi problémák mélységét is jól mutatja, hogy a közelmúltban még a legnagyobb magyar jogi karon, az ELTE Jogi Karának Doktori Képzésén is külön kurzust indítottak a devizahitelekkel kapcsolatosan. Felvetődik ilyenkor a kérdés, hogy hogyan várható el az egyszerű, átlagos pénzügyi és jogi tudással rendelkező állampolgároktól, hogy – még jóval a válság kirobbanását megelőzően – megfelelően értékeljenek egy bonyolult, devizahiteles konstrukciót? A kérdés meglehetősen filozófikus, viszont korántsem az egyetlen, ami a deviza alapú kölcsön-, illetőleg hitelszerződésekkel kapcsolatosan felvetődik.

Ennek ellenére a Kúria mégis úgy döntött, hogy maga, a devizahitel-szerződés jogszabályba nem ütközik. Ez persze önmagában, az esetek többségében (nem mindig!) talán így lehet, azonban egy bizonyos közösségi, közös normát mégis sért a devizahitel - a magyar társadalom érdekeiről nem is beszélve. Ráadásul jó példájául szolgál további, a jogsértés határáig elmenő szerződéseknek. Mindazonáltal a döntés – egyes jogászok szerint legalábbis - nem jelent egyértelmű vereséget, csupán annyit, hogy ezek a perek nem könnyen nyerhetőek. Olyan időszakot élünk meg napjainkban, amikor a különféle kontrollszervezetek jelentősége – a gazdasági és a jogi bizonytalanságok miatt – csökken. Ezzel párhuzamban azonban (és éppen emiatt) fokozottan nő az állampolgárok felelőssége saját sorsuk alakításában. Közmű szolgáltatók, pénzügyi szervezetek, bankok, állami visszaélők, NAV, stb. Mind-mind olyan szereplői a mai magyar társadalomnak, amelyek látszólagosan mindig a jogra és jogszabályokra hivatkoznak, valójában azonban magatartásuk igen könnyen visszaélésszerűvé válhat (és válik is).

És sajnos, az egyszerű, éppen csak alapvető jogi ismeretekkel rendelkező kisembereknek, állampolgároknak igen nehéz bármilyen jogos igényüket is érvényesíteniük ezekkel a mogulokkal szemben.

Sürgősen változtatni kell

A cél alapvetően az lenne, hogy a jogszabályok bennünket, állampolgárokat segítsenek hozzá a megfelelő együttéléshez. Szükséges lenne itthon elérni, hogy gyorsabbak legyenek a bírósági eljárások, hogy az állampolgárok könnyebben jussanak megfelelő tájékoztatáshoz és segítséghez problémáikkal kapcsolatosan. Ehhez azonban az szükségeltetne, hogy elsősorban az állampolgárok és ne az állam érdekei érvényesüljenek az igazságszolgáltatásban. (Lásd: kormányzati parancs a rezsicsökkentés hatásáról szóló kötelező tájékoztatásra vonatkozólag.)

Tavaly összesen 245 törvény (!) született az országházban. Az elmúlt négy év valóságos jogalkotási lázban telt el: új alkotmány, új Ptk., új Btk., új földtörvény stb. Szinte valamennyi jogszabály megváltozott és változik továbbra is. A célokat egyelőre azonban nem érték el, a bizalmatlanság és a bizonytalanság ma is jelentős a társadalmunkban, az emberek érdekei háttérbe vannak szorítva a mindenkori politikai és gazdasági hatalom pillanatnyi érdekeihez képest. A jogi ma is fontos szerepet tölt be, segítségünkre szolgálhat, azonban még igen messze vagyunk attól, hogy a magyar parlament ténylegesen a jó és a méltányos művészetének műhelyéül szolgáljon.