Mindkét fél érdekeit szolgálná egy közös kompromisszum

Mind a bankok, mind egyes adósok magatartását érte már súlyos kritika a nehezen teljesülő hitelállomány révén előálló hazai válság megítélése kapcsán. A legtöbb hazai bank - kegyetlen módon - sokszor még akkor sem törekedett egyezségre adósaival, ha hosszú távon mind az adós, mind számára ésszerűbb lett volna. Egyes adósok pedig –  igaz, leginkább már csak gazdasági ellehetetlenülésüket követően – inkább „köddé válnak”, mintsem, hogy hagyják elúszni utolsó vagyontárgyaikat is kezeik közül. A rendkívül komplikált helyzet megoldására szolgálhatna az adósok és a bankok ésszerű megállapodása, erre azonban eddig mégis csak rendkívül ritkán került sor.

 A hatályos jogszabályok (például a Polgári Törvénykönyv) szerint a feleknek már a szerződések megkötését megelőzően, majd a jogviszonyok lebonyolódása során is folyamatosan együttműködésre kell törekedniük, a másik fél jogos érdekeire tekintettel.

A különböző hitelezési viszonyokra ez éppen ugyanúgy vonatkozik, mint bármely más szerződéses kapcsolatra. Márpedig azonban ennek a fajta együttműködésnek az elmaradása leginkább talán éppen a devizahiteleknél érhető tetten.

Semmi nem fog történni novemberig?

A kormány – mint ismert – még a nyár végén, ősz elején szólította fel a bankokat arra, hogy november 1-jéig valahogyan javítsák ki a devizahitelek hibáit.

Akkor Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jelentette ki, hogyha a pénzintézetek november 1-jéig nem javítják ki a devizakölcsönök hibáit, és nem módosítják a szerződéseket az ügyfelek javára, arra az esetre a kormánypárti frakció felhatalmazta a kabinetet, hogy megoldási javaslatát - akár a bankok kárára - terjessze be a parlament elé, amely még idén dönteni fog róla.
Újságírói kérdésre válaszolva a frakcióvezető azt is megfogalmazta, hogy ha a bankok november 1-jéig nem módosítják a devizahitel-szerződéseket, a várható parlamenti döntés iránya "elég egyértelmű", ugyanis a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetését fogják célul tűzni, „és ezeknek gyakorlatilag a forintosítását végrehajtani”.  A szakminisztérium javaslata már nagyjából összeállt, de a tárca bármikor készen áll szakmai konzultációra - jegyezte meg.  A politikus hangsúlyozta ugyanakkor azt is, az nem indokolt, hogy a devizahitelesek jobban járjanak annál, mintha ugyanabban az időszakban forintban adósodtak volna el. 
Rogán Antal akkor leszögezte, most azt várják a pénzintézetektől, hogy üljenek le a devizahitelesek képviselőivel, egyezzenek meg velük, és ha ez nem történik meg, "belép" az állam.

Nos, idestova másfél hónap telt el azóta, de mind a mai napig – lényegében – semmi sem történt. A bankok továbbra sem jelezték egyetlen ügyfelük felé sem, hogy valamilyen közös álláspontra kívánnak helyezkedni, illetőleg valamilyen áthidaló megoldással szolgálnának az ügyben. Sajnos azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy tényleges, és az adósok számára lényegi segítséget jelentő mentőövet a kormány sem fog kidolgozni.

 Végső megoldás: „köddé válni”

"Kényszerhelyzetbe és parkolópályára kerülnek az adósok"

Egyes esetekben a reménytelen helyzetbe kerülő adósoknak márcsak egy lehetőségük marad arra, hogy legalább egy minimális életszínvonalon eléldegélhessenek. Ez a megoldás pedig végsősoron egy nagy fejesugrás a fekete gazdaságba. Vagyis munkavállalás bejelentés nélkül, ingók és ingatlan vagyontárgyak az ismerősök nevén, fizetések fű alatt, stb. A személyes problémák azonban ezzel sokszor inkább csak fokozódnak, ráadásul a hitelintézetek akár pereket is indíthatnak a másoknak névleg átpasszolt vagyontárgyak visszaállításáért. Patthelyzet – vagy inkább matt.

 Megegyezés: az egyetlen megoldás?

Ahogyan arra már egy korábbi cikkünkben rámutattunk, más országokban (pl. USA) a bankok sokkal együttműködőbb magatartást tanúsítottak ügyfeleik felé. Nem egy esetben teljes tartozásokat is elengedtek annak érdekében, hogy a bonyolult pénzügyi helyzeteket rendezni lehessen, legyen lehetőségük az embereknek az újrakezdésre. Magyarországon azonban itt még nem tartunk. Nagyon nem. Nálunk ugyanis ennek sokszor éppen ellentettje igaz: Előfordultak ahhoz hasonló esetek is, mint amikor egy jól menő könnyűipari vállalkozás továbbfejlesztésére felvett devizahitelt a bank annak ellenére mondta fel, hogy néhány héttel-hónappal később a vállalkozás igazolhatóan nagyobb összegű megrendelést teljesíthetett volna - ezáltal pedig a teljes tartozásának nagy részét kifizethette volna egyösszegben. 

Bizonyos bankok esetében ugyan történtek biztató lépések, ezek azonban általános jelleggel nem folytatódtak. Egyesek szerint ilyen volt mindenekelőtt az AXA, amely - nagyrészt rossz gazdasági helyzetéből fakadóan - bizonyos engedményeket hajlandó volt tenni egyes ügyfelei számára. Nem igazán jellemző azonban, hogy a bankok csak úgy leüljenek tárgyalni saját ügyfeleikkel a helyzet rendezéséről. Ehhez általában szükség van megfelelő banki kapcsolatokkal rendelkező "bennfentesre", illetőleg olyan személyre, aki ismeri a pénzügyi szféra működését. Az sem árt, ha a bankok workout-jaiban ülnek olyan személyek, akik a teljes követelésről tárgyalóképesen nyilatkozni képesek. A workout osztályaihoz azonban már szükség van a hitelszerződések felmondására - egyszóval ez már igencsak ingoványos terület. 

Mindazonáltal mégis ajánlatos lenne a bankoknak megegyezni ügyfeleikkel. Az egyezség révén ugyanis kialakíthatóak olyan konstrukciók, amelyek által mind a két fél stabilabban és biztosabban mozoghat a jogviszonyban. Ilyen lehet mindenekelőtt a törlesztő részletek csökkentése (akár átmenetileg, akár hosszabb időtartamra), a teljesítések átmeneti felfüggesztése, a zálogtárgyak helyzetének felmérése, közös értékesítése, stb.

Egy egyezségkötés során azonban nagyvonalúnak kell lenni, engedni kell ugyanis a pillanatnyi érdekekből és pozíciókból. Tekintettel azonban arra, hogy a devizahitelek miatt kialakult adósságspirálon a hazai bankok is vesztettek, ezért belátható, megoldást keresni mind a két fél érdeke.